Varga: a béremelkedés minden ágazatot érintett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ez a munkaerőhiánynak is köszönhető, mert a munkaadóknak meg kell fizetni a képzet munkaerőt, a miniszter szerint. 


Minden ágazatot érintett a béremelkedés, a turizmus, a mezőgazdaság, a pénzügyi és az állami szektor fizetései is egységesen nőttek, mindez részben a tavaly novemberben a szociális partnerekkel megkötött 6 éves bérmegállapodásnak, valamint a munkaerőhiánynak köszönhető, hiszen ez utóbbi miatt a munkaadóknak egyre jobban meg kell fizetniük a jól képzett munkaerőt – mondta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter pénteken az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatokra reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint a márciusi átlagkereset 12,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 12,2 százalékos volt a növekedés.

Varga Mihály kiemelte: az ágazatokat tekintve az építőiparban indult el jelentős béremelkedés az első negyedévben, ami a tárcavezető szerint a szektort jellemző szakmunkáshiánnyal magyarázható.

A miniszter a bérintézkedésekről elmondta: a 6 éves bérmegállapodásnak köszönhetően idén január 1-től 15 százalékkal, illetve 25 százalékkal nőtt a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum, jövőre pedig 8, illetve 12 százalékos béremelkedés várható a bérrendszer alsó két részén.

A tárcavezető hangsúlyozta: a gazdaság több mint 4 százalékos emelkedése az első negyedévben azt mutatja, hogy megalapozottak azok a várakozások, amelyek szerint az év hátralévő részében tovább nőnek a bérek és a fogyasztás is bővülni fog.

 

Varga Mihály közölte: a keresetek növekedése a gazdaság növekedésén keresztül a termelői szektornak is jelentős támogatást ad, nem véletlen, hogy az első negyedévben a két legjobban teljesítő ágazat az ipar és az építőipar volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-nek pénteken eljuttatott közleménye szerint a mérsékelt inflációnak is köszönhető, hogy a bérek reálértéke 8,2 százalékkal nőtt, ezzel 51 hónapja tart a reálkeresetek töretlen emelkedése Magyarországon.

A foglalkoztatás növekedésében az erősödő gazdasági konjunktúra mellett jelentős szerepe van a kormány intézkedéseinek, például a munkahelyvédelmi akció kedvezményeinek, az idén kiválóan teljesítő iparnak, illetve a 4 százalék feletti gazdasági növekedésnek. Az NGM várakozásai szerint a bérek emelkedésének dinamikája továbbra is fennmarad, ami tovább segíti Magyarország erősödését – olvasható a tárca közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.