Veszélyhelyzet – a kutatási-fejlesztési területen dolgozó munkavállalók foglalkoztatását is segíti a Gazdaságvédelmi Akcióterv Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a kutató-fejlesztő területen tevékenykedők továbbfoglalkoztatását is támogatják, ennek részletes szabályaival, a támogatás mértékével, a kérelem benyújtásával és a munkáltatói kötelezettségekkel foglalkozunk cikkünkben.

A 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának támogatási szabályait állapítja meg. Maga a Rendelet az Európai Bizottság 2020. április 3-i, C(2020) 2215 final számú közleményével módosított, az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: bizottsági közlemény) 3.10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.

A bizottsági közlemény kiemeli, hogy jelen körülmények között a munkahelyek védelme is alapvető fontosságú, és javasolja, hogy a tagállamok vegyék fontolóra a foglalkoztatás fenntartása érdekében a vállalkozások bérköltségeihez való hozzájárulást azon vállalatok tekintetében, ahol a COVID-19-járvány miatt egyébként elbocsátanák az alkalmazottaikat.

A Rendelet közvetve azon munkavállalókat (és közvetlenül munkáltatóit) segíti, akik kutató-fejlesztő tevékenységet végeznek, vagyis: azon természetes személyeket, akik új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkoznak – a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (Innovációs tv.) 3. § 15. pontja szerint. A forrást a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból biztosítják, a támogatásért április 15-től lehet folyamodni.

A támogatási kérelem benyújtásának feltételei, elbírálása

A kérelmet a munkáltatónak kell benyújtania a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétettek szerint. Feltétel, hogy a munkavállalónak legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától kutató-fejlesztőként munkaviszonyban kell állnia a munkáltatóval, nem töltheti felmondási idejét, és ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesülhet egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban.

A munkáltatónak legalább 6 hónapja működnie kell a kérelem benyújtásakor, és a támogatás iránti kérelmében be kell mutatnia a kérelmet megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését. Továbbá a kérelemmel érintett munkavállalója ugyanezen munkaviszonya kapcsán nem részesülhet csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban, munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzési támogatásban.

A kérelmet a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani a veszélyhelyzet időtartama alatt, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül. Figyelni kell, hogy azonos telephely és munkavállalók vonatkozásában csak egy alkalommal, és ugyanazon telephely munkavállalói vonatkozásban csak egy időben nyújtható be kérelem. Ha elutasítják a kérelmet, akkor benyújtható ismét, de csak egy alkalommal.

A kormányhivatal nyolc munkanapon belül megvizsgálja a kérelem tekintetében a jogszabályi feltételek fennállását és dönt a támogatás nyújtásáról. A támogatás nyújtásáról legkésőbb 2020. december 31-ig hozható döntés. Ha a kérelem megfelel a jogszabályi feltételeknek, a kormányhivatal támogatást nyújt a munkáltató részére, akivel hatósági szerződést köt.

A támogatás időtartama és mértéke

A támogatás vissza nem térítendő és utólag folyósítják a munkáltatónak, legfeljebb 3 hónapra igényelhető. Több munkavállalóra is kérelmezhető, ez esetben is a támogatás havi összege nem haladhatja meg a 318 920 Ft-ot munkavállalóként – figyelemmel a Rendelet 6. § (4)-(5) bekezdésére, mely kimondja, hogy a bizottsági közlemény szerint megjelölt 3.10. szakasz alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt sem haladhatja meg ez az összeg a kérelemmel érintett munkavállaló havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát.

A támogatás havi összege sávos módon lett megállapítva:

a) ha a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabére 670 000 Ft, vagy ezt meghaladó összeg, akkor 318 920 Ft, vagy
b) ha a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabére a 670 000 Ft-ot nem éri el, akkor a 318 920 Ft-nak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670 000 Ft arányával számított összege.

A Rendelet megengedi bizonyos esetben, hogy részben vagy teljesen azonos azonosítható elszámolható költségek esetén halmozzák a támogatásokat. A Rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és állami támogatással akkor, ha a halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem vezet az érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához. Az állami támogatás fogalma a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerint értendő („az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás vagy csekély összegű támogatás”).

A munkáltató kötelezettségei

A támogatásért cserébe a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a kérelem benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát megtartja (több telephely esetén valamennyi telephelyére együttesen értendő), és a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja. Ezeken felül a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti munkabérét nem csökkentheti a támogatás és továbbfoglalkoztatás időtartama alatt, és két munkanapon belül be kell jelentenie a kormányhivatalnak, ha a támogatás feltételeit érintő változás következett be.

A munkáltató a támogatás teljes összegét vissza kell hogy fizesse, amennyiben az nem lett volna megállapítható, és részben vagy egészben kell visszafizetnie abban az esetben, ha a továbbfoglalkoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

Ez alól csak akkor mentesül, ha igazolja, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal a próbaidő alatt, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.

A támogatás feltételei

A támogatás akkor nyújtható, ha a munkáltató:

a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeinek, valamint e feltételek fennállása igazolásra kerül,
b) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló eljárás nincs folyamatban, és
c) 2019. december 31-én nem minősült a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

Bizonyos foglalkoztatási formákat kizár a Rendelet a támogatás nyújtásából, ilyen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, az állásidő, és a munkaerő-kölcsönzés szerinti jogviszony.

  • Mt. 53. § (1): A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
  • Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése: A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.
  • Mt. 214. § (1) bekezdés a) pont: munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés).

A támogatás megszüntetése

A támogatás megszüntetésére három esetkörben kerül sor:

  • kérheti maga a munkáltató
  • a munkavállalóra vonatkozó esetekben: ilyen lehet, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, nem minősül kutató-fejlesztőnek, vagy ugyanazon munkaviszonya vonatkozásában csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban részesül
  • ha a munkáltató megszegi a feltételeket: így a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget, az érintett munkavállalójának a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti munkabérét csökkenti, vagy az adott munkavállaló munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, valamint ha egyébként a támogatás nem lett volna megállapítható.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!


Kapcsolódó cikkek

2024. október 29.

Haláleset a családban, így segíthet a munkáltató

Egy hozzátartozó elvesztése mindannyiunk számára váratlan és fájdalmas esemény az életünk során. Ilyenkor teljesen érthető és természetes, hogy szükségünk van időre a veszteség feldolgozására, és a temetéssel kapcsolatos teendők elvégzésére. A munkáltatónak is kötelessége, hogy a gyászoló dolgozó terhén enyhítsen. Ennek módja a rendkívüli, vagyis az alapszabadságon felül járó, úgynevezett temetési szabadság biztosítása. A közelgő halottak napja apropóján – bár ez bármikor máskor is aktuálissá válhat – az Index szakértőhöz fordult, összeszedtünk mindent, amit a temetési szabadságról tudni érdemes.

2024. október 29.

Szorul a munkaerőpiaci hurok, az emberközpontú vezetés a kiút

Rohamléptekben változik a munkaerőpiac: ma már nemcsak a tehetségekért, hanem az alkalmas munkavállalókért is kiélezett verseny zajlik. Magyarországon évente közel 30 ezer fővel kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan nyugdíjba mennek vagy külföldre távoznak. A vállalatoknak fel kell készülniük az állandósuló munkaerőhiányra. Radikálisan új szemléletre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a megváltozott feltételekhez.

2024. október 29.

Kutyabarát munkahelyek: lehetőségek, kihívások és jogszabályi keretek

A kutyabarát irodák egyre népszerűbbé válnak a munkahelyi környezetben, mivel számos kutatás kimutatta, hogy a kutyák jelenléte csökkenti a stresszt és növeli a dolgozók elégedettségét. A kutyák munkahelyre való beengedése ugyanakkor számos kérdést és kihívást vethet fel, amelyek megoldása alapos tervezést és megfelelő szabályozást igényel.