Veszélyesek a közösségi oldalak a dolgozóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Panaszkodott a vasárnapi túlmunkára a Facebookon, rendkívüli felmondás lett a vége.


A korábban LuK Savaria Kft-nél dolgozó Nábrádi Attila kiírta Facebookra, hogy hétvégén a semmiből egy csomó munka szakadt a nyakába – írja a 444.hu a Nyugat.hu közlése nyomán.

Néhány nappal később a dolgozót azonnali hatályú felmondás fogadta a munkahelyén,az indoklás szerint „Ahogy az 2016. szeptember 30-án tudomásomra jutott,a Facebook közösségi oldalán az Ön nevével közlemény jelent meg, melyben a munkáltatóját értintően a munkáltató jó hírnevét sértő kijelentéseket tesz a hétvégéi munkavégzési kötelezettség kapcsán”

Az indoklásban a munkáltató kitér arra, hogy a posztban a munkavállaló nem nevezi meg a munkáltatót, de „munkatársai hasonló hangnemben hozzászóltak, és a levelezésből megállapítható, hogy az abban részt vevők konkrét munkáltatóra utaltak”. Az indoklás szerint a Facebook-hozzászólás negatív értékítéletet tartalmaz, hisz például a munkavállaló megkérdőjelezi, hogy jó irányba megy-e a szekér, ráadásul a munkáltatóra utalva még azt is megjegyzi, hogy jó lenne, ha embernek néznék, nem gépnek.

 

A cég munkaügyi vitáiról korábban is lehetett hallani. A vállalatnál idén nyáron biztos munkát és tisztességes munkafeltételeket követeltek egy szakszervezeti demonstráción. Molnár Ákos, a Vasas Szakszervezeti Szövetség nyugat-dunántúli régióvezetője  szerint a bértárgyalásokat követően azonban két szakszervezeti tisztségviselőnek, aki a demonstráción részt vett, illetve a sajtóban is nyilatkozott, nem hosszabbították meg a határozott idejű munkaszerződését – írta korábban az mno. A cég személyzeti vezetője munkaerőhiányra és Ausztria elszívó hatására panaszkodott egy konferencián. A  LuK Savaria Kft. új csarnoka egyébként egymilliárd forintos támogatást kapott az Új Széchenyi Tervből

Annyi biztosan elmondható, hogy a Facebook potenciális veszélyeket jelent a munkavállalókra nézve. Mint a munkajog.hu korábbi cikkében írta: az Mt. 8.§(1) bekezdése kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Az Mt. szabályozása nem állt meg ezen a szinten, ugyanis következő bekezdése a dolgozó munkaidőn kívüli magatartását és véleménynyilvánítási szabadságát is lekorlátozza, méghozzá az előzőnél szélesebb körben. Ugyanis a törvény alapján a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. 

Az Mt. azonban nem csak azt határozza meg, hogy milyen magatartástól köteles tartózkodni munkaidejében és azon kívül a munkavállaló, hanem leszögezi azt is, hogy milyen módon korlátozható a dolgozó magatartása a munkáltató által. A 9.§ (2) bekezdése szerint a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Azonban a személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. 

Fontos rendelkezése még az Mt.-nek az a bekezdése is, amely megerősíti a véleménynyilvánítás korlátozó rendelkezéseit. Eszerint a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.