Sokan mentesülhetnek a felülvizsgálat alól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosultak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos rendelkezések. A változtatások pontosítják, sok esetben egyszerűsítik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival szoros kapcsolatban lévő felülvizsgálati eljárást.


A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) és a kapcsolódó miniszteri rendelet, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet (továbbiakban: R) a 2012-es hatálybalépés óta eltelt időszak tapasztalatai, változásai hatására többször módosult.

Legutóbb 2015. augusztus 1-i hatállyal az Mmtv., 2015. szeptember 28-i hatállyal a
R. módosítására került sor.

Az Mmtv-t az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény, a R-t a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 43/2015. (IX.25.) EMMI rendelet módosította.

Az új rendelkezések pontosítják, sok esetben egyszerűsítik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival szoros kapcsolatban lévő felülvizsgálati eljárást.

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

Emlékeztetőül

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján
60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).

További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy

  • a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy
    10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
  • keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,
  • rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.

A megváltozott munkaképességű személy

  • rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
  • rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.

A rehabilitálhatóságról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ún. komplex minősítésben nyilatkozik a következők szerint:

  • rehabilitálható a megváltozott munkaképességű személy, és ennek során
  • foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
  • tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy
  • rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
  • egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  • egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  • kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
  • egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

Amint látható, a jelentős mértékű, tartósan fennálló egészségromlással küzdő személyek részére megállapítható kétféle ellátásnál nagy jelentősége van a rehabilitálhatóság szempontjából az életkornak is.

Mentesülés a felülvizsgálat alól

Tapasztalati tény, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeledve a munkaerőpiaci érdeklődés csökken az ebben az életkorban lévők iránt. A másik oldalon is változik a helyzet, az aktív életpálya vége felé egy betegség miatti hosszabb távollét után nem könnyű visszatérni a munkaerőpiacra, akár az eredeti helyre, akár új munkáltatóhoz vagy új munkakörbe.

Mindezekre is figyelemmel a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő, rokkantsági ellátásban részesülő személyek esetében, ahol a felülvizsgálat szokásos időpontja (egy-két év – esetleg ennél hosszabb idő) ebbe az öt éves időtartamba esne, már nem történik felülvizsgálat az új szabályozás szerint.

Az Mmtv. 19. §-át kiegészítő új (1a) bekezdés alapján mentesülnek a felülvizsgálat alól azok, akik esetében a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló, vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy a felülvizsgálati eljárás megindításnak időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.

Életkorukra tekintettel fentiekkel azonos helyzetben vannak azok a személyek is, akik részére a 2012. előtti ellátásuk 2012-től rehabilitációs ellátásként került folyósításra, és legkésőbb a szükséges felülvizsgálat időpontjában a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra.

Az Mmtv. eddigi rendelkezéseit kiegészítő új 38/C § szerint részükre a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegben, rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt.

Kommentár az egészségügyi törvényhez

A kommentár segít áttekinteni a betegjogoktól a népegészségügyi tevékenységeken és az egészségügyi szolgáltatók rendszerén keresztül az orvostudományi kutatásokig az egészségügyhöz köthető legfontosabb tárgykörök elveit, összefüggéseit és jogalkalmazási gyakorlatát.

Szerzők: dr. Dósa Ágnes, dr. Hanti Péter, dr. Kovácsy Zsombor

Megrendelés >>

Munkáltatói hatás

A Mmtv. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe lépő rendelkezés rögzíti, hogy a felülvizsgálat alól mentesülő személyek rokkantsági ellátásuk időtartama alatt a törvényben meghatározott feltételek szerint megváltozott munkaképességű személynek tekintendők a munkáltatókat terhelő rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség, valamint a nyugdíjkorhatár betöltéséig az akkreditált munkáltatóknak pályázati úton nyújtott támogatások szempontjából.

Felülvizsgálati időpontok

Fentieken túl egyszerűsítéshez, pontosításhoz kapcsolódik a komplex minősítés részletes szabályait tartalmazó R. szeptember 28-tól történt módosítása is, amely mellékletében tartalmazza a felülvizsgálatok időpontja meghatározásának szakértői szempontjait is.

Huzamos ideig tartó keresőképtelenség

Figyelmet igényel az Mmtv. 19.§ (1) bekezdés c) pontjában szereplő határidő változás is.

E szerint a rehabilitációs hatóság felülvizsgálatot végez a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek esetében legalább hatvan napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén.

Korábban a legalább harminc napos egybefüggő keresőképtelenség esetén állt fenn a felülvizsgálati kötelezettség.

A módosítás indoka az a tapasztalat, hogy az egészségromláson alapuló rehabilitációs ellátás esetén gyakori a hosszabb keresőképtelenség, ez azonban nem feltétlenül jelent olyan tartós állapotrosszabbodást, amely a rehabilitációt lehetetlenné tenné.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.