Őszre 11 százalékra csökkenhet a munkanélküliség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több a munkanélküli a várnál, az elemzők mégis pozitív fejleménynek tartják, hogy az aktívak száma nőtt, és úgy vélik: nyárra, kora őszre ismét 11 százalék alatt lesz a munkanélküliség.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölte, hogy a munkanélküliek száma 497 ezer fő volt a 2011. december-2012. februári időszakban, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A munkanélküliek száma 10 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a ráta pedig 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

A KSH közölte a foglalkoztatottak számát is: 2011. december-2012. februárban 3 millió 794 ezer fő volt, 51 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 794 ezer fős száma 1,4 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél, a növekedés meghaladta a mintavételi hibahatárt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta, hogy a várakozásoknál gyorsabban, 11,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta tavaly december és idén február között az előző háromhavi 11,1 százalékos átlagról, ami enyhe romlás az egy évvel korábbi 11,5 százalékhoz képest. Azonban pozitív meglepetés, hogy a foglalkoztatottak száma a szezonális hatásoknál is kisebb mértékben, 22 ezer fővel csökkent a november-januárihoz képest, míg a vártnál gyorsabban, 50,7 ezer fővel nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Kifejtette, a munkanélküliek száma 22,7 ezer fővel nőtt az előző háromhavihoz, míg 10,3 ezerrel az egy évvel korábbihoz képest; az aktívak száma egy év alatt 60 ezerrel bővült, ami kedvező folyamatokat tükröz. Az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben tovább nőhet az aktívak száma. A gazdaság lassulásával azonban lassulhat a foglalkoztatás éves alapú növekedése, amit egyes nagyobb elbocsátások is hátráltathatnak. A tavaszi hónapoktól szezonális hatások miatt újra nőhet a foglalkoztatás, a munkanélküliségi ráta pedig nyárra 10,5-10,6 százalékra csökkenhet.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője elmondta, a 11,6 százalékos arány némileg magasabb az általuk várt 11,4 százaléknál. A magasabb arányt vélhetően alapvetően az okozta, hogy a vállalkozók nem tudták végrehajtani a munkabérek kötelező, érdemi emelését, és ezért a minimálbéresek egy részét utcára tették. Pozitív fejlemény, hogy az aktivitási ráta javult, és kedvezően árnyalja a munkanélküliségi képet az is, hogy a foglalkoztatottak száma több mint 50 ezerrel nőtt. Az elemző szerint a következő hónapokban még kicsit nőhet a munkanélküliek száma, de a 12 százalékot nem éri el. Ezt követően pedig, részben a szezonális hatások miatt, a nyári, kora őszi hónapokra 11 százaléka alá csökken a munkanélküliek aránya.

(forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

2023. január 31.

Trenkwalder: versenyeznek a munkáltatók a megváltozott munkaképességűekért

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.