Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha megkérdezzük a munkáltatókat a béren kívüli juttatások alkalmazásáról, akkor legtöbbször az adóelőnyt említik meg pozitívumként. 2013-ban mindössze 35,7% közterhet kell fizetnünk, ami jelentősen kevesebb, mint a bérek adóterhei.
Mindez persze csak addig igaz, amíg betartjuk a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásait.
Sok esetben teljesen közismert szabályokról van szó: havi, éves értékhatárok, jogosultsági feltételek stb.
Van azonban egy szabály, amelyről évről évre kiderül, hogy érdemes újra felhívni rá a figyelmet, pedig nem friss változásról van szó.
Már 2010-ben szerepelt a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás kedvező adózásának a feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozzon, hogy ezen a jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt.
Hiába magas egy-egy pénztártípusnál a havonta kedvező adózással adható keretösszeg, ne engedjük, hogy ez megtévesszen minket!
Egészségpénztár esetében akár havi 29.400 Ft is adható munkáltatói hozzájárulásként, ha a munkáltató rendelkezik a fenti nyilatkozattal.
Azonban egy másik juttatótól kapott 1.000 forint pénztári feltöltésen már el is bukhat a kedvező adózás. Bár a közelébe sem érünk a havi keretnek, mégsem tudunk az adótörvény feltételeinek megfelelni.
A megfelelő tartalmú nyilatkozat hiányában azonban nem tekinthető ez juttatás béren kívüli juttatásnak. Egy ellenőrzéskor akár évekre visszamenőleg megállapíthatja a hatóság az adóhiányt.
Ezért bizony mindegyik pénztártípusnál, mindegyik juttatási hónapra kell egy ilyen nyilatkozat.
A havi nyilatkozattal járó adminisztrációt egyszerűsíthetjük, ha átfogó időszakokra (több hónapra, negyedévre, félévre, adóévre) gyűjtjük be a megfelelő dokumentumokat.
| A cikk szerzője Fata László cafeteria szakértő, a Cafeteria Trend magazin alapítója. |
Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
