Vasárnapi boltzár: sokrétű hatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos hatása van a vasárnapi zárva tartásnak: nem pusztán a vásárolni vágyó fogyasztókat érinti, de hat a munkapiacra, s még az ingatlanpiacra is. A Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda sajtóbeszélgetésén a szakértők a jog oldaláról közelítették meg a sokakat érintő változást.


Hatályos a  kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, amint azt már maguk a fogyasztók is megtapasztalhatták.

Illetve tapasztalhatják maguk a dolgozók is, amennyiben olyan üzletben dolgoznak, amely a törvény hatálya alá esik. Nekik április elsejétől dupla vasárnapi pótlék jár egy utolsó pillanatban benyújtott és elfogadott javaslat szerint, míg mondjuk egy világörökségi területen működő – s ezért nem a törvény hatálya alá tartozó – kollégájának viszont továbbra is csak a jelenlegi, 50 százalékos pótlék jár.

Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje egy kérdésre elmondta: ez a jogszabálymódosítás véleménye szerint nem támadható meg sikerrel az Alkotmánybíróság előtt diszkriminációra való hivatkozással. Az nem diszkrimináció, hogy egy adott pótlék a dolgozók egy objektíven meghatározott csoportjának jár csak, a vasárnapi pótlék jelenleg sem jár minden vasárnap dolgozónak.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

A dupla vasárnapi pótlék, illetve a hosszabb nyitva tartás következtében növekvő délutáni műszakpótlékos munkaórák száma várhatóan nem ellensúlyozza majd a kieső vasárnapi pótlékot, a bérszínvonal csökken majd – vélte az ügyvéd.

 Dr. Illés István, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje a vasárnapi zárva tartás kapcsán ingatlanjogi kérdésekre  hívta föl a figyelmet. A nyitvatartási szabályok változása ugyanis a szerződéskötéskori állapothoz képest kedvezőtlenebb helyzetbe hozhatja a bérlőt az árbevétel csökkenésén keresztül. Ilyenkor a bérbevevő a bérleti díj leszállítását kérheti, s ha a felek nem tudnak megegyezni, bíróságtól is lehet kérni a szerződés módosítását. Kivételt képez, ha a tulajdonos olyan önkormányzat, amely rendeletben szabályozza a bérleti díjat. Ilyen esetben ugyanis a díjat jogszabály határozza meg. Ha az önkormányzat a díjat nem rendeletben rögzíti, akkor ilyenkor is lehetséges bírósághoz fordulni – magyarázta az ügyvéd.

Az új Ptk. a 2014. március 15-ét követően kötött szerződések esetében – de a korábbi bírói gyakorlattal egyezően – azt is megköveteli, hogy a körülményváltozás a szerződéskötéskor ne legyen előrelátható, ne a bérlő idézze elő, és ne tartozzon a bérlő rendes üzleti kockázata körébe. Emellett az is feltétel, hogy lényeges érdeksérelem történjék.

Az a bírói mérlegelés körébe tartozik majd, hogy a rendes üzleti kockázat körébe tartozik a nyitva tartás hatósági változtatása, illetve, hogy lényeges változás  történt-e a bérlőre nézve – mondta az ügyvéd. Dr. Szűcs László arra figyelmeztetett: perbeli bizonyítást csak tényekre lehet alapítani, megtörtént dolgokra. Így azonnal pereket indítani nem érdemes a bérbevevőknek, látni kell egy hosszabb időszakot ahhoz, hogy az árbevételcsökkenést be lehessen mutatni a bíróságon.

Dr. Firniksz Judit ügyvéd szerint nem tisztázott még, hogy a nem üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenységekre – így az e-kereskedelemre, csomagküldő kereskedelemre, üzleten kívüli kereskedelemre – milyen elvárások vonatkoznak. Például nem lehet értelmezni a webshopnál – mint egy kérdésre elmondta – a 200 négyzetméter alatti alapterülethez kapcsolódó kedvezményt. Lehetetlen megmondani, mennyi egy webshopnak az alapterülete, boltot fizikai értelemben nem is kötelesek a webshopok fenntartani – mondta.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.