Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A környező országokhoz képest sok ember áll állami alkalmazásban, viszont fizetésükre meglehetősen keveset költ a kormány – ez az OECD összehasonlító elemzésének egyik fontos tanulsága.
Az OECD „pillantást vetett” a magyar közszféra teljesítményére – a pillantás itt és most több mint 111 oldalnyi táblázatot és összehasonlító elemzést jelent. A dokumentum az OECD és Magyarország között köttetett Stratégiai Partnerség a Közszféra Reformjáért program részeként született, célja hogy a közszféra átalakításának folyamatát összehasonlító adatsorokkal támogassa. A dokumentumban a magyarországi trendeket az osztrák, cseh, szlovák, szlovén, lengyel és német trendekkel, na meg az OECD általános trendjeivel vetették össze a kiadvány szerzői.
Az OECD elemzése megállapítja: a 2010-et követő kiadáscsökkentő intézkedések ellenére az állam mérete és súlya továbbra i igen jelentős. Az állam továbbra is beszedi és újraosztja a gazdaságban képződő jövedelmek csaknem felét, ami érdemben magasabb arány az OECD átlagához és a térség országaihoz képest is. Mindez látszik a foglalkoztatottsági adatokban is: a kormány a munkáltatója a dolgozók 18,8 százalékának, ami szintén érdemben meghaladja az OECD 15,5 százalékos átlagát.
A gazdasági válság után a magyar közkiadások egyre nagyobb részét fordították gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre, míg egyre kevesebbet költött az állam aszociális kiadásokra és oktatásra – a szigorú költségvetési politikát ezek az ágazatok szenvedték meg leginkább. Oktartásra eleve relatíve kevesebbet költött Magyarország a többi régiós országhoz képest, és a gazdasági válság után az arány tovább csökkent; ez hátrányosan érintheti az ország növekedési potenciálját – írják az OECD elemzői.
Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015 |
|---|
|
A csomag tartalma: – Atipikus munkajogviszonyok – Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – Külföldiek magyarországi foglalkoztatása |
Tekintsük át részletesebben, hogy mekkora az állam szerepe a foglalkoztatásban!
Az állam alkalmazásában állók aránya az összes munkavállaló százalékában 2001-ben és 2011-ben
Mint az a fenti ábrán látszik, a magyar állami alkalmazottak aránya a vizsgált években érdemben csökkent, még így is nagyon sok embernek ad munkát az állam az OECD országok átlagához képest. Érdekes trend, hogy a sok állami alkalmazott ellenére az állami vállalatoknál dolgozók aránya mindössze a foglalkoztatottak 5 százaléka; Csehországban és Lengyelországban például többen dolgoznak állami vállalatoknál, mint ahányan közvetlenül állami alkalmazásban állnak.
Az állami alkalmazottak fizetésére költött összeg a közkiadások arányában 2007-ben és 2012-ben
2012-ben – számos megszorító intézkedés után – a magyar állam a közkiadások 20,6 százalékát fordította az állami alkalmazottak fizetésére; mint a fenti ábrából látszik, a regionális trend hasonló, de a közszféra fizetésére költött összeg arányaiban sehol sem csökkent annyit a régióban, mint Magyarországon.
Az állami alkalmazottak száma a központi kormányzatnál (kék vonal) és a helyhatóságoknál (fekete vonal) 2007-2012 között
Az adatsor szépen mutatja, hogy miután a kormányzat átvette az egészségügyi, a szociális és az oktatási szektor finanszírozását a helyi önkormányzatoktól, miként nőtt meg ugrásszerűen az állami-, és miként csökkent érdemben a helyhatóságoknál foglalkoztatottak száma.
