Új Mt: a MÁV-nál és a TESCO-nál rosszul jártak a dolgozók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A MÁV-nál a régen kivívott szakszervezeti eredmények, a Tescónál pedig a túlóra kifizetése került veszélybe az új Munka törvénykönyve bevezetésével – az Adó Online a foglalkoztatás szempontjából a két legnagyobb hazai vállalatnál érdeklődött: mi változott július 1-től?


MÁV: több lett a munkaidő

A közel 38 ezer alkalmazottat foglalkoztató állami óriáscég – a MÁV – dolgozóit elsősorban a munkaidő megemelkedése érintette hátrányosan – mondta el az Adó Online-nak Bárány Balázs Péter, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) érdekvédelmi alelnöke.

A változást az hozta, hogy az új törvény a köztulajdonban álló cégeknél nem teszi lehetővé, hogy az alkalmazottakkal a jogszabályban előírt 8 óránál alacsonyabb munkaidőben állapodjanak meg. Ez pedig a vasutas szakszervezet egy már közel tíz éve kivívott eredményét teszi semmissé. Még 2002-ben ugyanis a VDSZSZ abban állapodott meg a tulajdonos állammal, hogy a munkaidőt 8 óra alá csökkentik, így ez a törvény júliusi hatályba lépése előtt a MÁV vállalategységeiként változóan 7,3-7,6 óra volt. Az alkalmazottak az ezt meghaladó túlórákért pedig megkapták a járandóságukat.

Ezt a helyzetet bonyolítja, hogy a munkaközi szünet, július elsejétől már nem lehet a munkaidő része. Emiatt azon munkaköröknél, ahol a napi munkaidő mértéke már 8 órára emelkedik, az érintetteknek – a munkaidő-beosztástól függően – 0,7-1,2 órával többet kell eltölteniük szolgálati helyükön, amiért nem kapnak semmiféle ellentételezést.

Van remény a megállapodásra: el lehet térni a törvénytől

A munkaidő, és a munkaközi szünet kérdésében a VDSZSZ már megkezdte a tárgyalásokat, és Bárány Balázs Péter úgy látja, hogy a MÁV vezetése nyitottnak mutatkozott a kérdésben. A megállapodás – és a törvénytől eltérés – felé az jelenthet kiutat, hogy a jogszabály lehetőséget ad a munkaidő csökkentésre, abban az esetben, ha a dolgozók olyan munkakörben dolgoznak, amelyben az egészségi állapotuk jelentős igénybe vétel alatt áll. A szakszervezet jelenleg összeállít egy listát az említett munkakörökről. Ezt aztán a munkáltatók és a munkavállalók által függetlennek elfogadott grémium, a Vasútegészségügyi Kft. is átvizsgálja, és az általa jóváhagyott területeken visszaállhat a korábban kiharcolt alacsonyabb munkaidő. Ez a szakszervezeti vezető szerint a dolgozók 70 százalékát érintheti. A többiek esetében marad a nyolc óra, de VDSZSZ számukra is igyekszik elérni valamiféle kompenzációt.

A júliusi változásokról a MÁV vezetőségét is megkérdeztük, de a sajtóosztályról csak egy automatikus visszaigazolást kaptunk, hogy megkapták kérdésünket.

TESCO: a rugalmasság lehetőség is

A privát szektor legnagyobb foglalkoztatójaként (közel 22 ezer alkalmazottal) megkeresett Tesco kommunikációs részlegén némiképp előrébb jutottunk, de náluk minden olyan vezető szabadságon volt, aki a kérdésben érdemben nyilatkozni tudna, ezért itt is csak a szakszervezeti oldalról kaptunk információkat.

A Tesco és a Spar dolgozóit képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke, Bubenkó Csaba az Adó Online-nak elmondta, hogy bár összességében hátrányosan érint az új Munka törvénykönyve az általuk képviselt dolgozókat, de a rugalmasabb jogszabályi környezet egyben lehetőséget is nyújt.

Túlóráért pihenőidő

A szakszervezeti vezető úgy látja, hogy az új törvény még tágabb lehetőséget ad a munkaadóknak arra, hogy a túlórát ne kelljen kifizetniük, hanem akár másfél évig elhúzva pihenőidőre is válthatják. A túlóra kérdése Bubenkó szerint mostanában különösen érzékeny terület, amikor több kereskedelmi cég leépítéssel oldja meg a gazdasági nehézségeit. Az alacsonyabb dolgozói létszám mellett az elvégzendő munka ugyanis nem csökken, így végül ez a cégnél maradó alkalmazottak túlóráiban jelentkezik, mint költség. Miközben túlóra bevállalásakor az alacsony keresetű kereskedelmi dolgozókat elsősorban a pluszpénz motiválja, a törvény puhításával a munkaadók most így további menekülő utakat kapnak a fizetés elől.

Az új törvényben a kereskedelmi munkavállalók számára az is a veszteségként könyvelhető el, hogy az eddigi három hónap próbaidőt akár hat hónapra is növelhetik a munkaadók – kollektív szerződés rendelkezhet erről.

Többet szeretne tudni? Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről:

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez.

A CompLex Kiadó friss kiadványai:

Nyitottak az érdekérvényesítési utak

Mindemellett Bubenkó Csaba szerint az új törvénykönyv egy nagy lehetőség arra, hogy a dolgozók megszervezzék az érdekeik érvényesítését. Amennyiben egyedül állnak a munkaadókkal szemben, csak magukra vethetnek, ha számukra előnytelen helyzetbe kényszerülnek. A szakszervezetek ezzel szemben tárgyalásra kényszeríthetik a vállalat vezetőit, és a jogszabály lehetőséget nyújt arra, hogy az érdekvédők a munkavállalók számára az eddigieknél előnyösebb megállapodásokat harcolhassanak ki. Így kollektív szerződésben azt is meghatározhatják, hogy a túlórát a következő hónapban a munkaadók fizessék ki, és a próbaidő továbbra is három hónap maradjon.

Ezen eredményeket a szakszervezet elnöke szerint jól példázza, hogy a KDFSZ tavaly szeptembertől folytatott kollektív munkaügyi vitája eredményeként június végén elérte, hogy a Tesco-Global Áruházak Zrt. A munkáltató 7,85 százalékos átlagos béremelést hajt végre továbbá a béremelés időpontja egységesen július 1. A vállalatnál a minimál béren foglalkoztatott dolgozók vonatkozásában (pénztárosok,árufeltöltők) a béremelés elérte a 11,8 százalékot.

A szakszervezet emellett aláírást kezdeményez a munkavállalók körében az új Munka Törvénykönyvében a dolgozókat hátrányosan érintő kérdésekben és munkaügyi vita keretében kíván egyeztetni azokban a pontokban melyek vonatkozásában a törvény lehetőséget biztosít az eltérésre, mint a 6 hónapos próbaidő, 12 napos összefüggő munkavégzés, a túlóra pihenőidőben történő kiadása.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.