Vagy maguktól emelik a béreket a munkáltatók, vagy sehogyan


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkavállalók körében végzett kutatás alapján kiderült, hogy a foglalkoztatottak 41 százaléka kapott fizetésemelést, akik közül a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozta azt, hogy munkáltatóik maguktól kezdeményezték az emelést anélkül, hogy ezt nekik külön kérvényezni kellett volna.

A hazai munkavállalók többsége nem kapott fizetésemelést, azonban akik mégis, azoknál a munkáltatók maguktól emelték a béreket az egyre növekvő megélhetési költségek miatt. Akiknél ez nem történt meg automatikusan, ott azután sem volt béremelés, hogy a munkavállalók maguk kérték azt – derül ki a Work Force HR szolgáltató legfrissebb felméréséből. Míg a dolgozók munkahelyváltással kapcsolatos döntéseit nagyban befolyásolja az infláció, addig a munkavégzés módját egyáltalán nem befolyásolja a rezsiköltségek (pl. az energiaárak) alakulása.

Közel 1000 hazai munkavállaló megkérdezésével készített felmérést a Work Force HR szolgáltató idén márciusban. A kutatás az infláció és azon belül a növekvő energiaárak hatásait vizsgálta a munkavállalók döntésire vonatkozóan, különös tekintettel a munkahelyváltással kapcsolatos ambíciókra, fizetéssel kapcsolatos igényekre és az otthoni munkavégzésre. A válaszadók 56 százalékának döntéseit határozottan befolyásolják az egyre növekvő árak, többségük annak ellenére, hogy szereti jelenlegi munkahelyét, kénytelen új lehetőségek után nézni, hiszen jelenlegi munkáltatója nem tudja megemelni a fizetéseket. A megkérdezettek 52 százaléka azonban az elmaradt béremelés ellenére sem tervezi, hogy a közeljövőben munkahelyet vált. Voltak olyanok is, akik anyagilag stabilnak érzik jelenlegi pozíciójukat, ezért nem félnek az áremelkedéstől. Ők ráadásul a változékony gazdasági környezet ellenére sem látnak esélyt elbocsátásra, így nem is keresgélnek új lehetőségeket.

Az összes válaszadó 41 százaléka kapott fizetésemelést, akik közül a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozta azt, hogy munkáltatóik maguktól kezdeményezték az emelést anélkül, hogy ezt nekik külön kérvényezni kellett volna. Míg a fizikai munkavállalók többsége (30%) ugyan sikertelenül, de kért fizetésemelést, addig a szellemi dolgozók félénkebbek voltak, és csupán 23 százalékuk próbált magasabb bért igényelni munkaadójától. A proaktív, munkavállalóktól indított fizetésemelési kezdeményezések nagy részét (70%) a felmérés válaszai szerint azonban a munkáltatók elutasították. Budapesten nyitottabbnak bizonyultak a vállalatok, ugyanis ha csak a proaktív kezdeményezéseket vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a fővárosban ezeknek csupán 27 százalékát utasították el, míg vidéken 72 százalékban sikertelennek bizonyultak a munkavállalóktól indított fizetésemelési kérelmek.

„Azok a vállalatok, akik pénzügyileg stabil helyzetben vannak és meg tudják engedni maguknak, hogy emeljék a fizetéseket, azok ezt általában maguktól megteszik. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a visszajelzésekből, hogy a munkavállalói igények ellenére a munkáltatók többsége idén sem tud inflációkövető bérfejlesztést biztosítani. Az ellentét feloldására munkaadói oldalon egyre intenzívebben dolgoznak a termelékenység javításán, a munkaerőállomány optimalizálásán, digitalizáción és mindemellett bíznak abban, hogy a makrogazdasági folyamatok az infláció tartós mérséklését eredményezik még idén” – mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

A felmérés kitért az otthoni munkavégzés lehetőségére is. E tekintetben országszerte nagy eltérés mutatkozott: míg a budapestiek 45 százalékának van erre lehetősége, addig a vidéki válaszadóknak csupán 27 százaléka teheti meg, hogy távmunkában dolgozzon. A válaszadók 92 százalékának munkavégzését egyáltalán nem befolyásolják a növekvő energiaárak: akik irodából végzik munkájukat, továbbra is bejárnak, azok pedig, akik eddig otthonról dolgoztak, a rezsiemelés ellenére is így folytatják munkájukat.

Forrás: Work Force sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).