Bejegyzések munkajog címkével


2020. augusztus 19. Munkaügyek

A jutalék megfizetésének feltétele

A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.

Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban
2020. július 10. Munkaügyek Koronavírus

Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a törvénynek a munka világára vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

Változnak a munkajogi szabályok a veszélyhelyzet elmúltával
2020. június 26. Munkaügyek Koronavírus

Változnak a munkajogi szabályok a veszélyhelyzet elmúltával

Az országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, amely 2020. június 18-án lépett hatályba. A korábban bevezetett különleges munkajogi szabályok megszűnnek, de egy részük még július 1-ig alkalmazható. A jogszabályváltozásokat Dr. Óváry-Papp Nóra és dr. Lieszkovszky Helga, a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda jogászai foglalják össze.

2020. június 3. Adó Koronavírus

Veszélyhelyzet – speciális építőipari, munkajogi és társasági jogi szabályok

Speciális döntéshozatali szabályok a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személyeknél, kiterjesztik a munkaidőkeret szabályait a közúti szállításban közreműködő személy- és áruszállítást végzőkre, a építőipari nyers- és alapanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető.

A Koronavírus-járvány munkajoga
2020. március 13. Munkaügyek Koronavírus

A Koronavírus-járvány munkajoga

Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.

2019. október 30. Munkaügyek

Szőke Gergely László: A munkavállalók ellenőrzésének szabályai az Mt.-ben – régi szabályok új köntösben?

Mind a jogirodalomban, mind a joggyakorlatban rendre felmerült az elmúlt években az a kérdés, hogy meddig jogszerű a munkavállaló ellenőrzésével (megfigyelésével) kapcsolatos adatkezelés és miként teremthető egyensúly a munkáltató jogos gazdasági érdekei és a munkavállaló magánszférájához való joga között. Az Mt. 2019. április 26-ától hatályos új szövege a munkavállaló technikai eszközökkel kapcsolatos ellenőrzésével is változott. Első ránézésre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez jelentős, koncepcionális változást jelent-e vagy a korábbi joggyakorlat megerősítését. Az Mt. 11/A. §-ába kerültek a munkavállaló ellenőrzésével kapcsolatos szabályok. A korábbi, 11. §-ban található szabály tartalma nem változott: a szövegből elhagyásra került ugyan a magánélet ellenőrizhetőségének és az emberi méltóság megsértésének tilalma, de egyik sem jelent érdemi változást: a magánélet ellenőrizhetőségének tilalma egyértelműen következik abból, hogy a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, az emberi méltóság tiszteletben tartása pedig általános – nem csak az ellenőrzés során fennálló – követelmény. Szövegszerűen egyértelmű újdonság azonban a 11/A. § (2) bekezdése, amely főszabállyá teszi azt, hogy a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszköz kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használható. Ez ugyan a munkajogi szabályozás logikájából korábban is…

2019. október 24. Munkaügyek

Szőke Gergely László: A biometrikus adatok problematikája és az Mt. szabályozása

Az adatvédelmi szabályozás régóta kitüntetett figyelemmel kezeli azokat a személyes adatokat, amelyek kezelése vagy az azokkal való visszaélés az érintett magánszférájába súlyosabb beavatkozásnak tekinthető. A jogirodalomban gyakran érzékeny vagy szenzitív adatnak is nevezett adatkört a szabályozás különleges adatnak nevezi és tételesen felsorolja, hogy mely adatok tartoznak e körbe. A hatályos szabályozás szerint különleges adatok a „faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok” [GDPR 9. cikk (1) bekezdés]. A genetikai és a biometrikus adatok különleges adatként történő kezelése a GDPR újdonsága, a korábbi, az adatvédelmi irányelven és az azon alapuló magyar szabályozásban ezek nem tartoztak a különleges adatok körébe. 2018-tól jelentős változás következett be a különleges adatok európai szabályozásában, amely összességében – némiképp szembe menve egyébiránt a GDPR egységesítési törekvéseivel – felértékelte a tagállami szabályozás jelentőségét. A GDPR, mint közvetlenül hatályos és alkalmazandó szabályozás logikája alapján a különleges adatok kezelésével kapcsolatos főszabály igen egyszerű, de egyben…

Kötelék – tapasztalat – élmény: beszámoló a XVI. Magyar Munkajogi Konferenciáról
2019. október 24. Munkaügyek

Kötelék – tapasztalat – élmény: beszámoló a XVI. Magyar Munkajogi Konferenciáról

A Wolters Kluwer Hungary Kft. ebben az évben október 8. és 10. között szervezte meg Visegrádon legnagyobb rendezvényét, a Magyar Munkajogi Konferenciát. A Thermal Hotelben idén is csaknem 300 munkajogász és HR-szakembert köszönthettünk. E cikk szerzője első alkalommal, ráadásul kettős szerepben vett részt az eseményen: érdeklődő jogászként, illetve szervezői minőségben. Ez az osztott nézőpont világosan megmutatta, hogy konferenciánk valódi erőssége az elsőrangú szakmai és a közösségi impulzusok ideális arányú ötvözése. Már a kezdést megelőző délután, az előkészületek utolsó, óraműpontossággal összehangolt tennivalói során is érezhető volt, hogy valamennyi munkatársunk kellőképpen átérzi a rendezés felelősségének súlyát. Nemkülönben volt igaz mindez a konferencia három hivatalos napjára is. Voltak olyanok, – köztük jómagam – akik a Wolters Kluwer standjánál, mások az előadótermekben, a regisztrációs pultnál vagy éppen a szervezői szobában tették a dolgukat. Érdekfeszítő programokban ezúttal sem volt hiány. Dr. Dudás Katalin ügyvéd előadásában a munkavállalás lélektani oldalát vette górcső alá, középpontba helyezve az úgynevezett „mobbing”, azaz a munkahelyen gyakran ismétlődő és hosszabb ideig tartó pszichológiai „terror” jelenségét. Zaccaria Márton Leó, a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának adjunktusa friss, szokatlan megvilágításba helyezte a „munkavállaló”…

Az első tapasztalatok a GDPR-ról
2018. szeptember 18. Munkaügyek

Az első tapasztalatok a GDPR-ról

A technológiai innovációk a közeljövőben nem a munkahelyek elvesztését, hanem a cégek által alkalmazott munkavégzési struktúrák, munkakörök és munkaköri feladatok átalakulását fogják eredményezni – hangzott el többek között a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi iroda üzleti reggelijén. Az eseményen dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is megosztotta gondolatait a GDPR-al kapcsolatos első tapasztalatokról.