Rákapcsoltak a munkaerő-kölcsönzők – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szereplők és a kölcsönbe adottak számát, illetve az elért bevételt tekintve is érdemben nőtt 2013-ban a hazai munkaerő-kölcsönzési szektor. A fő célpont a belföldi piac, s azon belül a feldolgozóipar. Az InfoTandem heti infografikája.


A hazai munkaerő-kölcsönzésés viszonylag gyorsan kiheverte a globális válságot. A 2008-as krízisév utáni esztendőben nálunk is 32 százalékkal zuhant ugyan a kölcsönbe adott munkavállalók száma, ám egy évre rá, 2010-ben már 65 százalékos létszámrobbanás következett be. Az akkori 130,4 ezer fő az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb adata, amelyet a tavaly mért 120,7 ezer követ. Utóbbi csaknem ötödével múlja felül a 2012-es mutatót.

A kölcsönbe adó szervezetek mezőnye ennél lassabban, csupán jó 3 százaléknyival emelkedett tavaly. Az 1016 regisztrált szereplő közül csak 885 tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, így a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak részletes számai csak e szűkebb kör tagjairól vannak. Ezek 97 százaléka jogi személyiségű vállalkozásként tevékenykedett, de akadt 21 nonprofit szervezet is. A szereplők több mint négyötöde csak belföldre dolgozott; a jó egytizednyi „vegyes” profilú társaság mellett mindössze 4 százalékot tett ki a kifejezetten külföldre kölcsönzők aránya.

A földrajzi elhelyezkedést tekintve, mint annyi más területen, e szektorban is Közép-Magyarország dominál, az adatszolgáltatók között 54 százalékos súllyal. Ezen belül Budapest önmagában 43 százalékot képvisel, így Pest megyének 11 százalék jut. A megyei lista második helyét Komárom-Esztergom foglalja el, ahol a szervezetek 6,8 százaléka található, míg a bronzérmes Győr-Moson-Sopron, 5,4 százalékkal.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Bevételi szempontból is a jó évek között említhető a tavalyi. A 12,8 százalékos növekedés nyomán az adatot szolgáltató kör együttesen 159,1 milliárd forintos nettó árbevételhez jutott a kikölcsönzött munkavállalók révén. Az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálódva ennek zöme, 60 százaléka a feldolgozóiparból származott, érdemes azonban részletesebb, ágazati szinten is megnézni a forgalom megoszlását. E szerint a bevétel 5 szegmens esetében haladta meg a 10 milliárd forintot, s ebből 4 tartozott a feldolgozóiparba. Utóbbiak közül az ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ágazatból folyt be a legtöbb bevétel (16,8 milliárd forint); ezt követte a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (15,8), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (14,1), valamint a gép, gépi berendezés gyártása (12,8). Mindazonáltal az élen nem feldolgozóipari szegmens, hanem az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység végzett, 18 milliárd forinttal.

Ha azt firtatjuk, hogy a forgalom bővülése főként mely ágazatoknak köszönhető, akkor mindenekelőtt a mezőgazdaságot kell kiemelni, ahol a bevételek több mint négyszeresére ugrottak, de például a vegyi anyag gyártása és a kereskedelem is 40 százalék fölötti bevétel-gyarapodást hozott a kölcsönzőknek. Radikálisan visszaesett viszont a forgalom a kőolaj-feldolgozás és az oktatás területén (93, illetve 61 százalékkal).

A munkaerő-kölcsönzők árbevételük több mint négyötödét fizikai foglalkozásúak (legnagyobb részt betanított munkások) kölcsönbe adásából szerezték, szellemiek után csupán 30 milliárd forintjuk keletkezett. Utóbbiak közül az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak 27 milliárdot hoztak; vezetők, irányítók kölcsönzése továbbra sem jellemző.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.