Osztrák-magyar családi pótlék vita – tárgyaltak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bécsben tárgyalt szerdán Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár egyebek közt a Nyugat-Balkánról és a migrációról, de szóba hozta a magyar munkavállalókat hátrányosan érintő családipótlék-változtatás kérdését is. 


Takács Szabolcs  elmondta, hogy fő tárgyalópartnere Gernot Blümel EU-ügyekért felelős – továbbá kulturális-, művészet- és médiaügyi – miniszter volt. Július 1-jétől Ausztria lesz az Európai Unió soros elnöke. 

Takács Szabolcs kérte, hogy Bécs vegye figyelembe Magyarország különleges helyzetét, nevezetesen azt, hogy a schengeni övezet határállama, így felelőssége óriási. 

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

Takács Szabolcs közölte, hogy Magyarország uniós fórumok elé viszi az osztrák-magyar családipótlék-vitát, és kérte, hogy Bécsben vegyék figyelembe az egyenlő elbánás elvét, hiszen az Ausztriában dolgozó magyarok ott fizetik társadalombiztosítási hozzájárulásokat, ezért az osztrákokkal egyenlő jogosultságok illetik meg őket a családi pótlék tekintetében is. 

Szó volt még a tárgyalásokon a közlekedési szektor szabályozási reformjáról, nevezetesen arról, hogy a magyar álláspont szerint a fuvarozás mobil munkavállalás, amelyre nem vonatkozhatnak a kiküldetési irányelvek szabályai.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.