Bejegyzések munkajog címkével

2023. november 30. Munkaügyek

Megjelent a munkavállalók hiánypótló zsebkönyve

Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre nagyobb szükség van. A 116 oldalas, az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján (szakszervezet.net).

2022. december 15. Cégvilág

Céges rendezvények év végén – mire figyeljünk oda, hogy ne kerüljünk bajba

Az év végén két dolgot várnak a szerencsésebb munkavállalók: a céges karácsonyi bulit és az év végi bónuszt. Azonban az ünnepi hangulat közepette sem szabad elfeledni a szabályok betartásának fontosságát. Az alábbiakban Az év végén két dolgot várnak a szerencsésebb munkavállalók: a céges karácsonyi bulit és az év végi bónuszt. Azonban az ünnepi hangulat közepette sem szabad elfeledni a szabályok betartásának fontosságát. Az alábbiakban néhány jótanácsot olvahatnak arról, hogy mire érdemes odafigyelni a céges rendezvényeken munkáltatóként vagy munkavállalóként. 

Sokba kerülhet a munkáltatónak a szerződés el nem olvasása
2022. szeptember 28. Munkaügyek

Sokba kerülhet a munkáltatónak a szerződés el nem olvasása

Két friss és precedensképes bírósági döntést mutat be az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője, melyekben a jogvita elkerülhető lett volna, ha a munkáltató kellő körültekintéssel jár el, és elolvassa a munkavállalója munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó dokumentumokat.

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás az áfa rendszerében
2022. augusztus 8. Adó

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás az áfa rendszerében

A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás helyes áfa-rendszerbeli kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az ügyletben részt vevő felek tisztában legyenek a szolgáltatás alapját képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonnyal, majd a jogviszony minősítését követően a fordított adózás, valamint a – szolgáltatás jellegéből adódóan – az időszakos elszámolású ügyletek szabályaival. Megjegyzendő, hogy ugyan elméletileg a munkaerő-kölcsönzés tipikusan az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgál, azonban számos esetben az adózók adóelkerülési törekvéseinek melegágyát is képezi. Az Adó szaklap cikke.

A munkáltató felelőssége a bekövetkezett kárért
2022. július 18. Munkaügyek

A munkáltató felelőssége a bekövetkezett kárért

A munkáltató az őt terhelő bizonyítási kötelezettség folytán akkor sem zárható el annak bizonyításától, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ha a balesetnek nem volt szemtanúja. A bíróság a szükséges különleges szakértelem hiányában nem dönthet a munkáltató kárfelelősség alóli mentesüléséről – a Kúria eseti döntése.

2022. július 1. Munkaügyek

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.

2022. június 1. Munkaügyek

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.

2021. október 21. Munkaügyek

Alakíthatnak-e szakszervezetet kényszervállalkozók?

Összességében a munkavállalók és a vállalkozások közötti terület szürke zóna, de a trendek arra mutatnak, hogy az önfoglalkoztatók és a kényszervállalkozók egyre inkább szervezkedhetnek és felléphetnek közösen érdekeik védelmében – mondta Dr. Fejes Gábor. A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadáson szó volt arról is, hogy lehet-e versenykorlátozó egy kollektív szerződés, és szervezkedhetnek-e a munkáltatók.

2020. augusztus 19. Munkaügyek

A jutalék megfizetésének feltétele

A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.

Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban
2020. július 10. Munkaügyek Koronavírus

Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a törvénynek a munka világára vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

Változnak a munkajogi szabályok a veszélyhelyzet elmúltával
2020. június 26. Munkaügyek Koronavírus

Változnak a munkajogi szabályok a veszélyhelyzet elmúltával

Az országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, amely 2020. június 18-án lépett hatályba. A korábban bevezetett különleges munkajogi szabályok megszűnnek, de egy részük még július 1-ig alkalmazható. A jogszabályváltozásokat Dr. Óváry-Papp Nóra és dr. Lieszkovszky Helga, a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda jogászai foglalják össze.

2020. június 3. Adó Koronavírus Veszélyhelyzet

Veszélyhelyzet – speciális építőipari, munkajogi és társasági jogi szabályok

Speciális döntéshozatali szabályok a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személyeknél, kiterjesztik a munkaidőkeret szabályait a közúti szállításban közreműködő személy- és áruszállítást végzőkre, a építőipari nyers- és alapanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető.

A Koronavírus-járvány munkajoga
2020. március 13. Munkaügyek Koronavírus

A Koronavírus-járvány munkajoga

Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.

2019. október 30. Munkaügyek

Szőke Gergely László: A munkavállalók ellenőrzésének szabályai az Mt.-ben – régi szabályok új köntösben?

Mind a jogirodalomban, mind a joggyakorlatban rendre felmerült az elmúlt években az a kérdés, hogy meddig jogszerű a munkavállaló ellenőrzésével (megfigyelésével) kapcsolatos adatkezelés és miként teremthető egyensúly a munkáltató jogos gazdasági érdekei és a munkavállaló magánszférájához való joga között. Az Mt. 2019. április 26-ától hatályos új szövege a munkavállaló technikai eszközökkel kapcsolatos ellenőrzésével is változott. Első ránézésre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez jelentős, koncepcionális változást jelent-e vagy a korábbi joggyakorlat megerősítését. Az Mt. 11/A. §-ába kerültek a munkavállaló ellenőrzésével kapcsolatos szabályok. A korábbi, 11. §-ban található szabály tartalma nem változott: a szövegből elhagyásra került ugyan a magánélet ellenőrizhetőségének és az emberi méltóság megsértésének tilalma, de egyik sem jelent érdemi változást: a magánélet ellenőrizhetőségének tilalma egyértelműen következik abból, hogy a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, az emberi méltóság tiszteletben tartása pedig általános – nem csak az ellenőrzés során fennálló – követelmény. Szövegszerűen egyértelmű újdonság azonban a 11/A. § (2) bekezdése, amely főszabállyá teszi azt, hogy a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszköz kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használható. Ez ugyan a munkajogi szabályozás logikájából korábban is…

2019. október 24. Munkaügyek

Szőke Gergely László: A biometrikus adatok problematikája és az Mt. szabályozása

Az adatvédelmi szabályozás régóta kitüntetett figyelemmel kezeli azokat a személyes adatokat, amelyek kezelése vagy az azokkal való visszaélés az érintett magánszférájába súlyosabb beavatkozásnak tekinthető. A jogirodalomban gyakran érzékeny vagy szenzitív adatnak is nevezett adatkört a szabályozás különleges adatnak nevezi és tételesen felsorolja, hogy mely adatok tartoznak e körbe. A hatályos szabályozás szerint különleges adatok a „faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok” [GDPR 9. cikk (1) bekezdés]. A genetikai és a biometrikus adatok különleges adatként történő kezelése a GDPR újdonsága, a korábbi, az adatvédelmi irányelven és az azon alapuló magyar szabályozásban ezek nem tartoztak a különleges adatok körébe. 2018-tól jelentős változás következett be a különleges adatok európai szabályozásában, amely összességében – némiképp szembe menve egyébiránt a GDPR egységesítési törekvéseivel – felértékelte a tagállami szabályozás jelentőségét. A GDPR, mint közvetlenül hatályos és alkalmazandó szabályozás logikája alapján a különleges adatok kezelésével kapcsolatos főszabály igen egyszerű, de egyben…

Kötelék – tapasztalat – élmény: beszámoló a XVI. Magyar Munkajogi Konferenciáról
2019. október 24. Munkaügyek

Kötelék – tapasztalat – élmény: beszámoló a XVI. Magyar Munkajogi Konferenciáról

A Wolters Kluwer Hungary Kft. ebben az évben október 8. és 10. között szervezte meg Visegrádon legnagyobb rendezvényét, a Magyar Munkajogi Konferenciát. A Thermal Hotelben idén is csaknem 300 munkajogász és HR-szakembert köszönthettünk. E cikk szerzője első alkalommal, ráadásul kettős szerepben vett részt az eseményen: érdeklődő jogászként, illetve szervezői minőségben. Ez az osztott nézőpont világosan megmutatta, hogy konferenciánk valódi erőssége az elsőrangú szakmai és a közösségi impulzusok ideális arányú ötvözése. Már a kezdést megelőző délután, az előkészületek utolsó, óraműpontossággal összehangolt tennivalói során is érezhető volt, hogy valamennyi munkatársunk kellőképpen átérzi a rendezés felelősségének súlyát. Nemkülönben volt igaz mindez a konferencia három hivatalos napjára is. Voltak olyanok, – köztük jómagam – akik a Wolters Kluwer standjánál, mások az előadótermekben, a regisztrációs pultnál vagy éppen a szervezői szobában tették a dolgukat. Érdekfeszítő programokban ezúttal sem volt hiány. Dr. Dudás Katalin ügyvéd előadásában a munkavállalás lélektani oldalát vette górcső alá, középpontba helyezve az úgynevezett „mobbing”, azaz a munkahelyen gyakran ismétlődő és hosszabb ideig tartó pszichológiai „terror” jelenségét. Zaccaria Márton Leó, a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának adjunktusa friss, szokatlan megvilágításba helyezte a „munkavállaló”…