Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjazás önmagában nem minősül a munkaviszony megszüntetésére okot adó körülménynek, de a nyugdíjas munkavállaló jogviszonyának megszüntetésére rugalmasabb szabályok vonatkoznak.


A nyugdíjasokra vonatkozó speciális szabályok értelmezéséhez először azt kell tisztázni, ki minősül nyugdíjasnak a Munka Törvénykönyve alkalmazásában. Ide tartozik az a munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. Utóbbi esetben az is feltétel, hogy az ellátást részére jogerősen megállapították.

Nem minősül tehát nyugdíjasnak a munkavállaló, ha már beadta ugyan a korhatár előtti ellátás iránti igényét, de azt jogerősen még nem állapították meg számára. Ezen az sem változtat, ha a nyugdíjbiztosítási szerv visszamenőlegesen állapítja meg a nyugellátásra való jogosultságot. Például, ha a nő munkavállaló 40 év szolgálati idővel rendelkezik, ettől még nem minősül nyugdíjasnak, csak ha a további jogosultsági feltételeket is teljesíti és kérelmére jogerősen meg is állapítják részére az ellátást.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

Nyugdíjasnak minősülnek továbbá a rokkantsági ellátásban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesülők is. Végül, az egyházi, felekezeti nyugdíjban, vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülők is nyugdíjasok (utóbbi esetben akkor, ha az ellátást már jogerősen megállapították).

Ha a munkavállaló a fentiek szerint nyugdíjasnak minősül, úgy a munkáltató nem köteles indokolni a felmondást határozatlan idejű munkaviszony esetén. A bírói gyakorlat szerint azonban, ha a munkáltatónak nincs indokolási kötelezettsége, mégis megindokolja felmondását, úgy annak tartalmáért felelős. Nem célszerű tehát „túlteljesíteni” a törvényi követelményeket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az indokolási kötelezettség alól csak a határozatlan idejű munkaviszonyban mentesül a munkáltató. Határozott idejű foglalkoztatás esetén a felmondás nyugdíjas esetén is indokoláshoz kötött.

További speciális szabály, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Összességében tehát, ha a nyugdíjazás önmagában nem is szüntetni meg a munkaviszonyt és nem is önálló felmondási indok, a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya sokkal könnyebben, indokolás nélkül és kevesebb anyagi kötelezettséggel szüntethető meg. Ennek indokát egy korábbi határozatában az Alkotmánybíróság abban látta, hogy az érintettek öregségi nyugdíjra szereztek jogosultságot, illetőleg más nyugellátásban részesülnek, így egzisztenciájuk más forrásból biztosított.

Fontos változás azonban az új Munka Törvénykönyvében, hogy a korábbiakkal szemben a felmondási tilalmakat és a felmondási idő eltolásával járó korlátozásokat a nyugdíjas munkavállalókra is alkalmazni kell. Mivel az előbbi kategória elsősorban a gyermekvállalással függ össze, ennek túl nagy gyakorlati jelentősége nem lesz, ám fontos, hogy a keresőképtelen nyugdíjassal közölt felmondás esetén sem kezdődik el a felmondási idő, csak a védett időszak lejárta után.

Hangsúlyozni kell, hogy a munkavállaló magas életkora, vagy nyugdíjasnak minősülése önmagában nem lehet indoka a jogviszony megszüntetésének, ez ugyanis sértené az egyenlő bánásmód követelményét. Ugyanakkor, a jogszerű okból elbocsátott munkavállaló sem helyezhető vissza eredeti munkakörébe, csupán életkorára tekintettel.

A munkaügyi bíróság ugyanis nem vizsgál olyan körülményeket, amelyek a munkaügyi per keretein kívül esnek, így egy egyébként jogszerű felmondás bírói hatálytalanítására sincs mód, pusztán méltányosságból. A törvény nem tartalmaz arra nézve semmilyen előírást, hogy a munkáltatónak bármilyen kötelezettsége állna fenn a nyugdíjas (volt) munkavállalójának tovább- illetve újbóli foglalkoztatására.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.