Nőtt az átlagkereset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Májusban 4 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva – jelentette a KSH.


A KSH jelentése szerint 2016. január–júniusban a bruttó átlagkeresetek 6,0%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7%-os emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt.

Az év első hat hónapjában a nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,6% volt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (527 200 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 400 forint), olvasható a KSH honlapján.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 500 forintot tett ki, és ugyancsak 2,9 százalékkal emelkedett. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 300 forintra becsülhető – írta a KSH.

Októberben a havi bruttó átlagkereset 237 539 forintot, a nettó – családi kedvezmény nélkül – 155 587 forintot tett ki, 3,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Szeptemberben 2,4 százalékra gyorsult a havi bruttó és nettó átlagkeresetek emelkedése az egy évvel korábbihoz képest az augusztusi 2,2 százalékról, a közfoglalkoztatottak nélkül az éves növekedési ütem 4,4 százalékra emelkedett a megelőző havi 3,9 százalékról.

A foglalkoztatottak száma októberben elérte a 2,839 milliót, 4,3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, az első tíz hónapban 2,816 millió volt, ami 5 százalékos növekedés 12 hónap alatt.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

2014. január-októberben a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 248 900, míg a költségvetési intézményeknél 207 500 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 400, a vállalkozásoknál 250 300, a költségvetésben dolgozóké 238 500, a nonprofit szervezeteknél pedig 228 900 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 000 forintot kerestek.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (482 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (450 300 forint), valamint az energiaipar (villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (406 800 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (173 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2014. január-októberben a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 218 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9700, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset a fizikai foglalkozásúaknál 104 900, a szellemi foglalkozásúaknál 207 900 forint volt.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 5,2, a vállalkozásoknál 4,7, a költségvetés területén 6,6, a nonprofit szervezeteknél 6,7 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január-októberhez hasonlítva.

2014. január-októberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé – 0,3 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek.

A 246 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék.

(Forrás: MTI)

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 200 forint volt az első hét hónapban.

A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan bruttó 250 400 forintot kerestek, a költségvetési intézményeknél dolgozók pedig átlagosan 207 300 forintot a július végéig tartó hét hónapban.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 154 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 700, a szellemi foglalkozásúaké 209 200 forint volt az első hét hónapban. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 900 forintra becsülhető a KSH szerint.

(MTI)

A béremelkedés a versenyszférában és a költségvetési szektorban gyakorlatilag kiegyenlített 4,1, illetve 3,9 százalékos volt. A bérkiáramlás májusban némileg lelassult az első négy hónapban mért 6 százalék feletti üteméhez képest.

Mivel az elmúlt egy évben az adóterhelés nem változott, a bruttó és a családi kedvezmények nélkül számított nettó keresetek egyformán alakultak.A rendszeres – prémium, jutalom és havi különjuttatások nélkül számolt – keresetek 3,1 százalékkal haladták meg a tavaly májusit a versenyszférában.

A nemzetgazdaság egészét tekintve, azaz a közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve, 4,9 százalékkal magasabbak voltak a jövedelmek, mint tavaly májusban, miután a teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest harmadával, az előző havinak kevesebb, mint felére, 47 százalékára csökkent.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).