Sok szabály köti a vasárnap nyitó boltokat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kereskedelmi törvény és a Munka törvénykönyve számos előírása vonatkozik a vasárnap újra nyitó üzletekre. Ezeket vették sorba a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda szakértői.
„Az újrakezdés feltételeinek mérlegelése során tehát a kereskedőknek több szempontot is figyelembe kell venniük és számolniuk kell az ezzel járó adminisztratív feladatokkal is” – emeli ki dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Így az üzletet működtető kereskedő az üzlet nyitvatartási rendjét már az üzlet megnyitásakor köteles volt közölni a kereskedelmi hatóságként eljáró jegyzővel és amennyiben a nyitvatartási időben a működtetés során bármilyen változás bekövetkezik, azt a változást megelőző nyolc napon belül szintén köteles bejelenteni. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók számára szintén megfelelő tájékoztatást kell nyújtania arról, mikor kereshetik fel az üzletet.
A vasárnapi zárvatartás visszavonásáról szóló törvénymódosítás a Munka Törvénykönyve egyes szabályait úgy módosította, hogy visszaállította a korábbi, azaz a 2015 márciusa előtt hatályos szabályozást. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektorban üzleteket fenntartó munkáltatóknál vasárnapra rendes munkaidő ismételten elrendelhető. Vasárnap, rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles 50 %-os bérpótlékot fizetni a munkavállalók számára (vasárnapi pótlék). Amennyiben a munkavégzés túlórában történik, úgy a pótlék annak alapján lehet ötven, vagy száz százalék, hogy az adott vasárnap a munkavállaló rendes munkanapjának, vagy pihenőnapjának minősül-e. Mivel a túlóra időtartamára a vasárnapi pótlék is fizetendő, ezért túlóra esetén a két pótlékot össze kell adni.
A kereskedelmi cégek minél előbb szeretnék bevezetni a vasárnapi rendes munkavégzést, ennek megfelelően több cégnél szükséges lehet az előre meghatározott munkaidő beosztás módosítása. A már kiadott munkaidő beosztás módosítása a munkavállaló hozzájárulásával lehetséges, bár arra is lehetőség van, hogy a vasárnapi munkavégzésre a munkáltató túlórát rendeljen el. Mivel a jogszabályváltozás hatályba lépését követő első hétvégén még nem volt általános az üzletek nyitva tartása, a fentieken túlmenően abból is fakadt, hogy ha a kereskedelmi cégek rendes munkaidőben kívánják a vasárnapi munkavégzést előírni, akkor legalább hét nappal korábban kell ennek munkaidő-beosztását közölniük a munkavállalókkal. Ez a hétnapos időszak pedig a hétfői zárószavazás és az első vasárnap között nem telt el.
A vasárnap rendszeresen nyitva tartó üzletek esetén a munkáltató továbbra is kötve lesz ahhoz a szabályhoz, hogy a munkavállalók számára hatnaponta legalább egy pihenőnapot, továbbá havonta legalább egy szabad vasárnapot biztosítani kell.
„A vasárnapi munkavégzés ismételt rendszeressé válása egyrészről a munkavállalók számára keresetnövekedést biztosít, másrészről viszont a munkavállalók számának növekedéséhez is vezethet, mivel a megnövekedett nyitvatartási idő miatt várhatóan több munkavállalót kell foglalkoztatni” – hangsúlyozza Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.
„Az újrakezdés feltételeinek mérlegelése során tehát a kereskedőknek több szempontot is figyelembe kell venniük és számolniuk kell az ezzel járó adminisztratív feladatokkal is” – emeli ki dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Így az üzletet működtető kereskedő az üzlet nyitvatartási rendjét már az üzlet megnyitásakor köteles volt közölni a kereskedelmi hatóságként eljáró jegyzővel és amennyiben a nyitvatartási időben a működtetés során bármilyen változás bekövetkezik, azt a változást megelőző nyolc napon belül szintén köteles bejelenteni. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók számára szintén megfelelő tájékoztatást kell nyújtania arról, mikor kereshetik fel az üzletet.
A vasárnapi zárvatartás visszavonásáról szóló törvénymódosítás a Munka Törvénykönyve egyes szabályait úgy módosította, hogy visszaállította a korábbi, azaz a 2015 márciusa előtt hatályos szabályozást. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektorban üzleteket fenntartó munkáltatóknál vasárnapra rendes munkaidő ismételten elrendelhető. Vasárnap, rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles 50 %-os bérpótlékot fizetni a munkavállalók számára (vasárnapi pótlék). Amennyiben a munkavégzés túlórában történik, úgy a pótlék annak alapján lehet ötven, vagy száz százalék, hogy az adott vasárnap a munkavállaló rendes munkanapjának, vagy pihenőnapjának minősül-e. Mivel a túlóra időtartamára a vasárnapi pótlék is fizetendő, ezért túlóra esetén a két pótlékot össze kell adni.
A kereskedelmi cégek minél előbb szeretnék bevezetni a vasárnapi rendes munkavégzést, ennek megfelelően több cégnél szükséges lehet az előre meghatározott munkaidő beosztás módosítása. A már kiadott munkaidő beosztás módosítása a munkavállaló hozzájárulásával lehetséges, bár arra is lehetőség van, hogy a vasárnapi munkavégzésre a munkáltató túlórát rendeljen el. Mivel a jogszabályváltozás hatályba lépését követő első hétvégén még nem volt általános az üzletek nyitva tartása, a fentieken túlmenően abból is fakadt, hogy ha a kereskedelmi cégek rendes munkaidőben kívánják a vasárnapi munkavégzést előírni, akkor legalább hét nappal korábban kell ennek munkaidő-beosztását közölniük a munkavállalókkal. Ez a hétnapos időszak pedig a hétfői zárószavazás és az első vasárnap között nem telt el.
Munkajogi Klub Online Extra
|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
Megrendelés >>
|
A vasárnap rendszeresen nyitva tartó üzletek esetén a munkáltató továbbra is kötve lesz ahhoz a szabályhoz, hogy a munkavállalók számára hatnaponta legalább egy pihenőnapot, továbbá havonta legalább egy szabad vasárnapot biztosítani kell.
„A vasárnapi munkavégzés ismételt rendszeressé válása egyrészről a munkavállalók számára keresetnövekedést biztosít, másrészről viszont a munkavállalók számának növekedéséhez is vezethet, mivel a megnövekedett nyitvatartási idő miatt várhatóan több munkavállalót kell foglalkoztatni” – hangsúlyozza Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.
