Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyakorlatilag ugyanannyit fizettünk ki hálapénzre tavaly, mint borravalóra: bő 8 milliárd forintot. A legtöbb paraszolvencia változatlanul a kórházi orvosoknak jut. Az InfoTandem infografikája.
Míg a borravaló számos szakma képviselői között oszlik meg, addig a hálapénz szinte kizárólag az egészségügy szereplőinek zsebében landol. Érdekes módon, a két speciális juttatásra szinte azonos összeget költöttek 2014-ben a magyarországi háztartások: előbbire 8,4 milliárd forintot, utóbbira 8,3 milliárdot. Legalább is ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kérdőíves felméréséből, amelynek során másfél ezer háztartást kérdeztek meg. Az adatfelvételben a hálapénz mint egészségügyi kiadási tétel külön is szerepelt.
Az egészségügyön belül egyértelműen a kórházi orvosok a legfőbb kedvezményezettjei a hálapénznek, immár az éves összeg fele – az elmúlt évben több mint 4 milliárd forint – jut hozzájuk; 2010-ben még csak 46 százalékos volt ez az arány. Ugyanezen időszak alatt a házi- és szakorvosoknak juttatott summa részesedése 42-ről 30 százalékra apadt, s tavaly 2,5 milliárd forintot tett ki. A fogorvosoknak 1,1 milliárd, az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek és műtősöknek pedig együttesen félmilliárd forint jutott.
A házi- és szakorvosok többször kaptak hálapénzt, de kisebb összegben, mint kórházi kollégáik: előbbiek számára egy-egy alkalommal jellemzően 3 ezrest tettek a borítékba, utóbbiaknál inkább egy 10 ezrest, vagy még többet. A segédszemélyzet – ha kapott – átlagosan 2 ezer forintnak örülhetett.
HR & Munkajog akció – 8 hónap lapszámai 6 hónap áráért! |
|---|
Május 31-éig HR & Munkajog című szaklapunkat 25%-os kedvezménnyel rendelheti meg! A 2015. május 1. – december 31. közötti, időszakra a féléves előfizetési díj áráért, azaz 16 990 Ft + (áfa) áron fizethet elő. |
A hálapénzre jutó összegből egyaránt jó egyharmados arányt jegyeznek a csak idősekből, illetve a fiatalokból és középkorúakból álló háztartások. Mindkét csoport a kórházban hagyja ott a legtöbbet, ám az idősebbeknél értelemszerűen az egészségi állapot, míg a fiatalabbaknál főként a gyermekvállalás áll a háttérben.
Egy jóval korábbi adatfelvétel eredményeiből tudható, hogy 1988-ban 3 milliárd forint körül költöttünk hálapénzre, azaz időközben a teljes összeg csaknem megháromszorozódott. Reálértéken azonban csak 18 százalékos a bővülés, a jövedelemhez viszonyított arány pedig lényegében változatlan: 0,08–0,09 százalék.
Míg a borravaló számos szakma képviselői között oszlik meg, addig a hálapénz szinte kizárólag az egészségügy szereplőinek zsebében landol. Érdekes módon, a két speciális juttatásra szinte azonos összeget költöttek 2014-ben a magyarországi háztartások: előbbire 8,4 milliárd forintot, utóbbira 8,3 milliárdot. Legalább is ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kérdőíves felméréséből, amelynek során másfél ezer háztartást kérdeztek meg. Az adatfelvételben a hálapénz mint egészségügyi kiadási tétel külön is szerepelt.
Az egészségügyön belül egyértelműen a kórházi orvosok a legfőbb kedvezményezettjei a hálapénznek, immár az éves összeg fele – az elmúlt évben több mint 4 milliárd forint – jut hozzájuk; 2010-ben még csak 46 százalékos volt ez az arány. Ugyanezen időszak alatt a házi- és szakorvosoknak juttatott summa részesedése 42-ről 30 százalékra apadt, s tavaly 2,5 milliárd forintot tett ki. A fogorvosoknak 1,1 milliárd, az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek és műtősöknek pedig együttesen félmilliárd forint jutott.
A házi- és szakorvosok többször kaptak hálapénzt, de kisebb összegben, mint kórházi kollégáik: előbbiek számára egy-egy alkalommal jellemzően 3 ezrest tettek a borítékba, utóbbiaknál inkább egy 10 ezrest, vagy még többet. A segédszemélyzet – ha kapott – átlagosan 2 ezer forintnak örülhetett.
A hálapénzre jutó összegből egyaránt jó egyharmados arányt jegyeznek a csak idősekből, illetve a fiatalokból és középkorúakból álló háztartások. Mindkét csoport a kórházban hagyja ott a legtöbbet, ám az idősebbeknél értelemszerűen az egészségi állapot, míg a fiatalabbaknál főként a gyermekvállalás áll a háttérben.
Egy jóval korábbi adatfelvétel eredményeiből tudható, hogy 1988-ban 3 milliárd forint körül költöttünk hálapénzre, azaz időközben a teljes összeg csaknem megháromszorozódott. Reálértéken azonban csak 18 százalékos a bővülés, a jövedelemhez viszonyított arány pedig lényegében változatlan: 0,08–0,09 százalék.
