Több pénzt kapnak a bölcsődei nevelők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január 1-jétől bevonják a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. Ez csaknem 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent. 


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának tájékoztatása szerint az eredményes kora gyermekkori intervencióhoz szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat elfogadásával párhuzamosan a kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésénél a kormány a lehetőségekhez mérten minél nagyobb figyelmet kíván fordítani az ágazatban dolgozó kisgyermeknevelők, szakemberek bérhelyzetének javítására, az erőfeszítéseikhez méltó anyagi elismertség biztosítására.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

Ennek alapján 2016. január 1-jétől bevonják a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. 

A felsőfokú végzettségűek mellett fontos, hogy az ágazatban dolgozó középfokú végzettségű munkavállalók helyzete is javuljon – mutatott rá Rétvári Bence, aki kiemelte: őket érinti a kormány 2015. november 18-i ülésén elfogadott azon döntése, hogy a 2015 júliusától bevezetett kiegészítő bérpótlék 2015 novembere után is jár határozatlan időre, de legalábbis a szociális életpálya bevezetéséig a szociális szférában – így a bölcsődében is – dolgozóknak.

A pedagógus-életpálya csak a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre terjed ki, de próbálnak ösztönző megoldást találni azon kisgyermeknevelőknek is, akik vállalják a felsőfokú végzettség megszerzését – közölte Rétvári Bence.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.