Vagy maguktól emelik a béreket a munkáltatók, vagy sehogyan


Munkavállalók körében végzett kutatás alapján kiderült, hogy a foglalkoztatottak 41 százaléka kapott fizetésemelést, akik közül a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozta azt, hogy munkáltatóik maguktól kezdeményezték az emelést anélkül, hogy ezt nekik külön kérvényezni kellett volna.

A hazai munkavállalók többsége nem kapott fizetésemelést, azonban akik mégis, azoknál a munkáltatók maguktól emelték a béreket az egyre növekvő megélhetési költségek miatt. Akiknél ez nem történt meg automatikusan, ott azután sem volt béremelés, hogy a munkavállalók maguk kérték azt – derül ki a Work Force HR szolgáltató legfrissebb felméréséből. Míg a dolgozók munkahelyváltással kapcsolatos döntéseit nagyban befolyásolja az infláció, addig a munkavégzés módját egyáltalán nem befolyásolja a rezsiköltségek (pl. az energiaárak) alakulása.

Közel 1000 hazai munkavállaló megkérdezésével készített felmérést a Work Force HR szolgáltató idén márciusban. A kutatás az infláció és azon belül a növekvő energiaárak hatásait vizsgálta a munkavállalók döntésire vonatkozóan, különös tekintettel a munkahelyváltással kapcsolatos ambíciókra, fizetéssel kapcsolatos igényekre és az otthoni munkavégzésre. A válaszadók 56 százalékának döntéseit határozottan befolyásolják az egyre növekvő árak, többségük annak ellenére, hogy szereti jelenlegi munkahelyét, kénytelen új lehetőségek után nézni, hiszen jelenlegi munkáltatója nem tudja megemelni a fizetéseket. A megkérdezettek 52 százaléka azonban az elmaradt béremelés ellenére sem tervezi, hogy a közeljövőben munkahelyet vált. Voltak olyanok is, akik anyagilag stabilnak érzik jelenlegi pozíciójukat, ezért nem félnek az áremelkedéstől. Ők ráadásul a változékony gazdasági környezet ellenére sem látnak esélyt elbocsátásra, így nem is keresgélnek új lehetőségeket.

Az összes válaszadó 41 százaléka kapott fizetésemelést, akik közül a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozta azt, hogy munkáltatóik maguktól kezdeményezték az emelést anélkül, hogy ezt nekik külön kérvényezni kellett volna. Míg a fizikai munkavállalók többsége (30%) ugyan sikertelenül, de kért fizetésemelést, addig a szellemi dolgozók félénkebbek voltak, és csupán 23 százalékuk próbált magasabb bért igényelni munkaadójától. A proaktív, munkavállalóktól indított fizetésemelési kezdeményezések nagy részét (70%) a felmérés válaszai szerint azonban a munkáltatók elutasították. Budapesten nyitottabbnak bizonyultak a vállalatok, ugyanis ha csak a proaktív kezdeményezéseket vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a fővárosban ezeknek csupán 27 százalékát utasították el, míg vidéken 72 százalékban sikertelennek bizonyultak a munkavállalóktól indított fizetésemelési kérelmek.

„Azok a vállalatok, akik pénzügyileg stabil helyzetben vannak és meg tudják engedni maguknak, hogy emeljék a fizetéseket, azok ezt általában maguktól megteszik. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a visszajelzésekből, hogy a munkavállalói igények ellenére a munkáltatók többsége idén sem tud inflációkövető bérfejlesztést biztosítani. Az ellentét feloldására munkaadói oldalon egyre intenzívebben dolgoznak a termelékenység javításán, a munkaerőállomány optimalizálásán, digitalizáción és mindemellett bíznak abban, hogy a makrogazdasági folyamatok az infláció tartós mérséklését eredményezik még idén” – mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

A felmérés kitért az otthoni munkavégzés lehetőségére is. E tekintetben országszerte nagy eltérés mutatkozott: míg a budapestiek 45 százalékának van erre lehetősége, addig a vidéki válaszadóknak csupán 27 százaléka teheti meg, hogy távmunkában dolgozzon. A válaszadók 92 százalékának munkavégzését egyáltalán nem befolyásolják a növekvő energiaárak: akik irodából végzik munkájukat, továbbra is bejárnak, azok pedig, akik eddig otthonról dolgoztak, a rezsiemelés ellenére is így folytatják munkájukat.

Forrás: Work Force sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2023. május 30.

Az MI terjedésével állások tömegei alakulnak át

A mesterséges intelligencia már most is fontos szerepet játszik az élet szinte minden területén, térhódítása várhatóan még nagyobb méreteket ölt majd az elkövetkezendő években. Ez a dinamikus fejlődés megállíthatatlan, tudatosan azonban előnyt kovácsolhatunk a technológiából. A rugalmasság és a gyors válaszreakció jelenthet megoldást mindazok számára, akiknek munkáját kiváltja majd az MI.

2023. május 30.

Európai Unió Bíróságának ítélete: napi pihenőidő és heti pihenőidő

Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) egy magyar vonatkozású ügyben lefolytatott előzetes döntéshozatali eljárás során a napi és a heti pihenőidőre való jogosultság tekintetében elvi jelentőségi megállapítást tett, amely minden bizonnyal változásokat fog hozni a hazai munkajogi jogalkotásban és jogalkalmazásban is.

2023. május 25.

Átlagosan 18 százalékkal magasabb órabérre számíthatnak a diákmunkások

Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen alkalmaznak.