Öt évet kell majd dolgozni a német segélyért
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Németországban drasztikusan szűkítik az uniós bevándorlók jogosultságát a szociális támogatásokra, az erről szóló törvényjavaslatot a jövő héten fogadja el a kormány – írta pénteken a Berliner Morgenpost című német lap.
A munkaügyi és szociális minisztériumban készült tervezet szerint a nem német uniós állampolgárokat kizárják a szociális és munkanélküli támogatásokból, ha nem dolgoznak Németországban vagy nem szereztek korábbi németországi munkaviszony révén jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira.
Szociális támogatás csak akkor jár, ha az illető öt éven keresztül állami segítség nélkül gondoskodott magáról. A magasra emelt „belépési küszöb” a szociális juttatások megszerzését célzó, szegénységinek is nevezett bevándorlás visszaszorítását célozza.
A minisztérium koncepciója már áprilisban elkészült, és a tárcaközi egyeztetés a Berliner Morgenpost értesülése szerint azért tartott szokatlanul hosszú ideig, öt hónapig, mert Thomas de Maiziere belügyminiszter további szigorításokat akart beemelni a törvénytervezetbe.
A munkaügyi és szociális minisztérium a szövetségi szociális bíróság tavaly év végi döntéseire reagál a szigorítással. A bíróság ítéletei alapján az uniós bevándorlók hat hónapi németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra.
A segélyek kigazdálkodásáért és folyósításáért felelős helyi önkormányzatok érdekképviselete (DStGB) a kasseli bíróság döntései nyomán a szociális ellátórendszerhez való hozzáférés korlátozását sürgette a berlini vezetéstől, arra hivatkozva, hogy a hat hónapi tartózkodással megszerezhető ellátási jogosultság „végzetes” ösztönző erőt fejthet ki, mert a német szociális segély nagyobb, mint az ipari munkások fizetése a legszegényebb uniós tagállamokban.
Andrea Nahles munkaügyi és szociális miniszter egy tavasszal a Berliner Morgenpostban megjelent interjúban a tervezett szigorításra utalva azt mondta: elfogadhatatlan, hogy bárki is csak azért változtat lakóhelyet az EU-ban, hogy szociális támogatást szerezzen egy másik országban, holott hazájában is működik ellátórendszer.
Hasonlóan vélekedett Angela Merkel kancellár is, aki a társállamokból érkező bevándorlók szabad munkavállalása körüli vitával kapcsolatban egy 2014-es interjúban kiemelte, hogy az EU nem a szociális ellátórendszerek és juttatások uniója.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése nagy vita bontakozott ki a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő migránsok ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatták a bajor párt képviselői a Németországba bevándorló uniós állampolgárokkal kapcsolatban.
(MTI)
