Rugalmas munkaidőt szeretnének a szülők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szülők a foglalkoztatás területén a rugalmasságot tartják a legfontosabbnak – derül ki abból a kutatásból, amelyben kisgyermekes szülőket és munkáltatókat kérdeztek meg a munkába való visszatérés akadályairól, ösztönzőiről.


A reprezentatív felmérésben ötszáz közép-magyarországi régióban élő szülő, illetve száz vállalat vett részt, a kutatást az Iparfejlesztési Közalapítvány megbízásából a Monitor Közvéleménykutató Kft. végezte 2012 nyarán-őszén.

Magyarországon számos kezdeményezés indult az elmúlt években, amely a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra való visszatérését támogatja – ehhez a körhöz csatlakozott az Iparfejlesztési Közalapítvány és konzorciumi partnereinek, a Victum Képzési Központ és az Artima Kft. közös kezdeményezése az Új Széchenyi Terv támogatásával – ismertetik a konzorcium közleményében.

A 2012. május 1-jén útjára indult kétéves Munka kisgyermekkel program (MuKi) célja egyéni megoldásokat kínálni ahhoz a lelkiismereti, gazdasági és munkajogi problémához, amelyet a kisgyermekes szülők munkaerőpiacból való kiesése okoz. A szülők és cégek a kutatás eredménye alapján részesülnek majd a program során azokban az ingyenes tréningekben és képzésekben, amelyek a két oldal problémáinak kölcsönös megértését segítik elő.

A kutatás során három munkaforma került elő számottevő gyakorisággal: a szülők több mint egyharmada igényelné a rugalmas kezdési-befejezési időpontokat, a részmunkaidőt vagy a rugalmas foglalkoztatást. Jelentősnek mondható továbbá a szülés utáni szabadság kivételének, illetve a képzési lehetőségeknek a támogatása.

A megkérdezett kismamák az utolsó munkahelyükön a már alkalmazott jó gyakorlatok közül a folyamatos kapcsolattartást emelték ki, illetve mintegy ötödük tartotta fontosnak a távollét alatt kapott kedvezményeket és juttatásokat, vagy a cég által szervezett eseményeken való részvételi lehetőséget. Azok a cégek, amelyek atipikus megoldásokat alkalmaznak, általában rész-, illetve rugalmas munkaidőt biztosítanak a beosztottaknak; nem kedvelik ugyanakkor a munkakör megosztását, illetve a több műszakos munkát.

A gyermekfelügyelet az egyik legnagyobb megoldatlan probléma, amely a kisgyermekes szülők foglalkoztatása kapcsán felmerül. A szülők tapasztalata szerint az intézményesített gyermekfelügyelet rendkívül nehezen oldható meg a bölcsődei és az óvodai férőhelyek hiánya miatt; a megkérdezettek mindössze 7 százalékának van lehetősége bölcsődei, 9,6 százalékának pedig óvodai férőhelyet igénybe venni.

A családbarát munkakörnyezet kialakításának akadályairól és ösztönzőiről megkérdezett vállalatok a rugalmas foglalkoztatás, illetve a kisgyermekes szülők alkalmazásának legfőbb gátló tényezőjeként az állami ösztönzők hiányát említették; ezt az adózási szabályok, a belső források, illetve a közvetlen üzleti érdek hiánya követte.

A várandósság időszakában a megkérdezettek szerint a cégnek nincs teendője; a kismamák szerint ellenben ez az időszak lenne legalkalmasabb arra, hogy a jövőbeni együttműködést és a közös munka feltételeit (például a visszatérés időpontja, a vállalandó munka, a jövőbeni elvárások) megtervezzék. A szülés utáni időszakra vonatkozólag mind a szülők, mind a cégek fontosnak tartották a folyamatos kapcsolattartást, illetve az otthon maradó munkatárs vállalati képzésekről szóló tájékoztatását – derül ki a felmérésből.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.