Valóban szigorodnak a 3. országbeliek jogellenes foglalkoztatását sújtó szankciók?
Módosul a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. Rendelet (Magyar Közlöny 2024. évi 16. szám), aminek az egyik deklarált célja a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciók szigorítása. Ennek fényében nézzük meg, hogy ha jelenleg valaki a megfelelő engedély nélkül végzi a munkáját 3. országbeliként, akkor az őt foglalkoztató magyar cég milyen pénzbírságra számíthat.
Hosszú évek óta az engedély nélküli foglalkoztatás időszaka alatt kifizetett ellenérték 4-szerese lehet a munkaügyi bírság azzal, hogy a kiszabott bírság a minimálbér 8-szorosánál nem lehet kevesebb. Az ellenérték összegébe nem csak a munkabér számít bele, hanem minden olyan juttatás, amit a munkavégzéssel szolgál meg az illető, ilyen például a biztosított szállás vagy az étkeztetés ellenértéke.
Ezzel szemben 2024. március 1-jével a módosított jogszabály a minimálbér 10-szeres összegével sújtja az illegális foglalkoztatást függetlenül attól, hogy meddig tart a foglalkoztatás vagy hogy mennyi juttatásban részesült a 3. országbeli.
Ebből következően minél nagyobb juttatásban részesül egy 3. országbeli, illetve minél tovább tart az illegális foglalkoztatása, annál inkább ki lehet jelenteni: az új szabályozás – annak szándéka ellenére – nem szigorúbban, hanem enyhébben szankcionálja a megfelelő, munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglakoztatást.
Egy példával élve: ha valaki fél éven keresztül, havi 1 millió Ft-os összjavadalmazás ellenében alkalmaz egy 3. országbelit a jó engedélytípus hiányában, most 24 millió Ft-tal (4*6*1 millió Ft) sújtható – 2024. márciusától azonban a bírság „csak” 2 millió 668 ezer Ft lehet (10*266.800 Ft).
A szabálytalan foglalkoztatás ugyanakkor nem feltétlenül abban merülhet csak ki, hogy egy 3. országbelit a szükséges engedély hiányában alkalmaznak: az engedélyeztetési kérdéskörtől függetlenül számos bejelentési kötelezettség merülhet fel az idegenrendészeti hatóság és a kormányhivatalok mint foglalkoztatási szervek felé, az adójogi és társadalombiztosítási előírásokról nem is beszélve. Amikor mérlegelés alapú munkaügyi bírság kivetésének helye van (ahová nem tartozik az adekvát engedély nélküli alkalmazás esete), ott valóban beszélhetünk egy általánosan érvényes szigorításról: a kiszabható legkisebb összeg 30 ezer Ft-ról 150 ezer Ft-ra emelkedik, a legmagasabb összeg pedig az eddigi 10 millió Ft helyett – cégméret függvényében – akár a 25 millió Ft-ot is elérheti.
Mindezzel együtt kérdéses, illetőleg a fentebb részletezett okok miatt kétséges: a szabályváltozás nagyobb visszatartó erőt jelent-e majd a 3. országbeliek illegális foglalkoztatásával szemben.
A cikk szerzője Megyesi Dénes, a Vialto Partners Magyarország igazgatója és Magyar Kata, a társaság menedzsere.
