Új cafetéria: célzott szolgáltatások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A korábban megismert és mára méltán népszerű béren kívüli juttatási formák mellett – mint például az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya vagy a kultúrautalvány – érdemes a figyelmet felhívni egy újabb és talán kevésbé ismert lehetőségre, a célzott szolgáltatások rendszerére.
Cikkünkben ezt a viszonylag ismeretlen juttatást mutatjuk be, melynek hátterét az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öptv.) nyújtja, amelynek a célzott szolgáltatásokról szóló 12/A. §-a 2012. év végén került be a jogszabályba. A juttatás adóvonzatát pedig az Szja törvény 71.§-ának 2013. május 19-i módosítása határozza meg.
A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói szerződése alapján úgy fizessen be pénztártag alkalmazottai számára támogatást, hogy azt nem a tagok egyéni számláján írják jóvá, hanem a kifejezetten erre a célra létrehozott, munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönített tartalékban.
A befizetett összeget kizárólag a munkáltató által meghatározott szolgáltatásokra lehet igénybe venni, például orvosi szűrővizsgálatra, esetleg sporteszköz vásárlására vagy éppen valamilyen egészségmegőrző, betegségmegelőző programra.
Fontos szem előtt tartani, hogy a célzott szolgáltatások esetén nincs kivételezés: azt minden pénztártag munkavállaló, valamint a pénztári alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell.
A pénztárnak és a munkáltatónak a szerződésben kell meghatározniuk a célzott szolgáltatások
- körét;
- a pénztár részére fizetendő összeget (ezt szétbontva a célzott szolgáltatásra, illetve a pénztár működésére felhasználható részre), valamint a rendelkezést a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról;
- nyújtásának módját, rendjét, határidejét, elszámolásának rendjét;
- eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit;
- eredményessége értékelésének módját, rendjét.
A célzott szolgáltatások nyújtásakor a munkáltató kedvezményesen, azaz 35,7%-os összteherrel (1,19*0,16+1,19*0,14) adózik a juttatás után, amennyiben a befizetett összeg éves szinten nem haladja meg pénztártag alkalmazottakként a mindenkori minimálbér összegét, ami 2014-ben 101.500 Ft. Az ezt meghaladó rész egyes juttatásnak minősül, adóterhe értelemszerűen magasabb, összesen 51,17%.
A célzott szolgáltatások előnye, hogy a béren kívüli juttatások 500.000 Ft-os keretösszegének számításánál az így nyújtott összeget figyelmen kívül kell hagyni.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.
Részletes információ >>
|
A célzott szolgáltatás mindezek alapján tehát olyan béren kívüli juttatási forma, amely után a munkáltató kedvező módon adózik, a munkavállaló oldalán pedig adómentes, hiszen a felhasználáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Egy jól kiválasztott szolgáltatás pedig mindemellett még növelheti is a munkavállalói elégedettséget.
A bejegyzés szerzője Hajdu Bernadett, a LeitnerLeitner Magyarország szakértője. Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere.
