Sztrájkolhat a szociális ágazat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság a Szociális Ágazati Sztrájkbizottságban adott igazat – adta hírül közleményben a sztrájkbizottság.


A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság a tárgyalások eredménytelenségére tekintettel a sztrájk idején biztosítandó még elégséges szolgáltatás megállapítása érdekében május 11. napján bírósághoz fordult –  olvasható a szakszervezetek.hu-n megjelent közleményben.

A sztrájkbizottság tájékoztatása szerint a  bíróság június 10-i elsőfokú végzésében „teljességgel alaptalannak és elfogadhatatlannak” találta a Magyar Kormány e tárgykörben adott elsődleges ajánlatát, mely szerint „a szociális és gyermekjóléti – gyermekvédelmi területen a még elégséges szolgáltatások körét az egyes szakmai előírások teljes körű ellátása jelentheti. Egyetlen elemként az egyes területek adminisztratív feladatainak ellátásában, annak felfüggesztésében látott a kormány mozgásteret azzal, hogy annak elmaradása a szolgáltatók fenntartói számára teremthetnek olyan helyzetet, amely a finanszírozás kiesése révén fenntartási nehézséget okozhatnak.” és apróbb kiegészítéssel a szolgáltatásokra lebontott részletes sztrájkbizottsági javaslatot fogadta el. A kormányt képviselő Emberi Erőforrások Minisztériuma az elsőfokú bíróság végzése ellen fellebbezést nyújtott be.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

* Munkabér fogalma
* Munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés) 
* Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása) 
* Rendkívüli munkaidő díjazása 
* Munkaszüneti nap és díjazás 
* A munka védelme

Előadó: dr. Pál Lajos

Részletek és jelentkezés >>

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, kiemelte, hogy a sztrájk joga alapvető munkavállalói alapjog, amelyet kiüresíteni nem lehet, azaz a még elégséges szolgáltatás követelménye címén a majdnem teljes szolgáltatás nem elvárható. Hangsúlyozta, hogy a még elégséges szolgáltatásról való egyeztetés nem irányulhat a sztrájk megakadályozására teljesíthetetlen, a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével. Megállapította, hogy a kormány javaslata az érintett körben csaknem a sztrájkjog tilalmát jelentené. A kormány fellebbezése nem volt megalapozott az egyes szolgáltatásokat érintően sem és a vesztes félt a perköltségek megfizetésére kötelezte. A már jogerős végzés külön rendelkezett arról, hogy a bölcsődei alkalmazottakat a még elégséges szolgáltatás nem terheli – áll a közleményben.

Ezzel a jogerős végzéssel, több mint másfél év után megteremtődött a szociális ágazat dolgozóinak jogalapja a sztrájk megtartására, a sztrájkbizottság folytatja a felkészülést egy várhatóan őszi szociális ágazati sztrájk lefolytatására – értékel kommünikéjében a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.