Vasutas- és légi sztrájk Franciaországban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A francia vasutasok csütörtökön a sztrájk mellett utcai tüntetésekkel is próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra négy nappal azelőtt, hogy közvetlenül a miniszterelnökkel, Édouard Philippe-pal folytathatják az egyeztetéseket az állami vasúttársaság (SNCF) reformjáról. Az Air France dolgozói is folytatják a sztrájkjukat.


Párizsban délután az Invalidusoknál, vidéken pedig a megyei prefektúrák előtt hirdettek nagygyűléseket a vasutas szakszervezetek, amelyek képviselőit hétfőn külön-külön fogadja a kormányfő.

„A sztrájkkal és a tüntetésekkel kell növelni a mobilizációt ahhoz, hogy nyomást gyakoroljunk a kormányzatra” – jelezte szórólapjain a legradikálisabb szakszervezet, a CGT.

A kormány reformja ellen április eleje óta szakaszosan sztrájkoló vasutasok csütörtökön és pénteken tartanak munkabeszüntetést, ez a 13. és 14. sztrájknap.

Csütörtökön a dolgozók 30 százaléka vett részt a sztrájkban, amely valamivel kevesebb az előző, múlt heti sztrájkszakaszhoz képest, akkor a vasutasok 32,2 százaléka nem vette fel a munkát.

A belföldi vonatoknak a fele, a nemzetközi járatoknak átlagosan háromötöde közlekedik, London felé pedig az Eurostar járatainak 75 százaléka elindul.  

„Hullámzó a részvétel, de a sztrájk állandósult és elég magas szinten tartjuk” – mondta csütörtökön Philippe Martinez, a CGT főtitkára a Public Sénat tévécsatornának adott interjúban.

A 140 ezer embert foglalkoztató, közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozó SNCF reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta. Az 1995-ös nagy sztrájkkal ellentétben a vasutasok megmozdulását ezúttal a lakosság visszafogottan figyeli, és a megkérdezetteknek már csak 41 százaléka tartja jogosnak.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A parlament 577 fős alsóházában árpilis 17-én a jelen lévő képviselők közül 454-en szavaztak igennel 80 ellenében az állami vasúttársaság (SNCF) reformját előíró törvénytervezetre: Emmanuel Macron Köztársaság Lendületben (LREM) nevű pártjának képviselői mellett a jobboldali Köztársaságiak és a centristák is támogatták a törvénytervezetet, míg a három ellenzéki baloldali frakció, a szocialisták, a kommunisták és a radikális baloldaliak ellene szavaztak, 29 képviselő tartózkodott.

A reform a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor is a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lép életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.

Az SNCF közel 50 milliárd eurós adósságáról, amely a becslések szerint 2026-ra 62 milliárd euróra bővülhet, a javaslat nem rendelkezik. Emmanuel Macron államfő egy interjúban azonban azt ígérte, hogy az állam 2020. január 1-jétől fokozatosan átvállalja az elsősorban a szuperexpresszek (TGV) fejlesztéséből származó terhet.

Csütörtökön és pénteken az Air France dolgozói is folytatják a sztrájkjukat. Ez a 12. munkabeszüntetés a fizetésemelés érdekében februárban indított tiltakozás során. A légitársaság vezetőségének tájékoztatása szerint azonban az előző sztrájknapok után, amikor is a járatoknak átlagosan 75 százaléka közlekedett, csütörtökön 85 százalékuk elindul, miután a pilóták már kisebb számban vesznek részt a megmozdulásban.

A vasutasok legközelebb jövő kedden és szerdán, az Air France dolgozói pedig hétfőn és kedden terveznek ismét munkabeszüntetést.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.