Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nyugdíjrendszerünk egyik legújabb és legismertebb szabálya, hogy a nők 40 éves szolgálati idővel az egyébként irányadó korhatár előtt is teljes öregségi nyugdíjat kaphatnak. Tekintsük át ennek munkajogi vonatkozásait! Mi a teendő, ha egy munkavállaló 40 év szolgálati idővel a háta mögött lezárná munkavállalói pályafutását?
Ahogy a nyugdíjasnak minősülés általában, a nők 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjára való jogosultság sem szünteti meg automatikusan a munkaviszonyt. A munka törvénykönyve azt sem teszi kötelezővé, hogy ilyenkor a munkavállaló kérelmére a munkáltatónak kötelező lenne felmondással élnie. Mivel e speciális nyugellátás jogosultsági feltételei között szerepel, hogy a kérelmező azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, a munkavállalónak a nyugdíj igénybevétele előtt meg kell szüntetnie a munkaviszonyát.
Ez történhet munkavállalói felmondással, vagy a munkáltatóval kötött közös megegyezéssel is. Utóbbi esetben a feleknek módjuk van úgy időzíteni a munkaviszony megszűnését, hogy annak másnapjától már nyugdíjat vehessen igénybe a munkavállaló. Természetesen a munkáltató is felmondhatja a munkaviszonyt, ám arra ügyelni kell, hogy ilyen esetben a munkavállalót megilleti a felmentési időre eső távolléti díja és a végkielégítése is, hiszen ebben az esetben a munkavállaló még nem minősül nyugdíjasnak.
A munka törvénykönyve alkalmazásában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló ugyanis csak akkor minősül nyugdíjasnak, ha az ellátást részére jogerősen megállapították. Nem tartozik ide, ha a munkavállaló már beadta ugyan az ellátás iránti igényét, de azt jogerősen még nem állapították meg számára. Ezen az sem változtat, ha a nyugdíjbiztosítási szerv visszamenőlegesen állapítja meg a nyugellátásra való jogosultságot. Például, ha a nő munkavállaló 40 év szolgálati idővel rendelkezik, ettől még nem minősül nyugdíjasnak, csak ha a további jogosultsági feltételeket is teljesíti és kérelmére jogerősen meg is állapítják részére az ellátást.
Ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugellátásban részesülő munkavállaló dolgozik, bizonyos esetekben kötelező lehet a nyugellátás szüneteltetése. Ez a 40 éves szolgálati idővel igénybe vett ellátásnál is előfordulhat, hiszen a jogosultsági feltételek csak azon a napon tiltják a biztosítási jogviszony fennállását, amelytől az ellátást megállapítják. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint, az ellátott a tárgyévben legfeljebb a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó mértékű jövedelmet szerezhet biztosítással járó jogviszonyból, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenységből. Ez 2012-ben 1.764.000 Ft. Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.
Az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugellátásban részesülő munkavállaló további foglalkoztatására tehát van mód, de a fenti jövedelemkorlát túllépése esetén a munkavállaló nyugdíjának folyósítását szüneteltetni kell. A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett ugyanakkor továbbra is nyugdíjasnak minősül.
| Munka törvénykönyve 2012-1992 |
|---|
|
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. |
A 40 éves szolgálati időre tekintettel megállapított nyugellátás folyósítása mellett a munkavállalóra egyébként a többi nyugdíjassal azonos szabályok vonatkoznak. Így a munkáltató nem köteles indokolni a felmondást határozatlan idejű munkaviszony esetén, és nem jár végkielégítés. Fontos változás azonban az új munka törvénykönyvében, hogy a korábbiakkal szemben a felmondási tilalmakat és a felmondási idő eltolásával járó korlátozásokat a nyugdíjas munkavállalókra is alkalmazni kell. Mivel az előbbi kategória elsősorban a gyermekvállalással függ össze, ennek túl nagy gyakorlati jelentősége nincs, ám fontos, hogy a keresőképtelen nyugdíjassal közölt felmondás esetén sem kezdődik el a felmondási idő, csak a védett időszak lejárta után.
