Pál Lajos és Lőrincz György ott lesz Visegrádon – és Ön?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tekintsék meg a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia előadóival készült beszélgetéseinket!

Miért érdemes 18 éve folyamatosan, minden esztendőben részt venni a visegrádi Magyar Munkajogi Konferencián? Mi köti össze az eseményt az osztrák Zell am See városával? Hogyan alakul ki a program, illetve milyen aktuális témák feldolgozására készülhetnek idén a jelenlévők? Mit jelent a rendezvény a szakmai házigazda számára?

Ilyen izgalmas kérdésekre kaphatnak választ, ha megnézik a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia szakmai házigazdájával, dr. Pál Lajossal készült beharangozó interjúnkat:

Magyarország történetének eddigi legnagyobb perértékű munkajogi pere, próbaidő kikötése adatvédelmi tisztviselőnél vs. GDPR – csupán felvillantás azokból az izgalmas ügyekből, melyek terítékre kerülnek az Elmélkedés és álmélkodás 6.0 előadáson az idei visegrádi Munkajogi Konferencián.

Állandó előadónk, dr. Lőrincz György ügyvéd, a Magyar Munkajogi Társaság elnöke még több kulisszatitkot árul el a videóban, továbbá azt is megosztja a nézőkkel, hogy ő miért szeret minden ősszel részt venni a rendezvényen:


XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – Fókuszban a gondoskodó munkáltató (9 kreditpont)

2021. október 12-14., Thermal Hotel Visegrád****

Regisztráljon ide kattintva >>




Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.