Túlóra? Kösz, nem!

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2018. március 21.
Rovat:

Kérés vagy utasítás a munkáltató részéről, hogy a munkavállaló teljesítsen rendkívüli munkavégzést? Megtagadhatja-e a munkavállaló a túlóra teljesítését? Enyhébb kötelezettségszegés-e az elrendelt túlóra elmulasztása, mint ha a rendes munkaidő alatt hiányzik valaki igazolatlanul? Az alábbiakban körüljárjuk, mit kell tudni a rendkívüli munkaidő visszautasításáról.


Abból kell kiindulnunk, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelése éppen úgy utasítás, mintha rendes munkaidőt osztana be a munkáltató. Ezért azt a munkavállalónak teljesítenie kell. Tekintettel a rendkívüli munkaidővel járó bérpótlékokra, számos munkáltatónál éppen hogy a túljelentkezés a szokásos, ha rendkívüli munkavégzés kerül szóba. Bizonyos esetekben azonban a munkavállaló szívesebben maradna ki a túlórázásból. Erre, azaz az utasítás megtagadására akkor van lehetősége, ha az jogszabályba (vagy kollektív megállapodásba) ütközik. Például, joggal utasítható vissza a túlóra elrendelése, ha ezzel a munkavállaló túllépné a napi, vagy heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályokat (pl. egy napon 12 óránál többet dolgozna). Ugyanígy korlátozott a rendkívüli munkaidő éves mértéke is, amely nem haladhatja meg a 250 órát (kollektív szerződés alapján a 300 órát). Szintén nem kötelezhető túlórára a munkavállaló, ha ez a pihenőidő szabályait sértené, például nem lenne meg a napi munka vége és a következő munkanapi munkakezdés között egybefüggő 11 óra pihenőideje. Korlátozott a rendkívüli munkavégzése a kisgyermeket nevelő szülőknek is. 

Kevésbé egzakt korlátot állít a rendkívüli munkavégzés elrendelése elé a méltányosság elve. Eszerint nem adható olyan utasítás a munkavállalónak, ami számára aránytalan sérelmet okozna. Így például megtagadható a túlóra teljesítése, ha a munkavállalónak sürgős orvosi vizsgálaton kell részt vennie, vagy a gyermekeire kell vigyáznia, és nincs lehetősége más felvigyázóról gondoskodni. Az „aránytalan sérelem” megállapítása szempontjából nagy jelentősége van a rendkívüli munkaidő elrendelése idejének. Minél rövidebb idővel a teljesítendő túlóra kezdete előtt adja ki az utasítást a munkáltató (pl. két perccel hamarabb), annál nagyobb az esélye, hogy annak teljesítése a munkavállalónak aránytalan sérelmet okozna. Rövid idő alatt ugyanis aligha tudja átszervezni a magánéletét ahhoz, hogy a munkáltató rendelkezésére tudjon állni.

[htmlbox mt_kommentar]

 

Sokszor előfordul, hogy a munkavállaló azért nem tud túlórát teljesíteni, mert annak elrendelésekor nincs munkára képes állapotban. Például, a munkavállaló a szombati pihenőnapján, délelőtt kap telefonon utasítást, hogy egy kolléga betegsége miatt mégis be kellene jönnie a délutáni műszakra. A munkavállaló ezt joggal tagadhatja meg azon az alapon, hogy aznap már fogyasztott alkoholt, vagy a munkavégzés helyétől távolra utazott, ahonnan nem tud gyorsan visszatérni, vagy éppen végigmulatta az éjszakát, és teljesen kimerült, éppen alszik. Mivel a munkaidőn kívül vagyunk, a munkavállalónak nem kötelessége munkára képes állapotban lennie, a munkáltatónak ezért ezeket a kifogásokat el kell fogadnia (ha valósak). A munkára képes állapot munkaidőn kívüli megőrzése csak készenlét vagy ügyelet elrendelésével tehető kötelezővé, ezek időtartamára viszont külön díjazás jár. 

Ha a fenti keretek mellett a munkavállaló nem volt jogosult a rendkívüli munkavégzés megtagadására, akkor kötelezettségszegést követ el. A rendkívüli munkaidő elmulasztása ugyanis éppen olyan igazolatlan távollétnek minősül, mintha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőben nem állna rendelkezésre az előírt helyen. Ráadásul a rendkívüli munkaidő elmulasztásával éppen hogy súlyosabb károkat tud okozni a munkavállaló, mintha a beosztás szerinti munkaidejében nem jelenne meg, feltéve, hogy tényleg valamilyen rendkívüli körülmény tette szükségessé az elrendelését. 

Összegezve, a rendkívüli munkaidő előírására jóval szigorúbb korlátok vonatkoznak, mint a rendes munkaidő beosztására, hiszen ilyenkor fogalmilag olyan időtartamban kell dolgoznia a munkavállalónak, amire nem szerződött, vagy amikorra magánéleti tevékenységet szervezhetett. Ha azonban az elrendelés törvényi feltételei fennállnak, annak teljesítése kötelező, és az utasítás megszegésének súlyos szankciói lehetnek, beleértve a munkaviszony (akár azonnali hatályú) megszüntetését.


Kapcsolódó cikkek:


NFSZ: csökkent az álláskeresők száma februárban
2019. március 20.

A nyilvántartott álláskeresők száma 4,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a februári zárónapon 265 500 álláskereső szerepelt, több mint 13 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

A kötetlen munkarend előnyei
2019. március 20.

A munkáltató számára nem mindig az jelenti a nagyobb előnyt, ha munkavállalói munkaidő-beosztása felett 100 százalékos kontrollt gyakorol. Egyes munkavállalók esetében a kötetlen munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazása hatékonyabb, kiegyensúlyozottabb munkavégzést eredményez, nem mellesleg a munkáltató költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentésére is alkalmas.

Mikor jogellenes a sztrájk?
2019. március 20.

Az utóbbi években a sztrájkok sűrűbben jelentek meg a kétezres évek elejéhez képest. Szakszervezetként és munkavállalóként azonban érdemes odafigyelni az apróbb kérdésekre is, tekintve, hogy egy jogellenes sztrájk komoly szankciókhoz vezethet.

Sztrájkkészültség a BKV-nál
2019. március 19.

Sztrájkkészültség a BKV-nál

A szakszervezetek kedden megkezdték a sztrájk előkészületeit, mert keveslik a cégvezetés 5 százalékos béremelési ajánlatát - olvasható az Egységes Közlekedési Szakszervezet közleményében.

Újabb 5 milliárd forint jut kkv-k munkahelyteremtésére
2019. március 19.

Ötmilliárd forintból ismét pályázatot hirdet a Pénzügyminisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására - jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondta, a keddtől induló pályázat révén 250 vállalkozásnál mintegy 1500 új munkahely jöhet létre Magyarországon.