Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Várhatóan még októberben elkezdődnek a hivatalos egyeztetések a jövő évi bérekről – közölte az MTI érdeklődésére csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A szakszervezetek 104 ezer forintos minimálbért tartanak szükségesnek.
A tárca tájékoztatása szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén már informálisan volt szó a minimálbérről, és várhatóan még ebben a hónapban elkezdődnek a hivatalos tárgyalások is.
A kormány a 2014-es költségvetésről benyújtott törvényjavaslatban jövőre – 2 százalék körüli GDP-növekedés, 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány és 2,4 százalékos infláció mellett – a fogyasztás 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset emelkedéssel számol.
A munkaadók és a szakszervezetek tavaly decemberben született megállapodása alapján idén a minimálbér 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forintra emelkedett.
Tavaly év végén bérajánlást nem fogadtak el, az arról szóló megállapodást jóval később, idén július közepén írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel.
A VKF-ben részt vevő három szakszervezeti szövetség közül a Liga és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetséges (MSZOSZ) is a bértárgyalások mielőbbi megkezdését javasolta, és közzé is tette javaslatát a jövő évi bérekre vonatkozóan.
A Liga a minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emelné jövőre, ezenkívül pedig azt indítványozta, hogy bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel.
A szakszervezeti szövetség által javasolt emeléssel a minimálbér a jelenlegi 98 ezer forintról 103 390, a garantált bérminimum pedig 114 ezer forintról 120 270 forintra nőne 2014-ben.
Hasonló emelést javasol az MSZOSZ is, amely szerdán közölte: 2014-ben a kötelező legkisebb munkabér és a bérminimum 6 százalékos, valamint a keresetek 4,5 százalékos növekedését tartja szükségesnek, a minimálbér ennek megfelelően 104 ezer, a bérminimum pedig 121 ezer forintra nőne.
(Forrás: MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
