Nyolcmilliárd jutott hálapénzre is – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2015. május 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyakorlatilag ugyanannyit fizettünk ki hálapénzre tavaly, mint borravalóra: bő 8 milliárd forintot. A legtöbb paraszolvencia változatlanul a kórházi orvosoknak jut. Az InfoTandem infografikája.


Míg a borravaló számos szakma képviselői között oszlik meg, addig a hálapénz szinte kizárólag az egészségügy szereplőinek zsebében landol. Érdekes módon, a két speciális juttatásra szinte azonos összeget költöttek 2014-ben a magyarországi háztartások: előbbire 8,4 milliárd forintot, utóbbira 8,3 milliárdot. Legalább is ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kérdőíves felméréséből, amelynek során másfél ezer háztartást kérdeztek meg. Az adatfelvételben a hálapénz mint egészségügyi kiadási tétel külön is szerepelt.

 

Az egészségügyön belül egyértelműen a kórházi orvosok a legfőbb kedvezményezettjei a hálapénznek, immár az éves összeg fele – az elmúlt évben több mint 4 milliárd forint – jut hozzájuk; 2010-ben még csak 46 százalékos volt ez az arány. Ugyanezen időszak alatt a házi- és szakorvosoknak juttatott summa részesedése 42-ről 30 százalékra apadt, s tavaly 2,5 milliárd forintot tett ki. A fogorvosoknak 1,1 milliárd, az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek és műtősöknek pedig együttesen félmilliárd forint jutott.

A házi- és szakorvosok többször kaptak hálapénzt, de kisebb összegben, mint kórházi kollégáik: előbbiek számára egy-egy alkalommal jellemzően 3 ezrest tettek a borítékba, utóbbiaknál inkább egy 10 ezrest, vagy még többet. A segédszemélyzet – ha kapott – átlagosan 2 ezer forintnak örülhetett.

A hálapénzre jutó összegből egyaránt jó egyharmados arányt jegyeznek a csak idősekből, illetve a fiatalokból és középkorúakból álló háztartások. Mindkét csoport a kórházban hagyja ott a legtöbbet, ám az idősebbeknél értelemszerűen az egészségi állapot, míg a fiatalabbaknál főként a gyermekvállalás áll a háttérben.

Egy jóval korábbi adatfelvétel eredményeiből tudható, hogy 1988-ban 3 milliárd forint körül költöttünk hálapénzre, azaz időközben a teljes összeg csaknem megháromszorozódott. Reálértéken azonban csak 18 százalékos a bővülés, a jövedelemhez viszonyított arány pedig lényegében változatlan: 0,08–0,09 százalék.


Kapcsolódó cikkek:


Felmérik a munkavállalók sztrájkkészségét
2019. február 15.

A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság - jelentette be a SZEF elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A minimálbér betartását is ellenőrzi a NAV és a Munkaügyi Hatóság
2019. február 15.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei és a Munkaügyi Hatóság területi szervezeti egységei februárban országszerte közösen ellenőrzik, hogy a gazdálkodók betartják-e a 2019. január 1. óta hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló szabályokat.

Átlagosan 15 százalékkal emeli dolgozói bérét a Lidl
2019. február 15.

Újabb, átlagosan 15 százalékos béremelést hajt végre a Lidl Magyarország március 1-jétől, csaknem 4600, az üzletekben és a raktárakban dolgozó munkavállaló fizetése nő - közölte a társaság csütörtökön.

A Tesco idén két lépésben emeli a dolgozók alapbérét
2019. február 14.

A Tesco Global Áruházak Zrt. idén két lépésben emeli dolgozói alapbérét, a legalacsonyabb keresetűek fizetése így januárban bruttó 197 ezer forintról 207 ezer forintra, szeptemberben pedig bruttó 215 ezer forintra nő - olvasható a társaság és a munkavállalókat képviselő két szakszervezet közös közleményében.