OKSZ: adó lenne a kötelező létszám


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új közteher bevezetését jelentené a boltok számára előírt kötelező dolgozói létszám a kereskedelmi szövetség szerint. 


A kötelező létszám előírása a kiskereskedelemben egy újabb adó lenne – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kedden, a sajtóban megjelent kormányzati kereskedelempolitikai javaslatokra reagálva.

Közleményük szerint az áruházak mindenhol maguk határozzák meg a szükséges létszámot, a munkaerőpiacon pedig egyébként sincs megfelelő szabad munkaerő. Így a létszámkötelezettség előírása a pénzbeni megváltás lehetőségével, a garantált bérminimum 60 százalékának befizetésével egy új közteher bevezetése lenne – hangsúlyozta az OKSZ, hozzátéve, hogy olcsóbb lenne a befizetés, mint a munkaerő felvétele.

Az érdekképviselet szerint súlyosan érintené a vásárlókat a reklámköltségek korlátozása, ami akár az ingyenes áruházi újságok terjesztését is fékezheti. Ez a javaslatban megfogalmazottakkal ellentétben meggátolná a tudatos vásárlást segítő tájékozódást – fejtette ki a szervezet. Álláspontjuk szerint a reklámkiadások korlátozása nemcsak a fogyasztók tájékozódását nehezíti meg, hanem hazai munkahelyeket is veszélyeztet.

 

A kereskedelmi szövetség közleménye szerint továbbra is elsősorban a vásárlók érdekeit kell szem előtt tartani a kereskedelem szabályozásával kapcsolatos kérdésekben, az eddig megismert javaslatcsomag azonban ütközik a vásárlók érdekeivel is, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások helyzetét sem javítaná.

Az OKSZ kiemelte: kész együttműködni a kormánnyal, valamint az ellenőrző hatóságokkal annak érdekében, hogy a vásárlók a lehető legjobb minőségű termékeket vásárolhassák korszerű, az alkalmazottak munkáját és a kisvállalkozások tevékenységét is segítő körülmények között. Az erre irányuló szakmai javaslatokat, például a kisvállalkozások nagyobb súlyú fejlesztési támogatását, vagy a kistelepülések boltjainak járulékkedvezményben részesítését megalapozottnak, előremutatónak tartják, és egyetértenek a kormánynak azzal a határozatával, amely több intézkedéssel előmozdítja a közmunkások átterelését a versenyszférába – közölték.

Felidézték azt is, hogy a szövetség tagjai a dolgozók érdekeit eddig is előtérbe helyezték, az áruházláncok sorozatosan emelték kétszámjegyű ütemben alkalmazottaik bérét. A legmagasabb béreket a fizikai dolgozóknak az ágazaton belül azok az áruházláncok adják, amelyek az OKSZ tagjai – jelezték tájékoztatásukban.

Az OKSZ továbbra is sürgeti az érdemi szakmai egyeztetést – fogalmaztak közleményükben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.