Vendégmunkás törvény visszavonásának hatása a harmadik országbeliek foglalkoztatása tekintetében

A vendégmunkások hazai foglalkoztatásáról szóló törvény 2023. november 1. napjával lépett volna hatályba, azonban a Kormány még októberben úgy döntött, hogy a kihirdetett jogszabályt visszavonja és a tervek szerint egy új törvényjavaslatot fog alkotni. Az érintetti kör mindenesetre továbbra is dolgozhat Magyarországon, foglalkoztatásukra pedig – ahogy eddig is – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szabályai vonatkoznak.

Vonatkozó jogszabályok: – 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

A harmadik országbeli állampolgárnak azok a személyek minősülnek, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, továbbá nem valamely EGT országnak az állampolgárai vagy pedig hontalannak minősülnek, illetve ebbe a személyi körbe tartoznak még a magyar állampolgárok nem magyar vagy EGT állampolgár családtagjai is (Harmtv. 2. §). Ezek a személyek főszabály szerint az ún. összevont engedély birtokában dolgozhatnak – és dolgozhattak eddig is – Magyarországon.

A visszavont törvény megteremtette volna a „vendégmunkás” fogalmát, amely lényegében a harmadik országbeli állampolgárok csoportján belül képezett volna egy szűkebb kört. A vendégmunkások ugyanúgy összevont engedéllyel dolgozhattak volna Magyarországon, pusztán az engedély kérelmezésének szabályai (valamint egyéb kapcsolódó jogok és kötelezettségek) lettek volna némiképp különbözőek az általános, Harmtv.-ben meghatározott eljárástól. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott törvény nem lép hatályba, így az egyébként vendégmunkásnak minősülő személyek foglalkoztatására továbbra is a Harmtv. szabályai alapján kerülhet sor, legalábbis addig egészen biztosan, míg nem fogad el az Országgyűlés újabb törvényt a témában.

Az összevont engedély gyakorlatilag egy tartózkodásra és egyben munkavállalásra jogosító dokumentum, amely alapján a munkavállaló Magyarország területén, meghatározott foglalkoztatóval, foglalkoztatási jogviszonyt létesíthet és erre tekintettel az ország területén tartózkodhat [Harmtv. 2. § v) pont]. Az összevont engedélyt összevont kérelmezési eljárás keretében lehet megszerezni. Az összevont kérelmezési eljárás a harmadik országbeli állampolgár kérelmére indul el és célja, hogy a huzamosabb idejű magyarországi tartózkodást (180 napon belül 90 napot meghaladó időtartamban) és a magyarországi foglalkoztatónál való munkavégzést engedélyezze [Harmtv. 2. § w) pont]. Az engedélyt az idegenrendészeti hatóságtól kell kérelmezni és a hatóság dönt a kiadásáról is, amire akkor kerülhet sor, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott, vagy külön jogszabály alapján ezen vizsgálat alól mentes és a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti [Harmtv. 29/A. § (7) bekezdés]. A Harmtv. fontos szabálya, hogy az összevont engedély csak meghatározott foglalkoztatónál való munkavégzésre jogosít. Ez az jelenti, hogy a harmadik országbeli állampolgár csak az engedélyében meghatározott foglalkoztatónál dolgozhat a Magyarországon való tartózkodása során, ha pedig utóbb a munkaviszonya bármely okból megszűnne, de továbbra is hazánkban szeretne dolgozni, akkor új engedélyt kell kérni, amelyben már az új foglalkoztatója fog szerepelni.

Az összevont engedély érvényessége maximum két évre szólhat, ez a kétéves időtartam azonban meghosszabbítható további két évre, lényegében korlátlanul, amennyiben a foglalkoztatás és tartózkodás feltételei a hosszabbításkor is fennállnak [Harmtv. 16. § (2)-(3) bekezdés]. A Harmtv. ezen szabálya lényegesebb kedvezőbb, mint a visszavont törvényben meghatározottak, ott ugyanis az ún. a vendégmunkás-tartózkodási engedély annak első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra már nem lett volna meghosszabbítható. Felmerülhet a kérdés, hogy ha a törvény visszavonására nem került volna sor, akkor vajon előnyösebb lett volna a vendégmunkásnak minősülő harmadik országbeliek esetében is a klasszikus összevont engedélyt kérni, szemben az új engedéllyel, hiszen az összevont engedély esetében a többszöri hosszabbítás lehetősége adott, ez pedig a munkavállalói és munkáltatói célokkal és érdekekkel jobban összhangban áll.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a harmadik országbeli állampolgárok teljes köre a Harmtv. szerinti szabályok szerint dolgozhat Magyarországon, főszabály szerint összevont engedély birtokában. Amennyiben a jövőben valóban születik egy olyan szabály, ami szűkebbre veszi az érintett személyi kört és új engedélytípust is bevezet, akkor is érdemes mérlegelni a foglalkoztatóknak (és a munkavállalóknak is), hogy mely engedély birtokában érdemes dolgozni és tartózkodni hazánk területén.

---