Teljességre törekszik a Munkajogi e-kommentár


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az e-kommentár jelenleg egyedülálló, napra kész szolgáltatás a piacon: nem klasszikus kommentár, hanem a teljes, versenyszférára vonatkozó magyar munkajogi szabályozást és bírói gyakorlatot ismerteti. Kézdi Katalinnal, a CompLex Kiadó Adó, HR és képzési szegmens vezetőjével, dr. Szoboszlai-Üveges Erzsébettel és dr. Domány Katalinnal, a munkajogi e-kommentár szerkesztőivel arról beszélgettünk, hogyan született meg a munkajogi e-kommentár.


Először is, honnan jött az ötlet?

Kézdi Katalin: Először 2008 őszén a visegrádi munkajogi konferencián vetődött fel, hogy érdemes lenne olyan újgenerációs online terméket fejleszteni, ami egyedülálló a maga nemében, s a print kommentároktól eltérően segíthetné a munkajogi szakma napi munkáját.

Sose felejtem el, amikor Kiss Gyuri és Berke Gyula nekem szegezte a kérdést: meg tudjátok ezt csinálni, Kati? Én azonnal rávágtam, hogy igen, persze. És bár fogalmam sem volt róla, hogy mire gondolnak, vadul elkezdtem online marketinget tanulni és magam köré gyűjteni a jó szakembereket. A konferenciák terén azonnal léptünk, és Magyarországon először megkezdtük az új Munka Törvénykönyvéről szóló rendezvények szervezését. Magam sem gondoltam volna, hogy ilyen sikeres lesz, hiszen az új Mt. még nagyon távolinak tűnt akkor.

2008-ban még mint a RODIN Kft. tulajdonosa és vezetője, lefoglaltam az e-kommentárra utaló összes domain nevet. És elkezdtünk tervezni… 2010-ben már teljesen nyilvánvaló volt számomra, hogy azt a globális elképzelést, melyet az ötletgazdák (Kiss György és Berke Gyula) megálmodtak, egyedül, adatbázis nélkül nem tudom megvalósítani. 2008-ban a CompLex Kiadó megkeresett akvizíciós szándékkal, így 2010-ben az e-kommentár volt az egyik oka annak, hogy beadtam a derekam, és mint Rodin Felnőttképzési Üzletág, folytattuk a munkát, utat engedve a munkajogi e-kommentár fejlesztésének.

Nem bánta meg, hogy bekerült a cége a CompLex Kiadóba?

Kézdi Katalin: Nem bántam meg: együtt dolgozni az egyik legnagyobb és legmegbízhatóbb tartalomszolgáltatóval az e-kommentáron nagyon érdekes és izgalmas feladat.

Az e-kommentár jelenleg egyedülálló, napra kész szolgáltatás a piacon. Nagyon hálás vagyok Kiss Gyurinak és Berke Gyulának, hogy a visegrádi munkajogi konferencián, borozgatás közben vetették fel az e-kommentár ötletét, és hogy engem kértek meg a feladat elvégzésére. Egy pohár jó bor nemcsak egészséges, hanem bátorít is. Valahogy így kezdődött…

Közben pedig az új Munka Törvénykönyve is születőben volt …

Szoboszlai-Üveges Erzsébet: Igen, 2011 októberében jelent meg az új Munka Törvénykönyve tervezete, melyet az Országgyűlés a 2011. december 13-i ülésnapján fogadott el. Kiadónk a 2011-es visegrádi konferenciára már egy, a Munkajogi e-kommentárt bemutató oldallal készült, melyhez az új Munka Törvénykönyve kormányzati oldalon elérhető munkaanyagát és az ahhoz – a szerzőgárdánk által – írt magyarázatot használtuk fel szemléltetésként.

Kik vettek részt az e-kommentár megírásában?

Szoboszlai-Üveges Erzsébet: Az e-kommentárt hat neves gyakorló jogász, illetve egyetemi tanár írta: prof. Dr. Kiss György, Dr. Berke Gyula, Dr. Bankó Zoltán, Dr. Kovács Erika, Dr. Kajtár Edit és Dr. Dudás Katalin. A felületen található első, közel 1400 oldalnyi anyag, az új Munka Törvénykönyve közlönyállapotának szövegét dolgozta fel. Apránként állt össze a végső kézirat, mely egyedülálló kapcsolódó joggyakorlatot és jogszabálygyűjteményt tartalmaz a magyarázat mellett. Maguk a kigyűjtések, konkrét példák sok segítséget, támpontot nyújtanak a munkajogot alkalmazók számára.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről?

Október 2: Országos Szakmai Konferencia – Székesfehérvár
Október 9-11: IX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

A CompLex Kiadó munkajogi kiadványai:

Munkajogi e-kommentárOnline kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez
Az új munka törvénykönyve – munkáltatóknak
Az új munka törvénykönyve – munkavállalóknak
Kommentár a Munka Törvénykönyvéhez
Új munkajogi szabályok az egészségügyben

Miért kommentár a neve?

Kézdi Katalin: A Munkajogi e-kommentár termékünk bár a kommentár nevet viseli, de nem tekinthető hagyományos kommentárnak: nem a Munka Törvénykönyve szerkezetét követi, hanem a teljes, versenyszférára vonatkozó magyar munkajogi szabályozást és bírói gyakorlatot ismerteti, az Európai Uniós szabályozást és nemzetközi jogi hátteret (ILO-egyezmények, ajánlások, jegyzőkönyvek) is bemutatva.

Szoboszlai-Üveges Erzsébet keze alatt állt össze egésszé ez a kézirat. A szerzők közötti munkamegosztásról keveset mondhatunk, Kiss György tartotta össze a szerzőgárdát és írásaikat, ő dolgozott együtt, tartotta a kapcsolatot Erzsébettel.

A szerzőktől az online felületig hosszú út vezet: szerkesztés, programozás, adatelőkészítés, javítások átvezetése, korrektúra, különböző „gyártó programok” és linkellenőrzés szükségesek ahhoz, hogy minden kapcsolódó anyag megjelenjen, és a magyar jogszabályokat illetően, az mind a hatályos, mind az időgépes állapotában látszódjon.

Sok ember munkája van ebben a termékben, és a felelős szerkesztő feladata a kézirat elolvasásán, ellenőrzésén túl, ezen emberek munkájának a koordinálása.

Az új Munka Törvénykönyvének hatálybalépése előtt nem sokkal megszületett az Mth. (2012. évi LXXXVI. törvény), mely az átmeneti rendelkezések mellett az Mt. több mint 40 paragrafusát is módosította. Gondolom, ezt is figyelembe kellett venniük a „végső” változatnál. Hogyan történt a kommentár ennek megfelelő átírása?

Kézdi Katalin: A szerzők – a biztonság kedvéért – megvárták a Közlönyben való megjelenést és elkezdték a módosult részek magyarázatát megírni, valamint a meglévő anyagot felülvizsgálni. Ez a feladat egyszerűnek tűnik, de a korábban említett sok ember és számos munkafolyamat által, más termékek készítése mellett már időigényes. Itt kapcsolódott be a munkába Domány Katalin.

Mikor jelent meg a kommentár?

Domány Katalin: A kommentár első nyilvános megjelenése 2012. július 5-én volt. Közel 200 fős hallgatóság előtt mutattuk be az e-kommentárt, prof. Dr. Kiss György ennek segítségével tartotta meg előadását, kiemelve kifejezetten a jelentős változásokat és az új munkajogi intézményeket. Erzsébetet és engem ért az a megtiszteltetés, hogy segédkezhettünk a professzor úrnak a kommentár bemutatásánál.

Hogyan történik a frissítése?

Domány Katalin: Törekszünk a minőségi termék előállításra. Az első frissítés augusztus elején került a felületre, és folyamatosan frissül, változik, melyről természetesen külön tájékoztatjuk a felhasználókat.

Az ügyfelek mindig azt kérdezik, hogy a Kiadó munkajogi termékei tartalmazzák-e az átmeneti rendelkezéseket, és büszkén mondhatjuk: mi már valóban az egységes szerkezetet vesszük magyarázataink alapjául.

A kommentár jövőbeni frissítésével kapcsolatban elmondható, hogy ez a termék követni fogja a jogszabályváltozásokat. Mind az összegyűjtött jogszabályok, mind a magyarázat hatályosulni fog, napra kész lesz. Amint kezd kialakulni az új joggyakorlat, azzal is bővítjük az e-kommentár tartalmát. A szerzőknek továbbá céljuk kiterjeszteni a határokat, így a tágabb területek magyarázatát is beillesztik a termékbe.

Hogyan néz ki egy ilyen e-kommentár?

Kézdi Katalin: A Munkajogi E-kommentár itt érhető el.

Kiemelt fontosságú részek a tartalomból:
  • Hatályos és a változásokat folyamatosan követő magyar jogszabályok, Jogtár minőségben, valamint minden korábbi időállapotát is eléri a felhasználó a munkajogot érintő jogszabályoknak
  • Kapcsolódó anyagok: Európai Unió joganyagai, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei és ajánlásai
  • Kapcsolódó joggyakorlat: Európai Unió Bíróságának jogesetei, Emberi Jogok Európai ­Bizottsága és Bíróság jogesetei (szerzőink a jelentős jogeseteket részletesen kifejtik a magyarázatban)
  • Adatvédelmi biztos ajánlásai
  • Magyar joggyakorlat fontos eseteinek összegyűjtése („szűkítése”)

Az interjú az Ügyvédvilág 2012/9. számában jelent meg, amely – csakúgy, mint az Adó Online – a Complex Kiadó lapja.

Októbertől megújul a Lex HR!

Bővebb tartalommal, 48 színes oldallal, változatlanul magas szakmai színvonalon!

Lapozzon bele >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.