Többet dolgozunk a németeknél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

1969 munkaórát dolgozott az átlagos magyar, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló 2013-ban.


A harmadik legszorgosabb nemzet a magyar az Európai Unióban, legalábbis a ledolgozott munkaórák alapján.
1969 munkaórát dolgozott az átlagos magyar, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló 2013-ban – hívja föl a figyelmet az MTI által pénteken kiadott infografika.

 

Ezzel az eredménnyel a magyar a harmadik legtöbbet dolgozó nemzet az Európai Unióban, csak a görögök és a románok előznek bennünket.

A ledolgozott munkaórák statisztikái alapján kibontakozó, a sztereotípiáktól eltérő képre néhány hete csodálkozott rá a Washington Post egyik szerzője, s írt cikket „A görögök keményebben dolgoznak a németeknél. Ki tudta?” címmel.

Bár mint a cikkben megjegyzi, a hivatalban eltöltött hosszú órák nem feltétlenül vezetnek magas hatékonysághoz, az OECD statisztikái semmiképp nem a „lusta görögökről” alkotott képet támasztják alá.

Ezen adatok alapján – bár erre a Washington Post szerzője nem tért ki – a magyar munkavállalók sem igazán vádolhatók lustasággal.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.