Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felnőttképzési kutatásban megkérdezett cégek többsége véli úgy, hogy a felnőttképzés rugalmasabb szabályozása ösztönözhetné jobban a gazdasági szereplőket dolgozóik képzésére, továbbképzésére, illetve annak támogatására – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara, valamint a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) kutatásaiból.
A szövetség közleménye szerint a vállalkozók a versenyképesség és a versenyelőny fokozása, a hatékonyság javítása és a technológiai változások miatt, illetve a munkavállalók megtartása érdekében költenének felnőttképzésre.
A megkérdezettek fele tudatos, tervezett folyamatnak értékelte a saját képzési gyakorlatát. Erre utal, hogy meghatározó hányaduk kötött képzési együttműködést oktatási intézményekkel, képzési szakértő szolgáltatókkal, akkreditált oktatási-képzési vállalkozással, és sokuknak van saját tananyaga és mentori rendszere – írták. Hozzátették: a vállalkozók ugyanakkor rövidítenék a képzési időt, és jobban támaszkodnának a digitális tanulási lehetőségekre.
A munkaadók a visszajelzések alapján a fizikai munkát végzőknél leginkább a pontosságot, precizitást, a terhelhetőséget és az önálló munkavégzés képességét értékelik a legtöbbre. Az idegennyelvű kommunikációt, illetve a digitális tartalmak létrehozását kevésbé tartják fontosnak.
Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke a közlemény szerint egyetért azzal, hogy az internetes tanulás a felnőttképzésben is jól használható. A szervezet emellett a cégekhez hasonlóan szorgalmazná az önálló felnőttképzési jogszabály megteremtését – közölték.
(MTI)
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
