Rendkívüli szülői távollét


Mit tehet a szülő, ha napközben telefonon értesíti az iskolaigazgató, hogy gyermeke lázas és orvoshoz kellene vinni, vagy ha éppen az iskolai szülői értekezlet időpontja egybeesik a munkavállaló munkaidejével?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 52. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a munkavállaló köteles a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni. Főszabály szerint tehát a munkavállaló a munkaidejében akkor is köteles a munkahelyén tartózkodnia, ha nincs ellátandó feladata. Így abban az esetben, ha a munkavállaló munkaidőben köteles eleget tenni szülői teendőinek, az alábbi lehetőségek közül választhat.

A rendkívüli szülői távollétre megoldás lehet a szabadság igénybevétele. A szabadság kiadása vonatkozásában azonban számos szempontra ügyelnie kell a munkáltatónak. Az Mt. 122. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ha tehát a munkavállalónak már csak e hét munkanap szabadsága van, és ő e napokat más időpontban szeretné igénybe venni, mint ahogyan azt a munkáltató szeretné ütemezni, a munkavállaló nem küldhető szabadságra. Fontos továbbá, hogy főszabály szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. 122. § (4) bek.]. Ettől természetesen a munkavállaló jóváhagyásával el lehet térni, azonban ha a munkáltató például a szülői értekezlet napjára szabadságot kíván kiadni a munkavállaló számára, ezt tizenöt nappal korábban nem közli, és a munkavállaló a késői közlést nem hagyja jóvá, akkor a szabadság a részére nem kiadható. Végezetül meg kell említeni, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.], így ha az adott évben a munkavállalónak már nincs több szabadsága, a következő évi szabadság a rendkívüli szülői távollét miatt nem hozható előre.

Szintén megoldás lehet a munkavállaló munkaidő-beosztásának módosítása. Ebben az esetben azonban figyelni kell arra, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban, írásban köteles közölni. Közlés hiányában pedig az utolsó munkaidő-beosztás lesz az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. A már közölt munkaidő-beosztás pedig csak akkor módosítható, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel (ekkor is csak a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban van lehetőség módosításra) vagy ha a módosítást a munkavállaló írásban kérelmezi [Mt. 97. § (5) bek.]. Ahogy a szabadság, úgy a munkaidő-beosztás vonatkozásában is igaz, hogy a munkavállaló jóváhagyásával a felek a törvény által előírt időbeli korlátoktól eltérhetnek, így ha az mindkét félnek megfelelő, egy váratlan esemény felmerülése miatt a munkáltató akár azonnal is módosíthatja a beosztást. Így előfordulhat, hogy a szülő telefonhívást kap az iskolától, hogy gyermeke beteg és érte kellene menni, amely miatt a munkáltató – módosítva a korábban már közölt munkaidő-beosztást – „elengedi” a munkavállalót, aki a kiesett munkaidőt a következő munkanapon dolgozza le.

Habár a munkavállaló munkaidejében munkavégzésre és rendelkezésre állásra köteles, vannak olyan élethelyzetek, amelyek fennállása esetén a munkavállaló a törvény erejénél fogva mentesül e kötelezettségei alól. A munkavállaló így például mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára [Mt. 55. § (1) bek. k) pont].

A különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok akkor minősülhet indokolt távollétnek, ha az váratlanul, tehát előre nem látható módon merült fel, a munkavállaló személyes jelenlétét igényli, és/vagy a felmerült körülmény a munkahelyről való távolmaradást indokolja. Egy szülői értekezlet, egy beteg gyermek, vagy egyéb szülői kötelezettségek e követelményeknek tehát megfeleltethetőek.

Habár a fenti mentesülési ok nem fizetett távollétnek minősül [Mt. 146. § (3) bek.], előnye, hogy egyrészről időben nem korlátozott, azaz más mentesülési okokkal ellentétben – például a szoptató anya a törvény által meghatározottan, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára [Mt. 55. § (1) bek. e) pont] mentesül kötelezettségei alól – az e pont alapján mentesülő szülő egészen addig nem köteles munkát végezni, illetve rendelkezésre állni, amíg a különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok fennáll. Másrészről, e mentesülési ok egy szubjektív ok, amely a munkavállalót alanyi jogon megilleti. E mentesülési ok így megteremti a lehetőséget arra, hogy a munkavállaló rendkívül esetben a munkáltató beleegyezésétől függetlenül tehessen eleget szülői teendőinek.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.

2022. július 1.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.