Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A cél az volt, hogy a közszférában dolgozók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések.
Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány csütörtökön – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő, jelezve, hogy a kabinet több olyan rendeletet fogadott el, amely alapján megemelik a köztisztviselők és közalkalmazottak bérét.
A miniszterelnök a sajtó számára is nyilvános ülésen elmondta: a bérreform több mint 240 ezer munkavállalót érint, összértéke 1,63 milliárd euró.
A cél az volt, hogy ezek a munkavállalók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések – hangsúlyozta Plenkovic, megjegyezve, hogy döntést a példátlan válsághelyzet ellenére hozták meg.
Úgy értékelte: a kormány egyetlen megalapozott, érdemi vagy valós okot sem lát az elégedetlenségre vagy tiltakozásra – utalt a pedagógus-szakszervezet által kilátásba helyezett sztrájkra.
A kormányfő elmondta, hogy a köztisztviselői és közalkalmazotti átlagbér középfokú végzettség esetén 47 százalékkal, nettó 791 euróról 1161 euróra, főiskolai végzettséggel 975 euróról 1439 euróra, egyetemi végzettséggel pedig 1574 euróról 2013 euróra nő.
Plenkovic rámutatott, hogy a rendelet alapján a horvát hadseregben is a legnagyobb béremelés valósul meg.
Ami a tanári fizetéseket illeti, jelezte: a bérek átlagban bruttó 490 euróval emelkednek. Egy mestertanár fizetése bruttó 1821 euróról 2368 euróra, míg egy kutatótanár jövedelme 2761 euróról 3599 euróra nő.
Az egészségügyi alapellátásról elmondta: középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó bruttó alapbére 1366 euróról 1468 euróra, az orvosoké 2582 euróról 2766 euróra, míg a szakorvosoké 3033 euróról 3249 euróra emelkedik márciustól.
(MTI)
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
