Visegrád 17.0 – Részlet dr. Sipka Péter: A munkáltató felelőssége az otthoni munkavégzés során című tanulmányából


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. idén tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon. Sorozatunkban kedvcsináló részleteket olvashatnak a tavalyi konferencia tanulmánykötetéből.

Ellenőrzés az otthoni munkavégzés esetében

A munkáltatótól eltérő helyen végzett munka nagyszámú elterjedése rámutatott a munkáltató ellenőrzésének egy komoly sebezhetőségére, nevezetesen a távoli munkavégzés tényének és tartamának igazolására. Ez részben a fentebb tárgyalt munkaidőre vonatkozó szabályok megtartásának kötelezettségéből is fakad, hiszen a munkáltatónak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a munkavállaló a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket betartsa, mivel ezek hiányában munkajogi szabályt sért. A munkavégzés ellenőrzése és számonkérése különleges rendszert és kihívást jelent a munkáltatók részére: annak érdekében, hogy a munkáltató meg tudjon felelni a munkaidő és pihenőidő szabályainak, a munkavállaló munkáját fokozottabban ellenőriznie kell, azaz olyan intézkedéseket kell bevezetnie, amivel igazolni tudja a pihenőidő kiadását. Már önmagában ez a kötelezettség is a munkavállaló fokozottabb ellenőrzését eredményezi, amely során különös figyelemmel kell lenni az irányadó adatvédelmi szabályokra is. Ebből következően a munkáltatók számára elvárás annak a rendszernek a kidolgozása, mely alkalmas a munkaidő és pihenőidő szabályainak az otthoni munkavégzés során történő mérésére, és a pihenőidő kikényszerítésére.

Emellett természetszerűleg megjelenik a munkáltató azon igénye, hogy ellenőrizze a munkavállaló munkavégzését a munkaideje alatt, amelyre az egyedileg adott válaszok gyakran komoly adatvédelmi kockázatként jelennek meg. A digitális csatornákon át folyó munkavégzés során tehát egyszerre kell biztosítani a szükséges és visszakövethető ellenőrzés lehetőségét a munkáltatással összefüggő szabályok betartásának igazolása érdekében (például elektronikus munkaidő-nyilvántartó rendszerrel, a kötelező pihenőidő alatt a rendszerbe történő belépés blokkolásával stb.) és az adatvédelem teljes körű érvényesülését.

Az ellenőrzés az Mt. 9. § (2) bekezdésének fényében értelmezendő, mely alapján törvényi kötelezettségként jelenik meg az előzetes, teljes körű és megalapozott (szükségességet és arányosságot igazoltan tartalmazó) írásbeli tájékoztatás kötelezettsége, ami a GDPR-rendelet átlátható adatkezelésre irányuló kívánalmát hivatott kifejezni, hiszen a törvény nevesíti a szükségesség, az arányosság, a korlátozott időtartam és a célhoz kötöttség alapelvét is. Az Mt. 2019-ben hatályba lépett rendelkezése pontosította a munkáltató ellenőrzési jogát, kimondva azt, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, aminek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, melyről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja. Ez lényegi újítást a bírói gyakorlathoz képest nem eredményezett, hiszen a bíróságok már több alkalommal kimondták azon elvet, miszerint a munkáltató ellenőrzési joga kiterjed a munkavállaló elektronikus eszközzel történő megfigyelésére is. Ezzel együtt látható az, hogy a munkavégzés helyének tartós elkülönülése természetszerűleg megnöveli az ellenőrzés mélységét és időtartamát, hiszen a munkáltató jogos igénye annak igazolása, hogy a munkáltató a munkaidejében munkát végez.

Az otthonról történő munkavégzés esetében külön érdekes azon szabály, mely szerint a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. Ehhez kapcsolódóan a jogalkotó azt is rögzíti, hogy a munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be. Fontos rámutatni tehát arra, hogy az informatikai rendszerek integritásának biztosítása a munkáltató elsődleges érdeke (és kötelezettsége) lett, ezáltal találkozhatunk számos olyan esettel is, amikor a munkáltató a korábban átadott eszközök használatát tudatosan korlátozta annak érdekében, hogy a saját informatikai eszközeinek, illetve rendszerének biztonságát ily módon szavatolja.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

A részlet a Pál Lajos és Petrovics Zoltán szerkesztésében megjelent Visegrád 17.0 – A XVII. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai című kötetből származik.

XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia
2021. október 12-14.
Thermal Hotel Visegrád

Tájékozódjon a programról és regisztráljon ide kattintva!


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.