Nőttek a reálbérek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bérek vásárlóereje 2,2 százalékkal nőtt márciusban. Éves szinten 2,5 százalékos lehet a bővülés.
A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési
intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,3, a nettó
átlagkeresetek 4,6 százalékkal nőttek az év első öt hónapjában, éves összevetésben – közölte honlapján a KSH.
Az ekkor teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete 227 800 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 500, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás
keretében – foglalkoztatottak 216 000 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 78 100 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó
kereset 149 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600, a szellemi foglalkozásúaké 196 800) forint volt – olvasható a statisztikusok közleményében.
Az év első öt hónapjában az infláció átlagos mértéke 2,4 százalékos volt, így a reálbérek májusig 2,2 százalékkal nőttek – írja gyorselemzésében Oszlay András, a Takarékbank osztályvezetője.
Miután a beígért további rezsicsökkentések és a továbbra is visszafogott keresleti nyomás miatt az infláció alacsony marad, még a jelenlegihez képest nem gyorsuló bérdinamika mellett is fennmaradhat az év átlagában a 2 százalékos reálbér-növekedés – véli a pénzintézet elemzési osztályvezetője.
Márciusban 3,2 százalékkal nőttek a bruttó bérek éves összevetésben; a nettó bérek növekedése 4,4 százalékos volt, ami 2,2 százalékos infláció mellett 2,2 százalékos reálbér-növekedést jelent – derül ki a KSH által közölt friss adatokból.
A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek 3,4, a nettó bérek 5,7 százalékkalnőttek. A versenyszférában 1,3-ról 2,7 százalékosra gyorsult a bérnövekedés, míg a költségvetési szférában 4,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest.
Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 225 600 forint volt; a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 234 700, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 600 forintot kerestek. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 147 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 100, a szellemi foglalkozásúaké 193 000) forint volt.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|
|
Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt – írja gyorselemzésében Suppan Gergely. A takarékbank senior elemzője a bruttó bérnövekedés ütemének gyorsulására számít, mert több ágazatban még nem szélettek meg az idei bérmegállapodások. A reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erősödhet, idén összességében 3 százalékos bruttó és közel 4,5 százalékos nettó bérnövekedésre számítunk, ami 2,5 százalékos reálbér-emelkedést jelent.
