Ismét jöhet a munkaerőhiány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár az április foglalkoztatási-munkanélküliségi adatokban még a járvány harmadik hullámának hatása tükröződik, a nyitás előrehaladtával, még akár a nyáron munkerőhiány is beállhat – állapították meg a megkérdezett gazdasági elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 36 ezerrel meghaladta az előző év azonos időszakát, míg az előző hónapnál 57 ezerrel kevesebb volt.

Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma 11 ezerrel, a külföldön dolgozóké 25 ezerrel csökkent. A munkanélküliek száma 211 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 24 ezerrel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,5 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett és 0,4 százalékponttal nőtt márciushoz képest.

Nyáron már munkaerőhiány lehet

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában megjegyezte, hogy az erős márciusi számok után az áprilisi adatokon meglátszik a harmadik hullám hatása. A májustól megkezdődött és egyre erőteljesebb nyitás hatására jóval nagyobb jelentőséggel bírnak majd a következő hónapok számai. A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék alatt lehet a munkanélküliség.

munkaerőhiányAz elsődleges munkaerőpiac növekszik és ez a tendencia még tovább erősödhet a nyitás felfutásával. A jelenleg látható iparági jelek alapján a nyár elejétől akár újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a második negyedévtől kezdődően a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki és alátámasztja azokat az elemzői és hitelminősítői véleményeket, miszerint a hazai gazdaság lehet a régiós visszapattanás élén az idén.

Érdemes a munkaerőtartralékot fiygelni

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint vélhetően a harmadik hullám okozta elbocsátások most kerültek csak be a statisztikába. A foglalkoztatotti létszám adott csökkenése mellett a munkanélküliek száma kisebb mértékben nőtt, míg jelentősen emelkedett az inaktívak száma. A potenciális munkaerőtartalék is csökkent, ami azt jelentheti, hogy akár több ezren, akik eddig nem voltak aktív álláskeresők vagy nem tudtak volna két héten belül munkát vállalni, elkezdtek állást keresni, így a módszertanilag már a munkanélküliek táborát erősítik.

Az áprilisban megkezdett fokozatos nyitás várhatóan a következő hónapokban fejti majd ki érdemi hatását a foglalkoztatottsági mutatókra. Ugyanakkor érdemes lesz figyelemmel követni a potenciális munkaerőtartalék alakulását is. Itt tartja nyilván a KSH azokat az inaktívakat, akiket más módszertannal a munkanélküliek között tartanánk nyilván. A potenciális munkaerőtartalék alapján számított módosított munkanélküliségi ráta továbbra is 8 százalék körül, valamivel alatta van. A következő hónapok javulása elsősorban itt megy majd végbe, miközben az inaktívból foglalkoztatottá váltak érdemben nem javítják majd a munkanélküliségi statisztikákat.

A turizmus, az építőipar és az oktatás területén lehet emberhiány

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője arra figyelmeztet, hogy a mintavételből következő alacsony pontosság miatt a havi adatokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Havi alapon áprilisban mérséklődött a foglalkoztatottak száma, és bár éves alapon növekedés történt, ez a bázishatással magyarázható, a foglalkoztatás még nem érte el a 2019-es szintjét. A kedvezőtlen adatot a koronavírus miatt bevezetett korlátozások magyarázzák.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a csökkenés ellenére a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, a munkanélküliség pedig alacsony. A korlátozások enyhítésével ismét a foglalkoztatás bővülésére lehet számítani, sőt, egy-két hónapon belül a munkaerőhiány is ismét erősödhet, különösen azokban az ágazatokban, ahol a hosszú ideig tartó kényszerű zárvatartás miatt elbocsátásokra volt szükség (turizmus-vendéglátás), ahol a kereslet jelentős növekedése várható (építőipar) vagy ahol az alacsony bérek nem teszik vonzóvá a munkavállalást (oktatás).

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A celebek ideje lejárt? Így változik a vásárlói magatartás 2024-ben

Egyre tudatosabb vevők, kevésbé hatnak már rájuk a hagyományos vásárlásösztönző reklámok. A celebek szintén kezdik elveszíteni a befolyásolási képességüket, már a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak igazán a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a figyelmüket – derül ki az EY legfrissebb, 30 országban több mint 23 000 fogyasztó megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 13.

Magyarországon is megnőhet a vállalati visszaélések száma a globális gazdasági lassulás miatt

Egyre több hazai cég lép fel tudatosan a szervezeten belüli korrupció ellen. A világgazdaság lassulása azonban olyan pénzügyi nyomást helyez a vezetőkre és munkatársakra is, ami miatt az etikus működés melletti törekvések ellenére is könnyebben követnek el szabálysértést – mutat rá az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatása.

2024. június 13.

Az MNB 45 millió forintos bírságot szabott ki egy szlovákiai cégre

Az MNB 45 millió forint bírságot szabott ki a révkomáromi (Szlovákia) székhelyű Trust Komarno s.r.o.-ra felügyeleti engedély nélküli követelésvásárlás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan tevékenység további folytatását, valamint feljelentést is tesz – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.