Próbaidő szabályai az Mt. módosítás tükrében


A munkaszerződések túlnyomó többsége rendelkezik próbaidőről, és 2023. január 1-jétől új szabályokra is figyelemmel kell lenni, az alábbi cikkben áttekintjük, hogy mik a próbaidő kikötésének szabályai és mit hozott a módosítás.

A próbaidő leginkább arra szolgál, hogy a munkáltató és a munkavállaló meggyőződhessenek arról, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatban egymással szemben támasztott elvárásoknak a másik fél megfelel-e. Ha ezen időszak alatt valamelyik fél úgy dönt, hogy nem akarja fenntartani a munkaviszonyt, akkor lényegesen könnyebben kiszállhat belőle, mint a próbaidő lejártát követően.

A munkáltató és a munkavállaló a próbaidőt a munkaszerződésben köthetik ki, amely a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig tarthat. Ha ennél rövidebb időt állapítanak meg a megállapodásban (pl. 1 hónapot), akkor azt egy alkalommal meghosszabbíthatják. Ilyenkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a próbaidő a 3 hónapot, tehát, ha először 1 hónapot kötöttek ki, akkor már csak 2 hónapra „hosszabbíthatnak” [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 45. § (4) bekezdés].

Amennyiben a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik, akkor lehetőség van 6 hónapnyi próbaidő megállapítására is [Mt. 50. § (4) bekezdés]. Természetesen ez esetben is figyelemmel kell lenni a hosszabbításra vonatkozó szabályokra.

A próbaidő főszabály szerint határozott és határozatlan idejű munkaviszony esetén egyaránt kiköthető, azonban az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) hazai jogba való átültetésének érdekében az Mt. 2023. január 1-jétől hatályos módosítása bizonyos korlátokat rögzített.

Az Irányelv 8. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy ugyanarra a munkakörre és ugyanazokra a feladatokra vonatkozó szerződés meghosszabbítása esetén a munkaviszonyt nem lehet új próbaidőhöz kötni. Ezzel összhangban az Mt. 192. § (4) bekezdése kiegészült azzal a szabállyal, hogy próbaidő a meghosszabbított vagy 6 hónapon belül létesített határozott idejű munkaviszonyban nem köthető ki, amennyiben az újabb munkaviszonyt azonos vagy hasonló munkakörre létesítették a felek. A próbaidő ésszerű keretek közé szorításának elsődleges indoka az, hogy a munkavállalók munkaerő-piacra történő belépését vagy az új munkakörre, munkahelyre való áttérést ne kövesse hosszú ideig tartó bizonytalan helyzet.

Az Irányelvnek való megfelelés érdekében az Mt. 192. §-a kiegészült egy új, (5) bekezdéssel is, amely kimondja, hogy a legfeljebb 12 hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát arányosan kell megállapítani, amely során a töredék szabadságnapokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell (fél napot elérő munkanap = egész munkanap). Például, egy hat hónapra kötött határozott idejű munkaszerződésben csak a törvényi maximum fele, azaz 1,5 hónapnyi próbaidő köthető ki.

Bár nem közvetlenül a próbaidővel összefüggő módosítás, de érdemes megjegyezni, hogy bizonyos esetekben az indokolási kötelezettség nélküli, próbaidő alatt azonnali hatállyal történő felmondás esetén is kérhető a munkáltatótól, hogy a felmondását indokolja meg. Ennek feltétele az, hogy a munkavállaló az erre irányuló kérelmében hivatkozzon arra, hogy szerinte a munkaviszony megszüntetésére a személyes gondozásra igénybe vehető 5 munkanap távollét, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság kérelmezése, igénylése, vagy az általa kezdeményezett munkaszerződés módosítás miatt került sor [Mt. 64. § (3) bekezdés]. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles közölni a dolgozóval [Mt. 64. § (4) bekezdés]. Ilyenkor tehát – a munkavállaló kifejezett, fentiek szerint alátámasztott kérelme esetén – a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást is indokolni kell.

Hirdetés

A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadóitól.

Kapcsolódó cikkek

2023. március 28.

A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent a béremelkedés ellenére

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 januárjában tovább folytatódott a bérek emelkedése, egy év alatt 16,1 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bére több mint 73 ezer forinttal 528 ezer forintra emelkedett, a tavalyi 455 ezer forintról. 2010-hez képest tehát az átlagos kereset már 2,6-szorosára nőtt – fűzte hozzá a legfrisseb adatokhoz keddi közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

2023. március 28.

Bérfizetés módja az Mt. módosítás tükrében

A munkavállaló munkájáért fizetés jár, a munkabér kifizetése pedig a munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonnyal összefüggésben. 2023. január 1-jétől főszabályként átutalással kell teljesíteni a bérfizetést, azonban a felek készpénzes teljesítésben is megállapodhatnak.

2023. március 24.

17 százalékkal emelik az alapbért az Audinál

Megállapodott az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) az idei bérekről, miután a szakszervezet a pénteken megtartott bizalmi gyűlésén elfogadta a vállalat újabb ajánlatát – közölte a győri székhelyű járműgyártó vállalat.