Bejegyzések koronavírus munkajogi következményei címkével


2021. április 27. Munkaügyek

15 ezerrel csökkent az álláskeresők száma

Április végére 15 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma egy hónap alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb adatai szerint a tavaly júniusi mélyponthoz viszonyítva közel 90 ezerrel kevesebben vannak munka nélkül.

2021. március 3. Munkaügyek Koronavírus

Milyen HR-stratégiával terveznek a vállalatok idén?

A döntően közép- és nagyvállalatok hazai szakemberei optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40 százalékuk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet, és a vállalatok 38 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését – derül ki a Randstad kutatásából.

2021. január 21. Munkaügyek Koronavírus

Munkajogi aktualitások 2021 januárjában

A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.

2021. január 19. Munkaügyek Koronavírus

Hőmérőzhető-e a munkavállaló a COVID alatt?

A koronavírus okozta járványügyi helyzetben a munkáltatóknak is érdeke, hogy mindent megtegyenek a COVID-fertőzés megakadályozása érdekében, illetve, hogy a COVID-fertőzött munkavállalókat a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében minél előbb elkülönítsék munkatársaiktól. Így okkal merül fel a munkáltató oldalán, hogy prevenció okán lehetősége van-e a COVID fertőzöttség ellenőrzése érdekében a munkavállalók testhőmérsékletének megvizsgálására.

Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban
2020. július 10. Munkaügyek Koronavírus

Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a törvénynek a munka világára vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

2020. május 19. Munkaügyek Koronavírus

Visszatérés a munkahelyekre: bírság jöhet, ha nincs kockázatértékelés

A kormány 2020. május 15-én, illetve 16-án megalkotott rendeleteivel (208., 211.) lehetőséget biztosított a fokozatos visszarendeződésre a munkahelyeken. Azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók nagy része otthoni munkavégzésben vagy állásidőben töltötte az elmúlt két hónapot, a visszarendeződés számos munkáltatói feladatot generál. Ahol a kijárási korlátozások alatt is bejártak a dolgozók a munkahelyre – például egyes termeléssel foglalkozó vállalatok – ott a meglévő gyakorlat felülvizsgálata lehet indokolt. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői felhívják a figyelmet a legfontosabb munkajogi tudnivalókra és felkészülési feladatokra.

2020. május 19. Munkaügyek Koronavírus

Munkajogi és adatvédelmi káoszt is hozott a veszélyhelyzet

2020. március 11. napján megváltozott az élet körülöttünk. Megjelent a 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet, amely veszélyhelyzetet hirdetett ki az országban. A veszélyhelyzet elrendelését kijárási korlátozások követték, majd pedig napvilágot láttak a veszélyhelyzethez történő alkalmazkodást célzó kormányrendeletek, amelyek változtattak a munkajogi, adatvédelmi szabályokon is. Ezek a gyors ütemben jelentkező változások, illetve maga a szokatlan élethelyzet váratlan, és sok esetben megoldhatatlan kihívások elé állította a vállalkozásokat, s más foglalkoztatókat. E problémakörből tekintünk át néhány kérdést, illetve adunk kapcsolódó megoldási javaslatokat az alábbiakban.

2020. május 18. Munkaügyek Koronavírus

Nehezebb lehet a munkába visszaállás a járvány után

Ahogyan az elmúlt hónapokban a megváltozott munkarend és a távoli munkavégzés, úgy a munkahelyekre való visszatérés is kihívást jelenthet a cégeknek és a dolgozóknak. A folyamat ezért lassabb, fokozatosabb és tudatosabb lépéseket kíván, ahol az egészségmegőrző intézkedések mellett a pozitív jövőképre és a mentális támogatásra is figyelmet kell fordítani – hívja fel a figyelmet a K&H.

2020. május 8. Munkaügyek Koronavírus

Továbbra sem lehet kötelező a munkavállalók lázmérése

A NAIH álláspontja szerint az adattakarékosság elvébe ütközik, azaz nem megfelelő és releváns az adatkezelési cél szempontjából, ugyanis önmagában abból a tényből, hogy egy munkavállaló lázas,még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy ennek okozója az új típusú koronavírus fertőzés.

2020. április 15. Munkaügyek Koronavírus

24 hónapos munkaidőkeret: hogyan lehetne mindenkinek jobb?

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban, csupán a válság által leginkább sújtott ágazatokban lenne indokolt. Egy ilyen irányú korlátozó rendelkezés elejét vehetné annak, hogy olyan most felfutó ágazatokban, mint például a kiskereskedelem, a meglévő munkavállalók jelenlegi terhelését a kormányrendelet adta lehetőséggel élve tovább növeljék. Ehelyett – ha a 24 hónapos munkaidőkeret esetükben nem lenne alkalmazható – ezen ágazatok új munkahelyeket teremthetnének, ami alapvető célkitűzése a jelenlegi gazdaságpolitikának. „A munkaidőkeret 24 hónapos kiterjesztése a munkáltatók szempontjából nézve érthető és szükséges lépésnek tűnik egy olyan környezetben, ahol senki sem tudja előre megmondani, hogy mikor lehet ledolgoztatni azokat az órákat, amelyeket most nem osztanak be – magyarázza Máriás Attila,…

Így működik a bértámogatás
2020. április 15. Munkaügyek Koronavírus

Így működik a bértámogatás

Cikkünkben bemutatjuk, hogyan működik és mit kell tudni a bértámogatásról a munkavállalók csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásával kapcsolatban (105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete).