Távolléti díj és szabadság: mennyit kapunk?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2013.augusztus 1-től távollét esetén a munkabér nem változik a munkanapok számától és a távollét időtartamától függően. Emellett módosulnak a szabadság kiadásának bizonyos szabályai is, a változások 2013. augusztus 1-től, illetve 2014. január 1-től lépnek hatályba.


A távolléti díj új számítása 2013. január 1-jével lépett életbe, és az első pillanattól fogva heves szakmai vitákat váltott ki. A vita február elején kulminálódott, miután munkavállalók tömegével jelezték: a megszokottnál több vagy kevesebb bért számfejtett munkáltatójuk.

A 2013. januártól hatályos szabályozás ugyanis úgy rendelkezett, hogy a szabadság idejére járó távolléti díjat az alapbér alapján, a 174-es bűvös osztószám segítségével kell meghatározni. Aminek pedig az lett a következménye, hogy abban a hónapban, amikor a munkavállaló szabadságra megy, biztosan nem visz haza ugyanakkora fizetést, mintha a teljes hónapot végigdolgozta volna. Ez a fajta rendszerbe kódolt anomália azonban munkahelyi konfliktusokat is okozhatott a szabadság kiadása kapcsán.

Az új 2013. augusztus 1-től hatályos szabályozással egy a szakmát alaposan felkavaró vita végére került pont.
Bérpótlékok

A Munka törvénykönyvének 2013. augusztus 1-től hatályos módosítása rendezi a havi alapbér meghatározott időre vonatkozó számítási szabályait, valamint a bérpótlékok kapcsán felmerült egyes jogszabályi hiányosságokat, bizonytalanságokat is.

Az egy órára járó alapbér meghatározása során az augusztus 1-től hatályos szabály szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával, tehát a havi ledolgozható idő lesz az osztószám.

A “régi” 174-es osztót csak akkor kell alkalmazni, amikor a bérpótlék számítási alapját akarjuk meghatározni. Az új rendelkezések szerint ugyanis a bérpótlék számítási alapja továbbra is az egy órára járó alapbér, azonban ha bérpótlékot számolunk, akkor az egy órára járó alapbér összegét  az általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával (rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével) kell osztani.

A fenti két módosítás lényegében az egy órára járó alapbér két új, egymástól eltérő számítási módját adja meg: egyet a távolléti díj, egyet pedig a bérpótlék számításához. A megoldás lényege, hogy a távolléti díjat minden hónapban az adott hónap hosszához igazodva, a bérpótlékot viszont minden hónapban azonos módon kell számítani.

A nevesített pótlékok terén újdonság, hogy a módosítás értelmében az 50 százalékos vasárnapi pótlék a törvényben korábban is meghatározott esetekben (pl. többműszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók) nem csak rendes, hanem rendkívüli munkavégzéskor is jár.

Távolléti díj

A módosítás jelentősen egyszerűsítette a helyzetet. A számítás lényege, hogy

  • a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és – ha van ilyen – pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani,
  • illetve amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, abban az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékesség előtti 6 hónapra kifizetett összegét is figyelembe kell venni.

Egyszerűsítve: ha nincs teljesítménybér, és nincs bérpótlék, akkor csak a “fix” összegekkel kell számolni (alapbér és pótlékátalány). Ilyenkor a távolléti díj összege egyezik a havi kifizetéseknek a távollét idejével arányos összegével, ahol az alapbér adott időszakra eső összegét úgy számoljuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

További egyszerűsítés, hogy a távolléti díj a havibérnek, az órabérnek és a pótlékátalánynak a távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerűen csak a szokásos havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell kifizetni, mert az egyezni fog az adott időszakra fizetendő távolléti díj összegével.

A távolléti díj számítási alapját a távolléti díj esedékességének időpontjához képest kell meghatározni, ami a távollét kezdő időpontja. Vagyis például szabadság esetén annak a hónapnak az alapbérével kell számolni a távolléti díjat, amelyikben a munkavállaló megkezdte a szabadságát, a pótlékok tekintetében pedig az ezt megelőző 6 hónapot kell figyelembe venni.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a távolléti díj számítás esetén a megelőző 6 hónap pótlékait is figyelembe kell venni, a pótlékok közé 2013. augusztus 1-jétől már a vasárnapi pótlékok is beszámítanak, amennyiben ebben a 6 hónapban a munkavállaló a vasárnapok legalább egy harmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

Pótlékok kapcsán fontos újdonság az is, hogy a bérpótlékot (műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, vasárnapi pótlékot, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot) az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra (azaz a távolléti díj esedékessége előtti 6 hónapra) kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az ebben az időszakban beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával.

Szabadság

A törvény a szabadsággal kapcsolatos számos rendelkezést pontosítja és kiegészíti, így többek között:

  • Pontosítja azon személyek körét, akik egészségkárosodás miatt további 5 munkanap pótszabadságra jogosultak.
  • Egyértelművé teszi, hogy az úgynevezett “apaszabadságot” nem kell arányosítani év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén.
  • Világossá teszi, hogy az egybefüggő 14 nap szabadság nem 14 munkanapot, hanem 14 naptári napot jelent.
  • A következő évre átvihető szabadságok közül a módosítás kiveszi az alapszabadságra vonatkozó hivatkozást, így 2014. január 1-jétől csak az életkor miatti pótszabadság vihető át a felek megállapodása alapján a következő évre. Fontos újdonság, hogy a felek ezen megállapodásukat csak egy adott naptári évre köthetik, így erről minden évben újra meg kell állapodniuk.
  • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén választási lehetőséget biztosít a szabadság órában, vagy napokban történő nyilvántartása között.

Hatályba lépés, alkalmazás

Az Mt-re vonatkozó módosítások 2013. augusztus 1-jei hatálybalépése alól két kivétel van:

  • A kötetlen munkarendre vonatkozó módosítás.
  • Az életkor szerinti szabadság megállapodás alapján következő naptári évre történő átvitele. Ezek 2014. január 1-től lépnek hatályba.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámítási vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 30.

85 százalékra emelné a kormány a foglalkoztatási rátát

A kormány a mostani 80 százalék körüli szintről 85 százalékra kívánja növelni a foglalkoztatási rátát 2030-ra, a cél elérése érdekében az inaktívak számát kell csökkenteni – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági minis

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.

2024. május 28.

Távmunka és költségtérítése szabályai 2024-ben

A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalók részére a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült költségeket megtérítsék. Ez az állítás a távmunkában dolgozók esetében is igaz, a hatályos jogszabályi környezet pedig adómentes juttatási lehetőséget is biztosít az ilyen munkavállalók számára.