Nőtt a kisgyermekes anyák foglalkoztatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nők és a kisgyermekes anyák növekvő foglalkoztatási adatairól beszélt Szalai Piroska, a területért felelős miniszteri biztos az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportjának pénteki konferenciáján, amelyen a kormány nőkért, családokért és gyermekekért tett intézkedéseiről volt szó.


A nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos arról szólt: 2012-ben 42 ezer volt a női foglalkoztatás bővülése. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy most vannak először ilyen közel ahhoz a 2010-ben kitűzött kormányzati célhoz, hogy az évtized végére egymillió új munkahely jöjjön létre, hiszen ehhez 10 év alatt, évente átlagosan 50 ezer új női munkahelyet kellene létrehozni.

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

2013.06.04. –Munkaerő-kölcsönzés vagy diákfoglalkoztatás?

 

2013.06.12. –A munkabér és a kártérítési felelősség

 

2013.06.27. –A munkaviszony megszüntetése

 

Szalai Piroska kiemelte azt is, hogy a 42 ezres bővülésen belül 15 ezerrel nőtt azon anyák foglalkoztatása, akiknek a legfiatalabb gyermeke kisebb, mint 6 éves.

Mint mondta, a kormány a Munkahelyvédelmi Akcióterven keresztül a négy nagy foglalkoztatási kockázattal bíró munkavállalói csoport – az 55 év felettiek, a 25 év alattiak, az alacsony iskolai végzettségűek és a kisgyermeket nevelők – esetében munkáltatói járulékkedvezményeket adott, amelyet a 2013. január 1-jei bevezetés óta már márciusra, 680 ezer munkavállaló után vettek igénybe.

Jelezte: azt még nem lehet tudni, hogy ebből milyen a nemek megoszlása, de azt már kiderült, hogy 24 500 kisgyermekes anyukát támogattak, vagyis itt még a munkaadóknak van további lehetősége. Elmondta azt is: tavaly 52,1 százalékos volt a női foglalkoztatási ráta, ami 1992 óta a legjobb szám, és szerinte a női foglalkoztatottak 30 százaléka beletartozhat a Munkahelyvédelmi Akcióterv támogatottai közé.

Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója előadásában jelentős eredménynek tartotta, hogy a gyed maximumát az inflációt meghaladóan, 11 százalékkal emelték 2010 és 2013 között. Kiemelte, hogy 18 napra rövidítették a táppénz, a gyes és a tgyás ügyintézési határidejét, valamint bevezették az előleg intézményét, és azt is hangsúlyozta, hogy a családok anyagi helyzetének javításában fontos szerepe van a rezsicsökkentésnek.

Pelczné Gáll Ildikó, fideszes EP-képviselő, a Fidesz alelnöke azt hangsúlyozta, hogy nincsenek egyenmegoldások sem a nő-, sem a családpolitika területén és a gazdaságban sem, bár az Európai Unió szeret ilyen megoldásokat ajánlani a tagországoknak. Meg kell nézni hová jutott Görögország az EU-s gyakorlattal, és hova jutott Magyarország a sokat támadott módszerekkel – jegyezte meg. A kormány eddigi intézkedései közül kiemelte a három évre visszaállított gyest, a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjbavonulási lehetőségét és a Munkahelyvédelmi Akciótervet, amely a 25 év alatti és az 55 év feletti nőket kiemelten kezeli.

Dávid Ilona, a MÁV-GySEV elnöke arról beszélt, hogy a vasút az egyik legnagyobb foglalkoztatóként 36 ezer munkavállalónak ad munkát, közülük 23 százalék nő, és a tavaly lezajlott változások eredményeképpen most már hasonló az arány a közép-és felsővezetők között is. Saját munkájáról azt mondta: egy női vezérigazgató sokkal gondoskodóbb, de sokszor szigorúbb és jobban elvárja az eredményeket, viszont humánusabb és méltányosabb is. Beszélt arról is, hogy milyen ellenállásba ütközött, amikor 2010-ben felvetette, hogy nők is lehessenek mozdonyvezetők, de végül 2013 februárjában elindulhatott egy olyan motorvonat-vezetői tanfolyam, amin már 8 nő is részt vesz.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.