A kutatási-fejlesztési területen dolgozó munkavállalók támogatására vonatkozó szabályok
A 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet bevezette azt a támogatást, amivel az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból kívánja segíteni a kutató-fejlesztőt foglalkoztató munkáltatókat. A támogatás feltétele, hogy a munkavállalónak legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától kutató-fejlesztőként munkaviszonyban kell állnia a munkáltatóval, nem töltheti felmondási idejét, és ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesülhet egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban.
A munkáltatónak legalább 6 hónapja működnie kell a kérelem benyújtásakor, és a támogatás iránti kérelmében be kell mutatnia a kérelmet megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését. Továbbá a kérelemmel érintett munkavállalója ugyanezen munkaviszonya kapcsán nem részesülhet csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban, munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzési támogatásban.
A hatályos szabályozásban a munkáltatónak a támogatás igénybevételekor vállalnia kell, hogy
többek között megtartja a kérelem kormányhivatalhoz történő benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát. A 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet ezt a kitételt hatályon kívül helyezi, és elrendeli, hogy azt a folyamatban lévő támogatásokra is alkalmazni kell.
A csökkentett munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó szabályok
A 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet újra definiálja a csökkentett munkaidő fogalmát. A 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet még úgy rendelkezett, hogy csökkentett munkaidőnek a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő minősül, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú. A módosítás a munkaidő felét huszonöt százalékra csökkenti, a hetven százalékot pedig nyolcvanöt százalékra emeli, elhagyva a napi négy órára utalást. Az új definíció szerint a csökkentett munkaidőnek a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti huszonöt százalékát elérő, de a nyolcvanöt százalékát meg nem haladó részmunkaidő minősül.
Enyhül a létszámtartási kötelezettség is, a 105-ös rendelet szerint ez a munkaadó kötelezettségét a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására. A módosítás eredményeként a létszámtartási kötelezettség a munkavállalóra szűkül, a munkaadó kötelezettségét jelenti a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására.
Pontosításra kerül az egyéni fejlesztési idő fogalma is. Hangsúlyosan megjelenik a szövegben, hogy a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A munkavállaló csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatása során lehetőség nyílik a távmunka és az otthoni munkavégzés alkalmazására is.
Az egyéni fejlesztési idő kikötése nem lesz minden esetben kötelező. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállalónak és a munkaadónak lehetősége van arra, hogy egyéni fejlesztési időben állapodjanak meg. Amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben kell megállapodniuk, legalább a támogatás időtartamára.
A támogatás során a munkaadóval szemben 2020. április 29-étől már nem kötelezettség, hogy a támogatás iránti kérelmében bemutassa a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését. Ugyanígy nincs szükség arra, hogy a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítse, vagy hogy a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került legyen.
Változik a támogatás mértéke is. Ez eredetileg a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka volt. A módosítás szerint a támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
A módosítás eredményeként támogathatóvá válik a munkaerő-kölcsönzés is. Április 29-től csak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén nem nyújtható támogatás. Rögzítésre kerül továbbá, hogy ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre (amikor több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet) megállapított támogatás ugyanazon időszakra szólhat.
A kormányhivatal határozathozatalának napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.
A módosító rendelkezéseket a módosító kihirdetésének napján (április 21.), valamint a hatálybalépése előtt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a kormányhivatalra irányadó ügyintézési határidő április 29. napjával újrakezdődik.