Változtak a GYED szabályai – I.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bővült a gyermekgondozási díjra (GYED) jogosultak köre, és másként kell kiszámolni a GYED naptári napi alapját és a díj összegét is. Cikkünkben példákkal szemléltetjük a változásokat.


Előző cikkünkben a 2014. december 31. napját követően született gyermekek után járó csecsemőgondozási díjjal ismerkedtünk meg.

A szülési szabadság idejére járó csecsemőgondozási díj lejártát követően a szülő gyermekgondozási díjra szerezhet jogosultságot. 2015. január 01. napjától a következő változásokra hívnánk fel a figyelmet.

A 2012. évi I. törvény. a Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A gyermekgondozási díjra 2014. december 31. napjáig a biztosított szülőn túl, jogosult volt az az anya, akinek a biztosítása a terhességi-gyermekágyi segély igénybevétele alatt szűnt meg, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítás fennállása alatt keletkezett.

A jogosultsági körben kedvező változás következett be, mert már nem csak az anya, hanem az örökbefogadó nő, a családba fogadó gyám, az egyedülálló férfi aki gyermeket fogadott örökbe, valamint csecsemőgondozási díjban részesülő vérszerinti apa, örökbefogadó férfi is jogosultságot szerez gyermekgondozás díjra, ha biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díj jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és az igénylést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

Gyermekgondozási díjra a biztosított szülő jogosult, általánosan (gyermekápolási táppénznél) szülő alatt értjük

  • a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá az együtt élő házastársat;

  • azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

  • a gyámot, a nevelőszülőt

  • a helyettes szülőt

A gyermekgondozási díj jogosultságának alkalmazásánál nem tekinthető szülőnek:

  • helyettes szülő,

  • a Gyvtv. 84. §-a szerinti gyermekvédelmi gyám és

  • a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként.

A gyermekgondozási díj naptári napi alapjának megállapításában fontos változások következtek be, táppénz szabályokat kell alkalmazni.

Lényeges változás következett be a gyermekgondozási díj összegének megállapításában.

Hasonlóan a táppénz napi alapjának a meghatározásához a nemzeti adóhatósághoz érkező havi bevallásokból kell a gyermekgondozási díj összegét kiszámítani, a jogszabály úgy rendelkezik, hogy jövedelem a meghatározott időszakra (későbbiekben pontosan meghatározásra kerül) adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, melyet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült.

Az irányadó időszak meghatározása:

folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.

Nézzük meg példákon keresztül:

  • ha a biztosítási idő a jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani az ellátást. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a gyermekgondozási díj alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

a)

A biztosított a következő biztosítási jogviszonnyal rendelkezik

„A” munkáltató 2010. december 20. napjától 2014. június 30. napjáig munkaviszony

„B” munkáltató 2014. július 01. napjától jelenleg is munkaviszony

Gyermeke született 2015. március 25. napjától szeptember 08-ig csecsemőgondozási díjban részesült, majd 2015. szeptember 09. napjától gyermekgondozási díjat igényelt.

Irányadó időszak:

2014.07.01-től 2015.06.30-ig

Számítási időszak:

2014.09.26-tól 2015.06.30-ig

A gyermekgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

180 naptári nap

b)

A biztosított 2013. március 10. napjától munkaviszonyban áll, gyermeke született 2015. május 22. napján.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

Gyermeke születését megelőzően 2015. január 05. napjától 2015. május 21. napjáig veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben, majd 2015. május 22-től november 05-ig csecsemőgondozási díjban részesült.

Gyermekgondozási díj összegének megállapításához az irányadó időszak:

2014.01.01-től 2015.08.31-ig

Számítási időszak hiányzásokat figyelembe véve:

2014.07.09-től 2015.08.31-ig

A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

  1. naptári nap

  • ha a biztosított az irányadó időszak utolsó napjától visszafelé számítva nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – a tbj. 5.§-ban meghatározott biztosítási jogviszonyokat figyelembe véve – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor az ellátás naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Példa:

a)

A biztosított 2010. március 10. napjától munkaviszonyban áll, gyermeke született 2015. március 12. napján.

Első gyermeke születését 2012. május 14. napját követően terhességi-gyermekágyi segélyben, majd gyermekgondozási díjban részesült 2014. május 14. napjáig.

Gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2014. május 15. napjától munkába állt, 2014. október 26. napjától veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült gyermeke születésének napjáig 2015. március 11. napjáig, majd csecsemőgondozási díj ellátás folyósítása történt 2015. március 12. napjától augusztus 26-ig.

Gyermekgondozási díjat igényelt 2015. augusztus 27-től.

Gyermekgondozási díj összegének megállapításához az irányadó időszak:

2014.01.01-től 2015.05.31-ig

Számítási időszak:

A biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 napnyi tényleges jövedelemmel, tekintettel arra, hogy

2014.01.01-től 2014.05.14-ig gyermekgondozási díjban,

2014.10.26-tól 2015.03.11-ig táppénzben,

2015. 03.12-től 215.08.26-ig csecsemőgondozási díjban részesült

Tényleges jövedelemmel 2014.05.15-től 2014.10.25-ig rendelkezik, azaz 164 naptári nappal,

így a számítási időszak a hiányzásokat figyelembe véve:

2014.06.28-tól 2015.05.31-ig

A gyermekgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

120 naptári nap

b)

A biztosított a következő biztosítási jogviszonnyal rendelkezik

„A” munkáltató 2010. december 20. napjától 2014. december 31. napjáig munkaviszony

„B” munkáltató 2015. január 10. napjától jelenleg is munkaviszony

Gyermeke született 2015. június 25. napján, mely naptól december 09-ig csecsemőgondozási díjban részesült, majd 2015. december 10-től gyermekgondozási díjat igényelt.

Irányadó időszak:

2015.01.10-től 2015.09.30-ig

Számítási időszak:

A biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 tényleges jövedelemmel, tekintettel arra, hogy jelenlegi munkáltatójánál 2015. január 10. napjától áll munkaviszonyban, és csak az adott munkáltatónál elért jövedelem vehető figyelembe.

KOMMENTÁR AKCIÓ! Kettőt fizet, hármat kap!

Rendeljen 2015. január 31-ig legnépszerűbb kommentárjaink közül hármat és a legolcsóbbat ingyen adjuk!

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2014

Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez

Nagykommentár a tőkepiaci törvényhez

Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz

Nagykommentár a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényhez

Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz

További információ és megrendelés >>

Az adott munkáltatónál tényleges jövedelemmel 2015.01.10-től 2015.06.24-ig rendelkezik, azaz 166 naptári nappal, de rendelkezik a jogosultságot megelőzően 180 naptári napnyi folyamatos biztosítási idővel, így a számítási időszak:

2015.02.25-től 2015.09.30-ig

A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

120 naptári nap

  • Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha a tényleges jövedelem legalább 30 naptári napi jövedelem az osztószám 30 és 119 nap között van.

a)

A biztosított 2010. március 10. napjától munkaviszonyban áll, gyermeke született 2015. március 12. napján.

Első gyermeke születését 2012. május 14. napját követően terhességi-gyermekágyi segélyben, majd gyermekgondozási díjban részesült 2014. május 14. napjáig, 2014. május 15. napjától gyermekgondozási segélyt kapott.

Gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2014. augusztus 01. napjától munkába állt, 2014. október 26. napjától veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült gyermeke születésének napjáig 2015. március 11. napjáig, majd csecsemőgondozási díj ellátás folyósítása történt 2015. március 12. napjától augusztus 26-ig.

Gyermekgondozási díjat igényelt 2015. augusztus 27-től.

Gyermekgondozási díj összegének megállapításához az irányadó időszak:

2014.01.01-től 2015.05.31-ig

Számítási időszak:

A biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180/120 tényleges jövedelemmel, tekintettel arra, hogy

2014.01.01-től 2014.05.14-ig gyermekgondozási díjban,

2014.05.15-től 2014.07.31-ig gyermekgondozási segélyben

2014.10.26-tól 2015.03.11-ig táppénzben,

2015. 03.12-től 215.08.26-ig csecsemőgondozási díjban részesült.

Tényleges jövedelemmel 2014.08.01-től 2014.10.25-ig rendelkezik, azaz 86 naptári nappal,

így a számítási időszak a hiányzásokat figyelembe véve:

2014.01.01-től 2015.05.31-ig

A gyermekgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

86 naptári nap

b)

A biztosított a következő biztosítási jogviszonnyal rendelkezik

„A” munkáltató 2010. december 20. napjától 2015. február 28. napjáig munkaviszony

„B” munkáltató 2015. március 10. napjától jelenleg is munkaviszony

Gyermeke született 2015. június 25. napján, mely naptól december 09-ig csecsemőgondozási díjban részesült, majd 2015. december 10-től gyermekgondozási díjat igényelt.

Irányadó időszak:

2015.03.10-től 2015.09.30-ig

Számítási időszak:

A biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180/120 tényleges jövedelemmel, tekintettel arra, hogy jelenlegi munkáltatójánál 2015. március 10. napjától áll munkaviszonyban, és csak az adott munkáltatónál elért jövedelem vehető figyelembe.

Az adott munkáltatónál tényleges jövedelemmel 2015.03.10-től 2015.06.24-ig rendelkezik, azaz 107 naptári nappal, de rendelkezik a jogosultságot megelőzően 180 naptári napnyi folyamatos biztosítási idővel

így a számítási időszak:

2015.03.10-től 2015.09.30-ig

A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

107 naptári nap

 


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

A gyermek után járó pótszabadság szabályai

Habár a gyermekek kapcsán sokszor inkább arra asszociálunk, hogy érkezésükkel a szülők szabadsága az addig megszokotthoz képest sok tekintetben korlátozódik, munkajogi szempontból ennek épp a fordítottja igaz, a munkavállalók gyermekük születésével ugyanis az addiginál több éves szabadságra lesznek jogosultak. E pótszabadság ugyanakkor nem minden köznapi értelemben vett gyermek után jár, emiatt érdemes a gyermek jogi fogalmát közelebbről is megvizsgálni.