Módosult a szabadságra való jogosultság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fontos megjegyezni egy olyan munkaügyi változást, ami bár nem a táppénz megállapításhoz kapcsolódik, de a munkavállalók táppénzes időszakával szorosan összefügg – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.


A 2014. évben sok munkavállalónak kellett szembesülnie azzal, hogy amennyiben hosszabb ideig volt keresőképtelen állományban – legalább harminc napot meghaladóan –, akkor az éves szabadság napjainak száma csökkent.

Tavaly a keresőképtelenség időtartamából kizárólag az első 30 nap jogosított szabadságra. A korábbi megszorító intézkedéshez képest ez most ismét változott a munkavállalók javára és 2015. január 1-től nem csökkenti a szabadságra való jogosultságot a keresőképtelenség.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez

A Kommentár új kiadása elsősorban az új Ptk. hatálybalépéséhez, illetve az Mt. ehhez igazodó módosításához kapcsolódó változásokat dolgozza fel. Elméleti és gyakorlati szempontból részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, figyelemmel azok sajátos munkajogi tartalmára.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

A Munka törvénykönyve a szabadsághoz való jogot a munkában töltött idő alapján határozza meg. A 2015. január 1-től hatályos rendelkezés szerint munkában töltött időnek minősül:

  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  • a szabadság,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának ideje,
  • a keresőképtelenség,
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama,
  • a munkavégzés alóli mentesülésnek esetén meghatározott időtartam.

A kedvező változások miatt a tavalyi évben a 30 napot meghaladó keresőképtelenség még nem minősült munkában töltött időnek, de idén már a keresőképtelenség teljes tartama alatt jogosult a munkavállaló az alap- és pótszabadságra – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).