Sok fiatalnak hiányzik a munkahelyi megbecsültség


A dolgozó fiatalok fele, 51 százaléka érzi biztosnak a munkahelyét, mindössze 11 százalékuk mondta bizonytalannak az állását – állapította meg a K&H ifjúsági index felmérés a harmadik negyedévben. Az elmúlt fél évtized a dolgozó magyar fiatalok munkahelyeinek stabilitásában romlást hozott, miközben munkahelyi megbecsültségük nagyjából változatlan maradt, bár az idén hullámzó eredmények születtek.

A dolgozó fiatalok fele, 51 százaléka stabilnak látta az állását az idei harmadik negyedévben, ez hasonló az év második három hónapjában mért – 52 százalékos -– eredményhez – derül ki a K&H felméréssorozatából, amely a fiatalok munkahelyükhöz fűződő viszonyát vizsgálta.

Biztos vagy instabil?

A friss eredmények szerint a megkérdezettek majdnem negyede vélte úgy, hogy nagyon stabil az állása, míg 27 százalékuk inkább stabilnak, mint ingadozónak látta a foglalkoztatásukat. A legtöbben azok voltak, akik szerint átlagos a munkahelyi helyzetük: arányuk meghaladta a 37 százalékot, azaz tízből majdnem négyen voltak ezen a véleményen. Egyáltalán vagy nem igazán stabilnak a válaszadók 11 százaléka tartotta a helyzetét. Az 51 százalékos átlag érték az első két csoport összesített véleményét tükrözi. Ezen belül Budapesten a helyüket többé vagy kevésbé stabilnak tartók aránya 66 százalék volt, míg a vidéki kisvárosokban csupán 36 százalék.

Nem is olyan régen, 2017 közepe és 2020 közepe között a munkahelyüket stabilnak tartó fiatalok aránya még 63–71 százalék közé esett, ezt követően zuhant ez a kétharmad körüli arány 2021 közepére 50 százalék környékére, azóta pedig ezen a szinten stagnál a mutató.

Megbecsülik őket?

Más a helyzet a fiatalok véleményében arról, hogy mennyire becsülik meg őket a munkahelyükön. Azok aránya, akik úgy érezték, hogy eléggé vagy kifejezetten megbecsülik őket, 36 százalék volt 2017 közepén és 39 százalék 2023 harmadik negyedévében. A két adat nagyjából hasonlóan alakult végig ebben az időszakban, eltekintve néhány pozitív és negatív kilengéstől.

Forrás: K&H ifjúsági index


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

A munkáltató jogos gazdasági érdekei és a titokvédelem

Amikor a dolgozó megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.

2024. február 27.

A GINOP plusz program munkahelyi képzés harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni

A márciusban 70 milliárd forint kerettel induló munkahelyi képzéseket támogató GINOP plusz program újabb, harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni minden vármegyéből, és a fővárosból – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.