Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország személyi jövedelemadó (szja) rendszere európai összehasonlításban kedvező a 16 százalékos egyetlen kulccsal, de a járulékok kifejezetten magasnak számítanak, különösen amiatt, hogy nincs olyan jövedelemhatár, amely fölött már nem kell fizetni – mondta Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország igazgatója a tanácsadó cég sajtóklubjában csütörtökön Budapesten.
A PwC vizsgálata szerint az EU-ban és Svájcban az átlagos nettó jövedelem a bruttó jövedelem 76 százaléka. A progresszív jövedelemadó-rendszert alkalmazó országokban 63 százalék a nettó jövedelem úgy, hogy az szja 29, a tb-járulék pedig 8 százalék – ismertette az adatokat az igazgató.
A nemzetek közti adóverseny 2010-ig élt Európában, azóta több országban jelentős mértékű, több mint egyharmados tehernövekedés tapasztalható. A növekedés leginkább Hollandiában, Szlovákiában és Lengyelországban volt megfigyelhető.
Jelenleg Európa 8 országában egykulcsos az szja, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a rendszer hosszú távon nem mindenhol tartható fenn. Például Szlovákia visszatért a kétkulcsos adózásra: a 3310 euró feletti jövedelem esetén 25 százalék a személyi jövedelemadó, a 19 százalékos kulcs mellett. Romániában 2013-ban végül nem vezették be a differenciált jövedelemadózást, amely az alacsonyabb jövedelműeket segítette volna a 12 százalékos kulccsal. Így maradt a 16 százalékos – egyetlen – adókulcs.
Imecs Attila, a PwC menedzsere egy másik témáról elmondta, a 250 ezer eurónyi államkötvényért kapható letelepedés támogatására eddig egy cég alakult a Kajmán szigeteken, amely kínai és vietnami állampolgároknak árulja a kötvényeket. A vásárló 6 hónapos tartózkodási engedélyt kap Magyarországon, ezalatt kérheti a letelepedési engedélyt, amely szabad mozgást biztosít számára az EU-ban.
A letelepedési engedély iránti kérelmet a hatóság 6 hónap alatt bírálja el. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a kötvényvásárló nem felel meg a letelepedési engedélyhez szükséges feltételeknek, a menedzser azt válaszolta, hogy a tartózkodási engedély is meghosszabbítható, akár 5 évig is.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
