Tudjon meg mindent a lakáscélú támogatásokról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendelet hatályba lépése óta több cikkben is foglalkoztunk a szabályozás ismertetésével, ebben a cikkben összegyűjtöttük az adósok és munkáltatóik körében felmerült értelmezési kérdéseket.


A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. alpontja szerint a munkáltató adómentes támogatást nyújthat a munkavállalója részére hitelintézet (pénzügyi vállalkozás) vagy a kincstár útján

  • belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
  • belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére,
  • belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítésére,
  • lakás korszerűsítésére,
  • az előzőekben felsorolt lakáscélú felhasználásra hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, illetve a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, a késedelmi pótlék, a végrehajtási díj, a jelzálogjog törlésének díja, az előtörlesztési díj és az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) teljesítésére.

Ide tartozik továbbá, ha a munkáltató az előbbi célokra korábban nyújtott kölcsönt elengedi.

A támogatás folyósítására vonatkozó részletes előírásokat az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet tartalmazza.

Ki kaphat adómentesen lakáscélú támogatást?

A támogatást csak munkáltató adhatja a munkavállalójának, azaz olyan magánszemélynek, aki vele a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban áll, vagyis a részmunkaidősök, bedolgozók, távmunkát végzők, határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak is kaphatják. Ha például egy bt-ben tulajdonos és egyben alkalmazott is a magánszemély, megkaphatja a támogatást, viszont nem lehet adni annak, aki a társas vállalkozásnak csak személyesen közreműködő tagja, vagy vele megbízási szerződéssel, vállalkozási szerződéssel áll jogviszonyban. Az egyéni vállalkozó is adhat ilyen támogatást a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek (akár családtagjának is).

Függ-e a támogatás a munkaviszony időtartamától?

A munkaviszony időtartamának nincs jelentősége, de belső szabályzatban rögzíthető, hogy milyen feltételek mellett biztosítja azt a munkáltató a munkavállalók számára.

Kötelező-e minden munkavállalónak adni?

A támogatást nem kötelező minden munkavállaló számára juttatni, de például a munkáltató választható cafeteria juttatásként is adhatja.

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

Kaphat-e külföldi munkavállaló is adómentesen lakáscélú támogatást?

Ha a munkavállaló külföldi állampolgár, és a támogatás feltételeinek egyébként megfelel, a belföldön lévő lakással összefüggésben kaphat adómentesen lakáscélú munkáltatói támogatást.

Lehet-e adómentes támogatást adni használt lakás vásárlására?

Ha a lakás belföldön van, és egyébként megfelel a méltányolható lakásigénynek, a támogatás adható.

Feltétel-e az első lakásszerzés?

A munkáltatói támogatás adómentességnek nem feltétele az első lakásszerzés, ez csak a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) szerinti állami támogatás esetében feltétel.

Ez azt jelenti, hogy az együtt költöző családtagoknál nem kell vizsgálni, hogy a támogatásban részesülő munkavállalónak és családtagjainak t van-e (volt-e) a tulajdonában más ingatlan vagy ingatlanrész, vagyis a meglévő (akár több) ingatlan vagy ingatlanrész, haszonélvezeti jog nem kizáró ok, így a támogatás adómentességének nem feltétele a meglévő lakás (ingatlan) értékesítése sem. A támogatásban részesülő munkavállaló esetében is csak azt kell vizsgálni, hogy – ha az egyéb feltételek fennállnak – az a lakás, amellyel összefüggésben a támogatást kapja, saját lakásának tekinthető-e.

Mi tekinthető saját lakásnak?

A 15/2014. (VI.3.) NGM rendelet szerint a magánszemély saját lakása az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír, továbbá saját lakásnak minősül az a lakás is, amelynek bármilyen arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a magánszemély a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is. Ez azt jelenti, hogy ha például a szülő vett fel lakáscélú hitelt, de a lakás tulajdonjogát 100 százalékban a gyermeke javára jegyezték be, és haszonélvezeti jogot a szülő javára nem jegyeztek be, a szülő számára adómentes törlesztési támogatás akkor sem adható, ha a lakásba a gyermekével együtt beköltözik. Ha viszont a haszonélvezeti joga fennáll, vagy például legalább néhány százaléknyi tulajdonjoga van, akkor is jogosult a támogatásra, ha a lakásba nem költözik be.

Házastársak által közösen felvett hitel adóstársaként akkor jogosult mindkét fél a törlesztéshez adómentes munkáltatói támogatásra, ha a lakás az ingatlanügyi hatóságnál osztatlan közös tulajdonként, vagy meghatározott arányú tulajdonként szerepel, vagy ilyenként kerül bejegyzésre, vagy bizonyítható, hogy a feleknek a lakásra vonatkozó közös tulajdonjoga a házassági vagyonközösség létrejöttével keletkezett. Ugyanakkor a házassági vagyonközösség létrejötte előtt meglévő, illetve azt követően különvagyonnak minősülő lakás megszerzésére, építésére (bővítésére), korszerűsítésére az egyik fél által felvett lakáscélú hitel törlesztésére nem kaphat adómentes munkáltatói támogatást az a másik fél, aki ugyan adóstársként, kezesként szerepel a hitelszerződében, de az érintett lakásra nem szerzett (szerez) tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot (akkor sem, ha a házassági életközösség alatt a felek a lakást állandó közös lakóhelyül használják);

Mit jelent a méltányolható lakásigény?

A Szja törvény 1. számú mellékletének a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességéről rendelkező 2.7. alpontja a támogatással érintett lakásra vonatkozóan kiköti, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a Kormányrendelet szerint meghatározott méltányolható lakásigényt. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. A lakás szobáinak számát a Kormányrendelet szabályai szerint kell meghatározni [NGM rendelet 3. § (1) bekezdés].

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A lakószobák számának megfelelő méltányolható lakásigény mértéke a Kormányrendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján az együttköltöző (lakó) családtagok számától függően a következő:

-egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
-három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
– négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. A támogatás adómentessége szempontjából a megadott szobaszámoknak csak a felső határa jelent korlátot, az nem kizáró ok, ha a lakás szobaszáma nem éri el az alsó határt.

A lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön kell megadni a Kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében – a padlóburkolat jellegétől függetlenül – a következők szerint:

– a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,
– a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni;
– amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy – egy lakás esetén egy alkalommal – két szobának számít,
– a lakószobának legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel kell rendelkeznie.

Van-e jelentősége az alapterület szerinti építési költségnek?

A méltányolható lakásigény a Kormányrendelet szerinti állami támogatások szempontjából az alapterület szerinti építési költség szerint is meghatározható ugyan, de a Szja törvényben 2014. II. 25-étől fontos változás, hogy az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás szempontjából ez a módszer nem alkalmazható. Tehát a jelenleg hatályos rendelkezés értelmében csak az együttköltöző családtagok száma szerint meghatározott szobaszámnak van jelentősége. Ez a változás a korábban nyújtott támogatásokat, illetve a korábban már megállapított méltányolható lakásigényt nem érinti, de ha kedvezőbb, 2014. január 1-jétől alkalmazható.

Mikor kell igazolni a méltányolható lakásigénynek való megfelelést?

A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének első napjától a felhasználás igazolására előírt időpontig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható. Ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézet (pénzügyi vállalkozás), vagy a kincstár, vagy a munkáltató bármely oknál fogva korábbi időpontban – az akkor hatályos rendelkezések alapján – már megvizsgálta és megállapította, e feltétel fennállása a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet (pénzügyi vállalkozás), illetve a kincstár erről szóló igazolásával is igazolható.

Amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést – a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan – igazoló okirat, bizonylat is elfogadható.

Ki számít együttköltöző vagy együttlakó családtagnak?

A Kormányrendelet 3. §-ának (2) bekezdése, valamint a 7. § értelmében – a jövedelmétől függetlenül – a támogatásban részesülővel együttköltöző családtagként lehet figyelembe venni

– a házastársát, az élettársát,
– a kiskorú, a vérszerinti, az örökbe fogadott, a gyámolt és a nevelt gyermeket (aki a 18. életévét még nem töltötte be, ha már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, illetve megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg);
– a szülőjét, a házastársának szülőjét (mostoha- és nevelőszülőjét), a nagyszülőjét, a testvérét, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű személy.

A gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével – közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt a lakásigény megállapításának időpontjában nem lakik (lakott) a támogatásban részesülő lakásában.

Ha például valaki a házastársával, két gyermekével és a házastársa édesanyjával költözik együtt, négy és félszobás lakás számít méltányolhatónak, míg ha ugyanebben a létszámban élettársról és annak gyermekeiről van szó, az élettárs és gyermekei beszámíthatóak, míg az élettárs szülője (édesanyja), más rokona nem számítható be, vagyis a négyszobás lakás minősül méltányolhatónak.

Kaphatja-e a támogatást az egyedülálló vagy nem családtaggal beköltöző személy?

Az egyedülálló személy is nyilvánvalóan kaphat a munkáltatójától adómentes támogatást, függetlenül attól, hogy egyébként kivel (hány személlyel, nem családtaggal) költözik, lakik együtt. Az együttköltöző családtagok számának akkor van jelentősége, ha a lakószobák száma háromnál több (ugyanis a háromszobás lakás egyedülállók esetében is méltányolhatónk számít).

Hogyan igazolható az együtt-lakás?

Az NGM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján a méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó, a Kormányrendelet szerinti családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatával vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolással kell bizonyítani. Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a Kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet (pénzügyi vállalkozás) által kiállított okirat igazolja.

Kérdés például, hogy ha a támogatni kívánt személy állandó lakcíme nem a támogatással érintett lakás, de ténylegesen ott lakik, ő együtt élő családtagnak számít-e? Mivel a rendelet szövege a tartózkodási helyet is megemlíti, amennyiben a tartózkodási hely is szerepel a lakcímkártyáján ő is beleszámít az együttlakók létszámába (a lakcímkártyára az állandó lakóhely mellett a tartózkodási helyet is feltünteti a hatóság, ha azt bejelentik). Fordított esetben, ha az állandó lakcím a támogatással érintett lakás, de valamilyen okból tartózkodási hely is szerepel a lakcímkártyán, az nem zárja ki az együtt lakó családtagot a jogosultak köréből.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

A munkáltató jogos gazdasági érdekei és a titokvédelem

Amikor a dolgozó megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.

2024. február 27.

A GINOP plusz program munkahelyi képzés harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni

A márciusban 70 milliárd forint kerettel induló munkahelyi képzéseket támogató GINOP plusz program újabb, harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni minden vármegyéből, és a fővárosból – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.