Adózási kérdés-válasz

Szakértőink a mai napig több mint 20 400 kérdést válaszoltak meg, amelyeket elér a Kérdés-válasz adatbázisban.

Az ADÓklub 2023 csomagok Jogtáron elérhető tartalmai

Az adóhivatal kedden közölte: az adózóknak ebben a körében a tervezet egy ajánlat, amely nem válik automatikusan bevallássá, azt ki kell egészíteni az önálló tevékenységből származó, illetve az őstermelői bevételekkel, költségekkel.

A NAV az adóbevallási tervezet összeállításához a kifizetők, munkáltatók által benyújtott adatokat használja fel. A mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek számára az adóbevallási tervezet segít a bevallás kitöltésében. Az ilyen tevékenységgel kapcsolatos bevételek és költségek nem szerepelnek a NAV nyilvántartásában, így azokat az adóbevallási tervezet nem tartalmazza. Ezért az adóbevallási tervezetet az adózóknak ki kell egészíteniük az önálló, illetve az őstermelői tevékenység jövedelmével, és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel. Az adóbevallási tervezet alapján elkészített szja-bevallás benyújtási határideje 2018. május 22.

Ha nem egészítik ki, nem módosítják az adóbevallási tervezetet, az nem válik május 22-én érvényes személyijövedelemadó-bevallássá. Erre a kitöltő program külön figyelmezteti is az adózókat.

Ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg és nem volt más adóköteles jövedelme, akkor bevallást sem kell benyújtania.

Az elkészített adóbevallási tervezeteket a NAV 2018. március 15-től az Ügyfélkapun keresztül elektronikus formában elérhetővé teszi.

Akinek nincs ügyfélkapuja, 2018. március 19-ig kérheti a tervezet postázását levélben, SMS-ben (06-30/344-4304) vagy a NAV honlapján elérhető űrlapon, formanyomtatványon (BEVTERVK), továbbá telefonon, a 1819-es hívószámon, valamint az ügyfélszolgálatokon.

(MTI)

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

 

1. ÚJ ADÓNEM!

2018. január 1-től új adónemmel bővült az érvényben lévő adók csoportja, mellyel 60 fölé emelkedett a lista. A turizmusfejlesztési hozzájárulás nagyfokú kreativitásról árulkodik.

Bár 2017-ben már 18%-os áfa terhelte az éttermi szolgáltatást, amit 2018-ban 5%-ra csökkent. Ezzel szemben azonban az új adónem, a  turizmusfejlesztési hozzájárulás bevezetésével 4%-kal nőtt az éttermi szolgáltatást terhelő közteher.

2. Frissített információs füzetek

Érdemes nyomon követni a NAV által közzétett információs füzeteket és kiadott tájékoztatókat, mert 2018. évtől kötő erővel bírnak, vagyis a bennük foglaltakra tudunk hivatkozni egy esetleges ellenőrzéskor.

Az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés szabályai

Egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó szabályok

Az ekho alapvető szabályai

Ingatlanok bérbeadása, egyéb hasznosítása

Komoly változást jelent 2018-tól, hogy az ingatlanok hosszú távú bérbeadását akkor sem terheli egészségügyi hozzájárulás kötelezettség, ha az abból származó bevétel éves szinten meghaladja az 1 millió forintot.

Az eho fizetési kötelezettség

A_társas vállalkozások, társas vállalkozók járulékfizetési szabályai

Önellenőrzés

Rendelkezés az szja 1+1%-ról

A lehetőségekről múlt heti összefoglalónkban írtunk.

Hogyan részesülhetnek a kedvezményezettek az szja 1%-ából?

A fizetési kedvezmények alapvető szabályai

A cégautóadó és az azzal összefüggő szja szabályok

A NAV előtti elektronikusan intézhető ügyek

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés

A szocho szabályai

2018. január 1-től 19,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó.

A végrehajtási eljárás

A végelszámolással kapcsolatos tudnivalók

A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók

A regisztrációs adóigazgatási eljárás

Adózási tudnivalók a magáncsőd eljárással kapcsolatban

A szakképzési hozzájárulás szabályai

Jövedéki termékkörök

A jövedéki adókötelezettség és adófizetési kötelezettség általános szabályai

Engedélyezési eljárás

Nyilvántartásba vétel

A jövedéki biztosíték nyújtásának alapvető szabályai

Jövedéki termék szállítása adófelfüggesztési eljárás során

Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól

Adó-visszaigénylés

Párlat előállítás bérfőzés esetén

Párlat előállítása magánfőzés keretében

Kisüzemi bortermelés

Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekkel történő kereskedelem

Egyszerűsített adóraktár

Energiatermékek

Jövedéki jellegű bejelentések

Ellenőrzések és jogkövetkezmények rendszere az új jövedéki jogszabályokban

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

[htmlbox art_tukor]

3. Adók befizetésének gyakorlata

A magánszemélyek gyakran esnek abba a „hibába”, hogy belföldi postautalványon (rózsaszín csekken) fizetik be adókötelezettségüket. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy ez a fizetési mód nem tartozik a lehetséges adófizetési módok közé, illetve az az adó megfizetésére nem alkalmas. Fizetéskor alapkövetelmény, hogy a befizető adózó egyértelműen beazonosítható legyen.

Mivel a rózsaszín csekket a Magyar Posta Zrt. a címzett, illetve az átvételre jogosult személy részére átadással kézbesíti, vagy postai szolgáltatóhelyen kifizeti, illetve azon az adózói befizetések beazonosításához szükséges alapadatok nem szerepelnek, ezért befizető adózó egyértelműen beazonosítható legyen feltétel nem teljesül.

A fentiek következményeképp a Magyar Posta Zrt. a belföldi postautalványon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal címére teljesített befizetéseket a feladó részére visszafizeti, így ezen esetekben az adó megfizetése – az adózói szándék ellenére – nem teljesül, amely megalapozza a befizetés nem teljesítéséhez, illetve késedelméhez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazását.

Az adókötelezettségek NAV felé történő kiegyenlítés az alábbi módokon történhet:

I. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni.

II. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.

III. Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét a lentiekben foglaltak szerint elektronikus fizetéssel is teljesítheti.

További részletek és tudnivalók itt.

 

4. Januári tájékoztatók

Az SZJA-forradalom nem ért véget 2017-ben! A NAV 2018. január 31-ig küldi a változásokról, teendőkről, lehetőségekről szóló tájékoztatóját minden magánszemély részére. A tájékoztatót a személyes Ügyfélkapun fogjuk megtalálni. Aki pedig nem rendelkezik Ügyfélkapuval, az posti úton kapja meg.

5. Tao-bevallás tervezet

Elérhető a 2017. évre vonatkozóan benyújtandó társasági adóbevallás nyomtatványtervezete.

6. EK kedvezményes származási szabályrendszere

A NAV által kiadott lista felsorolja a Közösség által létrehozott egyoldalú és a (szabadkereskedelmi területeket létrehozó) szerződéses kedvezményes elbánásokat, mely elbánások a tarifális kedvezményeket élvező termékeken alapulnak.

7.   Fizetési könnyítés, mérséklés

Bár az elmúlt hetet megelőzően már felkerültek, most frissültek a 2018-ban a fizetési könnyítés/mérséklés iránti kérelem elbírásához szükséges adatlapok.

8. Adók módjára behajtandó köztartozások

Felkerültek a tájékoztatók az adók módjára behajtandó köztartozásokra vonatkozó, elektronikus úton benyújtandó behajtási megkeresésekkel kapcsolatosan a megkereső szervezetek részére.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. § (1) bekezdés 2017. január 1. napjától hatályba lépett rendelkezése alapján az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével elektronikus úton megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot, az ingatlan nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja, a szabálysértési költség, valamint az elővezetési költség esetén az 5 000 forintot.  Az elektronikus megkeresés érdekében szükség van előzetes regisztrációra.

Az adók módjára behajtandó megkeresések NAV felé történő elektronikus benyújtására a regisztrációt követően van lehetőség az EMEGKER nyomtatványon keresztül.

9. Bankszámlaszámok

Friss lista itt.

10. Egy kis vám

Felkerült a NAV honlapjára a 3009/2016. útmutató a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésről.

11. Év eleji fekete listák

Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók nyilvánosságra hozatala

Az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztó adózók

12. Összefoglaló…

… a Nemzeti Kockázatértékelés felülvizsgálatáról

13. Ajánlati felhívások

A Bűnügyi adatpiac és a Pénzmosás Elleni Információs Iroda publikációs felület megvalósítására.

 e-BEV rendszer informatikai környezet üzemeltetés-szolgáltatásának biztosítása további 4 évre

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

Az egyéni vállalkozóknak is segít az adóhivatal, az e-szja webes kitöltő felületének használatával az egyéni vállalkozók gyorsabban és egyszerűbben tölthetik ki szja-bevallásukat – ismertette. Megjegyezte azt is, január 8-tól  már bárki beküldheti elektronikusan az szja 1+1 százalékos nyilatkozatát. 

Az államtitkár elmondta, hogy a NAV a változásokról, a teendőkről és a fontos határidőkről januárban valamennyi magánszemélynek tájékoztató levelet küld. Akiknek van ügyfélkapus regisztrációja, azoknak az értesítési tárhelyükre, míg az ügyfélkapuval nem rendelkezőknek a posta kézbesíti – január 31-ig – a személyre szabott értesítő levelet. 

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők a tervezetet március 15-étől megnézhetik, jóváhagyhatják és akár módosíthatják is a webes felületen. Ügyfélkapu-regisztráció hiányában március 19-éig SMS-ben, a hivatal honlapjáról elérhető űrlapon, formanyomtatványon, levélben, személyesen az ügyfélszolgálatokon, valamint a NAV Infóvonalon a 1819-es telefonszámon is kérhető a tervezet postázása.   

Azok, akik továbbra is a „régi” ÁNYK programmal szeretnék elkészíteni szja-bevallásukat, ugyancsak január 8-ától tölthetik azt le a NAV honlapjáról. A „hagyományos” papíralapú bevallási nyomtatvány az ügyfélszolgálatokon beszerezhető – jegyezte meg.

Az egyéni vállalkozók szja-bevallásának benyújtási határideje február 26. Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyeknek – a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezettek is –  a bevallást május 22-éig kell benyújtaniuk.

(MTI)

Január 1-jével jelentős adóváltozások lépnek hatályba Romániában, csökken a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok fizetése áthárul az alkalmazottakra, a kormány viszont arra számít, hogy összességében nem módosulnak az adóterhek az állampolgárok és a vállalkozások számára.

A román kormány az év utolsó két hónapjában több adómódosítási intézkedést fogadott el, amelyek hatályba lépése sokáig bizonytalan volt. A vállalkozók bírálták is emiatt a kabinetet, hangoztatva, hogy kiszámíthatatlanná teszi az üzleti környezetet. Végül a kormány lemondott a javasolt módosítások egy részéről, másik részét elfogadta.

Ez utóbbiak közül az egyik legfontosabb, hogy a személyi jövedelemadó (szja) január 1-jétől 16 százalékról 10 százalékra csökken. Ez azonban nem jelent adóteher-könnyítést az állampolgároknak, mivel a kormány a dolgozókra hárította a társadalombiztosítási járulékok fizetésének kötelezettségét. A dolgozók 25 százalékos nyugdíj- és 10 százalékos egészségügyi járulékot kell hogy fizessenek az eddigi 10,5 százalék, illetve 5,2 százalék helyett.

A dolgozók esetében megnövelt tb-járulékot a kormány a 6 százalékos szja-csökkentéssel és mintegy 20 százalékos béremeléssel kompenzálja a közszférában, hogy a járulékok áthárítása végül nulla összegű játszma legyen mind a dolgozók, mind a vállalatok számára. A vállalatok körülbelül 20 százalék járulékot fizettek eddig, ezt a kiadást január 1-jétől a dolgozók bruttó bérének emelésére kellene fordítsák, hogy működjön a kormányzati elképzelés.

Megoszlanak a vélemények, hogy a versenyszféra alkalmazkodni fog-e ehhez a játszmához, és a vállalatok valóban megemelik a dolgozók bruttó bérét, hogy nettó keresetük ne csökkenjen. Egyes elemzők szerint ez egyrészt azért fog megtörténni, mert nagy a munkaerőhiány, így a vállalkozók nem engedhetik meg maguknak, hogy magukra haragítsák dolgozóikat, másrészt január 1-jétől mintegy 20 százalékkal, 1900 lejre (126 500 forintra) emelkedik a minimálbér.

Az úgynevezett mikrovállalkozások esetében is jelentős változást hoz az új év, hiszen a kormány január 1-jétől 500 ezer euróról 1 millió euróra emelte az üzleti forgalom felső határát, ameddig ezeknek a kis- és középvállalkozásoknak kötelező módon az árbevételük 1-3 százalékét kell befizetniük adóként alkalmazottaik száma függvényében a 16 százalékos társasági adó helyett. Eddig 500 ezer euró fölött a cégek választhatták a társasági adó fizetését. A kormány ettől az intézkedéstől azt várja, hogy csökkenni fog az adókerülők száma.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Az adóbehajtás szigorítását célozta meg az az intézkedés is, mely szerint január 1-jétől külön bankszámlára kell fizetniük az általános forgalmi adót (áfa) a csődvédelem alatt álló és az áfatartozással rendelkező cégeknek.

Az új év a nyugdíjak területén is változásokat hoz. Az öregségi járandóságok nőni fognak 2018-ban, de csak július 1-jétől, amikortól 10 százalékos emelést ütemezett be a kormány.

A kabinet módosította a kötelező magánnyugdíjak rendszerét is, így január 1-jétől csökken annak az összegnek az aránya, amelyet az állami nyugdíjpénztár a dolgozók után át kell utaljon a magánnyugdíj-pénztáraknak. Az államnak befizetett nyugdíjjárulékból a bruttó bér 5,1 százalékát utalták át a magánbiztosítóknak, amelyek január 1-től csak 3,75 százalékot kapnak. Ennek következtében több pénz marad a jelentős hiánnyal működő román állami nyugdíjrendszerben.

(MTI)

Az e-szja árnyékában a közhasznú szervezetek 

Míg 2016-ban közel 8,5 milliárd forintról rendelkeztek az SZJA kapcsán az adózó magánszemélyek, addig 2017-ben ez az összeg már 1 milliárd forinttal kevesebbet, 7,5 milliárd forintot tett ki, miközben mind a foglalkoztatottak száma, mind a hazai átlagjövedelmek töretlenül emelkedtek. Történt ez mindannak ellenére, hogy az e-szja felületre is jól látható módon felkerült az 1%-os felajánlásról való rendelkezés lehetősége. 

2018-tól pedig már a foglalkoztatói bevallások is kikerülnek az SZJA bevallási opciók közül, Így még kisebb a tér arra, hogy erre a lehetőségre egy-egy cég is felhívja munkatársai figyelmét. Ugyanakkor a magánszemélyek SZJA 1% támogatásai mellett a cégeknek, vállatoknak is van lehetőségük adománnyal segíteni a közhasznú tevékenységet végző civil szervezetek működését.  

A közhasznú szervezeteknek juttatott adomány a céget adókedvezményre jogosíthatja 

Bár jobbára nem ez az elsődleges szempont, de a gazdálkodó szervezetek részéről egy civil szervezetnek nyújtott támogatás kapcsán felmerül a kérdés, hogy a támogatást a támogató el tudja-e számolni költségként, illetve kapcsolódik-e ahhoz esetleg adókedvezmény is? 

Adománynak minősül a Tao tv. szerint a közhasznú szervezet  tevékenységének támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti, vagy nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a támogatás tényének megjelenítése, az adományozó nevének feltüntetése.  

 

 

Tao tv. szerint ezen adománynak minősülő, az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás elszámolható a támogatónál a vállalkozás érdekében felmerült költségnek. Emellett a támogatónak szüksége van a közhasznú szervezettől kapott igazolásra is ahhoz, hogy adózás előtti eredményét csökkenteni tudja. 

Hogy milyen adóalap-kedvezményre jogosult a támogató, az a támogatás tartalmától függ

A közhasznú szervezet támogatása az adományozót a támogatási összeg 20 százalékának megfelelő adóalap-kedvezményre jogosítja, azonban ez nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény összegét. A 20 százalékos kedvezményhez nincs szükség előzetes írásos megállapodásra. 

Tartós adományozási szerződés esetén a támogatás 40 százalékának megfelelő adóalap-kedvezményt érvényesíthet a támogató cég (szintén legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig).  A tartós adomány szabályai ugyanakkor kötöttek. 

Csak akkor minősülhet egy támogatás tartós adománynak, ha:

• a támogató és a közhasznú szervezet között írásban rögzített megállapodásban 
• az adományozó vállalja, 
• hogy egy bizonyos pénzösszeget adományként 
• legalább 1+3 évig a szervezet számára évente, legalább azonos összegben 
• ellenszolgáltatás nélkül biztosítani fog. 

Az adóalap-kedvezmény – mind a 20, mind a 40 százalékos mértékű –, akkor érvényesíthető, ha a támogató a közhasznú szervezettől a juttatott támogatásokról igazolást kap. Ezen igazolás kötelező tartalmi eleme:

• a támogató neve, székhelye, adószáma, 
• a támogatott neve, székhelye, adószáma, 
• az adomány összege és
• a támogatás célja.

Ha a támogatás nem pénzbeli, akkor a nyújtott szolgáltatás bekerülési, vagy az átadott termék könyv szerinti értékét kell figyelembe venni és feltüntetni. Az igazolást a civil szervezetnek legkésőbb az adóév végéig ki kell adnia a támogató számára. 

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

A rövid távú bérbeadók, így az airbnb-zők pedig már három lakásra választhatják a tételes átalányadót, a könnyítésekkel jelentősen nőhet a legális lakáskiadás aránya.

A két intézkedés 3 milliárd forintot hagy a lakáskiadóknál, ám a könnyítés miatt jelentősen nőhet a legális lakáskiadás.

Tavaly az szja-bevallások adatai szerint mintegy 100 ezren adták bérbe az ingatlanjukat, 28 ezerrel többen, mint 2015-ben. 

Az NGM szerint jövőre már senkinek nem éri meg eltitkolni a bérbeadásból származó jövedelmét. Ha a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal ellenőrzési eljárásának a keretében derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni – tették hozzá.

 

A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre: a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az úgynevezett tételes átalányadó. A fizetendő adó minimális, szobánként mindössze évi 38 400 forint. Az szja-bevallások adatai szerint 2015-ben mintegy ötezer, 2016-ban több mint hatezer-négyszáz szállásadó adózott így. 

A szálláshely-szolgáltatás kizárólag adószámmal és a település jegyzőjének tudtával nyújtható, ezért aki eddig még nem tette, annak érdemes mielőbb bejelentkezni az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjénél, és adószámot igényelni a ‘T101-es nyomtatványon a NAV-tól, ugyanis utólag ez a kedvező adózási forma nem választható.

(MTI)

Magánszemélynek adott hitel

A magánszemélyek nem csak bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól juthatnak hitelhez, hanem a polgári jog (Ptk) szabályai szerint – nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében – bármely cégtől, szervezettől, magánszemélytől is bárki bármire kaphat hitelt. Közös szabály, hogy azt a kapott vagyoni értéket – így különösen a kapott hitelt, kölcsönt – amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés c) pont].

Elengedett hitel

A magánszemély elengedett, vagy más által átvállalt tartozása fő szabály szerint adóköteles [Szja tv. 4.§ (2) bekezdés c) pont]. Ettől eltérően kivétel, vagyis adómentes:

• ha a tartozás elengedője vagy átvállalója magánszemély, feltéve, hogy az nem e magánszemély vagy harmadik személy által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik [Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pont];
• a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott kölcsön elengedése [Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pont];
• lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsön (ideértve a deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelést is) adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztés miatt megszűnő kötelezettség [Szja tv. 1. számú melléklet 7.20. pont];
• a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére

1. belső szabályzatban foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával, független felek között,
2. a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás keretében megkötött egyezség alapján vagy
3. a Magyar Nemzeti Banknak a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról szóló ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében

• kerül sor [Szja tv. 1. számú melléklet 7.21. pont;]
• az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerint a hátralékos adós magánszemély javára a hitelintézet által elengedett összeg, feltéve, hogy a magánszemély a késedelmes jelzáloghitellel terhelt átruházott ingatlanának a vonatkozó adásvételi szerződés szerinti vételárát teljes egészében hátraléka törlesztésére fordítja [Szja tv. 1. számú melléklet 7.22. pont];
• az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései végrehajtása következtében megszűnt kötelezettség [Szja tv. 1. számú melléklet 7.28. pont];
• a természetes személyek adósságrendezési eljárásában [Szja tv. 1. számú melléklet 7.29. pont]

1. az adóssal, adóstárssal a bíróságon kívüli adósságrendezés során kötött megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezségkötés, valamint az egyezség módosítása során elengedett követelés,
2. az a követelés, amelyet az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, az adósságtörlesztési határozat módosítása, valamint a mentesítő határozat alapján nem kell megfizetnie,
3. a hitelezőkkel kötött megállapodásban, egyezségben, a bíróság által hozott adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás vagy adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól juttatott összege havi átlagban nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét

• az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggésben megszűnt kötelezettség [Szja tv. 1. számú melléklet 7.30. pont];
• a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) kormányrendelet alapján a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege.

Kamatkedvezmény

Kamatnak minősül – a Szja törvény eltérő rendelkezése hiányában – az adós által a kölcsönnyújtónak az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék [Szja tv. 3. § 24. pont]. 

A cégek, szervezetek összeghatár és lejárati korlátozás nélkül adhatnak munkavállalóiknak, magánszemélyeknek kölcsönt kedvezményes kamattal vagy akár kamatmentesen. Nem kötelező, de a felek érdeke és az adózási következmények szempontjából egyaránt célszerű az ügyletet írásbeli szerződésbe foglalni.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Az ilyen, nem banki szolgáltatás keretében kamatmentesen, vagy kamatkedvezménnyel adott kölcsönök esetén a Szja tv. 72. §-a értelmében kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, ha a kifizető (munkáltató) magánszeméllyel szemben fennálló követelésére (kölcsönre, tartozásra) nem számítja fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kölcsön nyújtójának ténylegesen fizetett kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a mindenkor fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani.

A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 % szja-t és 22 (2018ban 19,5) % eho-t kell fizetnie. Az adót és az ehót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani [Szja tv. 72. §]; eho tv. 3.§ (1) bekezdés bb) pont]. 

A kölcsön havi részletekben történő visszafizetése esetén ez azt jelenti, hogy minden hónapban a visszafizetett összeg kamatkedvezménye után kell a kötelezettséget (annyi napra számítva amennyi a kölcsön folyósításától az adott részlet visszafizetéséig eltelt) a következő hónap 12-éig megállapítani, bevallani és befizetni. Így év végén a december 31-én már csak a még fennálló tartozást kell figyelembe venni. A következő évben a még fennálló tartozásból kiindulva, ugyanígy kell eljárni.

A magánszemélynek a kamatkedvezmény miatt nem keletkezik adókötelezettsége, azt bevallania nem kell, ezért igazolást sem kell számára adni.

Az előzőeket kell alkalmazni a magánszemély bármely tartozása esetén, ha az nem szerepel a törvényben felsorolt kivételek között. 

Kivételek

A Szja tv. 72. §-ának (4) bekezdése értelmében a következő feltételekkel fennálló követelések után nem kell kamatkedvezményt megállapítani:

• követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség;
• jegyzett, de még be nem fizetett tőke;
• kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében – 30 napot meg nem haladó időtartamra – adott előleg, elszámolásra kiadott összeg;
• az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált;
• az adó, az adóelőleg, a járulék, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás megállapításával (elszámolásával) összefüggésben, valamint a munkaviszonyból származó jövedelem elszámolása (számfejtése) során az elszámolás szokásszerű rendjéből adódóan keletkezett követelés, azonban ez a rendelkezés nem alkalmazható a munkáltató, a bér kifizetője, a társas vállalkozás által megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelynek beszámítására az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor;
• lakáscélú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét;
• olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;
• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a NAV hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás;
• az állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel;
• olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön, amelynél a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve különösen a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitelt);
• üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön;
• pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás üzletszerű nyújtására jogosult kifizető e tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel (ide nem értve a belső hitelt) esetében;
• a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelés;
• a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik;
• pénzügyi intézmény által független félnek üzletszerű pénzügyi szolgáltatása keretében nyújtott olyan hitel vagy kölcsön, amellyel összefüggésben az adós fizetőképességének helyreállítását vagy megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra.

Lakáscélú munkáltatói kölcsön

Ha a munkáltató lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez ad munkáltatói kölcsönt hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakás esetén, amely lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét, kamatkedvezmény címén nem keletkezik jövedelem.

A lakásfelújítás nem szerepel a lakáscélú felhasználási célok között, ezért a lakásfelújításra adott kölcsön kamatkedvezménye adóköteles.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Ez a kötelezettség nem merül fel azonban, ha a kölcsönszerződésben a Szja tv. 72. §-nak rendelkezése szerint meghatározott kamat fizetését kikötik. 

Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem miatt adókötelezettség akkor sem, ha a lakás felújítása valójában korszerűsítés.

• Korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4./a) pont].
• Méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba és minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles (ajtó és ablak nélküli) falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4./c) pont].
• Együttköltöző, együttlakó családtag: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a Polgári Törvénykönyv szerinti, házastársának közeli hozzátartozói, valamint a támogatást igénylő élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4./ d) pont].

Munkabérelőleg

Az olyan munkabérelőleg kamatkedvezményére, amely a minimálbér havi összegének ötszörösét meghaladja, vagy visszafizetési kötelezettsége hat hónapnál hosszabb lejáratú, a munkáltató adókötelezettsége fennáll. Ez akkor kerülhető el, ha a munkavállaló a fennálló tartozás mindenkori összege után legalább a Szja tv. 72. § (1) bekezdésében meghatározott kamatot fizet a munkáltatónak.

Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a munkáltató a korábban folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít.

Magánszemély által nyújtott hitel

Lényegét tekintve hitelnyújtásnak tekinthető a magánszemély által történő minden olyan pénzátadás (betételhelyezés, számlára, biztosításra stb. történő befizetés, illetve kölcsön-nyújtás), amely számára visszajár.

A magánszemély által korábban ideiglenesen átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére történő visszaszolgáltatásakor a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés c) pont].

Kapott kamat

A Szja tv. általános kamatfogalma a kölcsönzött tőke használatáért az adós által adott és a kölcsönző által kapott kamatot egyaránt magában foglalja, ugyanakkor külön kamatjövedelem kategóriába tartoznak azok a kamat-jellegű bevételek, amelyekre speciális adózási szabályokat kell alkalmazni [Szja tv. 65. § ].

Késedelmi kamat

A késedelmi kamatra azon bevételre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, amelynek késedelmes, illetve nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel azt megfizették [Szja tv. 1.§ (9) bekezdés b) pont].

Kamatjövedelem

A Szja tv. 65. § (1) bekezdése szerint kamatjövedelemnek minősül

• a különböző bankbetétekre, takarékbetétre a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (üzletszabályzat, kamathirdetmény) alapján jóváírt, tőkésített kamat szokásos piaci értéket meg nem haladó része,
• a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye,
• a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, kollektív befektetési értékpapírból származó kamat/hozam,
• egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelem.

Nem kamatjövedelem, hanem a magánszemély és az adós között fennálló jogviszony szerinti, vagy egyéb jövedelem a nem banki szolgáltatás keretében fizetett kamat.

Magánszemély által magánszemélynek kölcsönadott összeg után kapott kamat pl. egyéb jövedelemként adóköteles. 

Tagi kölcsön

A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé, jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A kamat vagy a kölcsön elengedése után a magánszemélynek nem keletkezik adó- és illetékfizetési kötelezettsége.

A tagi kölcsönre fizetett kamat adókötelezettségét a magánszemély és a társas vállalkozás között fennálló jogviszony szerit kell megállapítani. Ha pl. az ügyvezető tagi kölcsönt nyújt a kft-nek, az ügyvezetőnek, mint vezető tisztségviselőnek fizetett kamat nem önálló tevékenységből származó adó- és járulékköteles jövedelem, amelyből a cégnek szja-t, járulékokat kell levonnia, szocho-t, szakképzési hozzájárulást kell fizetnie és mindezt a kifizetést követő hónap 12-éig a 08-as bevalláson be kell vallania, továbbá az ügyvezető számára igazolást kell kiadnia, akinek ezt a jövedelmet a szja bevallásában fel kell tüntetnie.

A szövetkezeti tagi kölcsönök, célrészjegy esetében viszont kamatjövedelemnek minősül a szövetkezet által fizetett kamat akkor, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet a jogszabályban előírt célokon kívül és előírt mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad a tagjainak [Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pont].

Az önálló tevékenység kérdésköre

Elsőként tisztázzuk, hogy az adószámmal rendelkező magánszemélyre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) előírásai vonatkoznak, így az adózásával kapcsolatban is alapvetően ebből kell kiindulnunk. Az Szja tv. szerint az adószámos magánszemély tevékenysége önálló tevékenységnek minősül, s mint olyan, az erre vonatkozó szabályok szerint adózza le a képződött jövedelmét. Nagyon fontos viszont tisztában lenni a bevétel és jövedelem közti különbséggel, mert sajnos a gyakorlatban még rengeteg szakembertől hallom tévesen, szinonimaként használni ezt a két kifejezést. Bizonyos kivételektől eltekintve személyi jövedelemadó szempontjából maga a jövedelem az, ami adóköteles, nem pedig a bevétel. A jövedelem pedig – egyes esetekben a módosító tényezőkkel korrigálva – a bevétel költségként elszámolható kiadásokkal csökkentett része, azaz:

BEVÉTEL – KÖLTSÉG = JÖVEDELEM

Mindig figyeljünk arra tehát, hogy a jogszabályt olvasva a törvény a bevételről, vagy a jövedelemről beszél-e. Nagyrészt a jövedelem lesz az, ami adóköteles, tehát ezt kell kiszámolnunk.

További tudnivaló, hogy az egyéni vállalkozókkal szemben az adószámos magánszemély nem alkalmazhat veszteségelhatárolást, azaz az adott adóévben a bevételekből költséget maximum annak mértékéig lehet levonni, így a jövedelem nulla alá nem mehet, a többlet-költség nem számolható el és nem is vihető tovább a következő adóévre.

Fontos továbbá, hogy a jövedelem megállapítása tevékenységenként külön-külön kell, hogy történjen.

A jövedelem és az adó meghatározása

Személyi jövedelemadó szempontjából két módon határozhatjuk meg az adószámos magánszemély jövedelmét:

• 10%-os költséghányad alkalmazásával, vagy
• tételes költségelszámolással.

Bármelyik módszert is válasszuk, a kiszámolt jövedelemre fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 15%. Önálló tevékenység lévén, fontos figyelemmel lenni arra, hogy a feltételek fennállása esetén figyelembe vehetők bizonyos kedvezmények, melyek tovább csökkentik a befizetendő adó összegét. Ilyen kedvezmények lehetnek:

• családi kedvezmény,
• családi járulék-kedvezmény,
• első házasok kedvezménye,
• személyi kedvezmény,
• külföldi illetékességű magánszemélyekre vonatkozó kedvezmény.

A bevétel meghatározása az Szja tv. 16.§ (3) bekezdése alapján egyértelmű, ám felhívnám a figyelmet arra, hogy általános forgalmi adóalany lévén, az adószámos magánszemély a bevételekről minden esetben köteles számlát kiállítani a vevő felé. Ezen kívül a gyakorlatban sajnos sokan nem tudják, hogy bevételnek minősül a költségtérítés összege is, ezért ne felejtsük el ezek összegét sem figyelembe venni!

A költségekkel kapcsolatban pedig nézzük a fent említett két módszert: A 10%-os költségelszámolás lényege, hogy a bevételből igazolás nélkül elszámolható költségként annak 10%-a, tehát a bevétel 90%-a adóköteles. Ez esetben nem kell úgymond gyűjtögetni a számlákat, bizonylatokat, hanem a 10% elismert költségnek tekinthető, szemben a tételes költségelszámolással, ami alkalmazása esetén a jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a bevételből levonjuk a bizonylatokkal igazolt, költségként elszámolható tételeket. Ahhoz, hogy milyen tételek kezelhetők költségként, az Szja tv. 3. számú melléklete ad útmutatást. Figyeljük meg, hogy az Szja tv. csupán jellemzően előforduló költségekről beszél, mely arra utal, hogy a felsorolás nem taxatív, így az ott nem említett tételek is kezelhetők költségként. Ez a szakasz meghatározza továbbá azokat a kiadásokat is, amelyek nem számolhatók el költségként. Van viszont egy általános megfogalmazás is, mely segítségünkre lehet, melyet az Szja tv. 17.§ (3) bekezdésének a) pontjában találunk. Ez alapján költség minden olyan kiadás, mely a tevékenység érdekében, az adott adóévben ténylegesen és igazoltan felmerült. Ha megfigyeljük ezt a megfogalmazást, akkor ki kell emelni a szavak jelentőségét:

• az adott adóév személyi jövedelemadó szempontjából – tekintettel a pénzforgalmi szemlélet alkalmazására – azt az időszakot jelenti, ahol a pénzmozgás január 1. és december 31. közt történt;
• a költségként elszámolható kiadásnak ténylegesen felmerültnek is kell lennie, azaz – természetesen – nem számolható el olyan bizonylat, melynek hátterében nem történt gazdasági esemény, illetve a gyakorlatban sajnos sokszor előforduló esetek sem elfogadhatók, amikor pl. egy másik személy vásárol saját használatra egy eszközt, de megkérjük, hogy a mi nevünkre kérje a számlát róla – hiszen ez esetben sem merül fel a mi oldalunkon ténylegesen kiadás;
• a költségelszámolás további feltétele pedig az, hogy az adott kiadás igazoltan merüljön fel; ne feledjük: az igazolás nem csak számla lehet, hanem bármilyen egyéb bizonylat, mely hitelt érdemlően bizonyítja a gazdasági esemény megtörténtét (tényleges számla általában csak az általános forgalmi adó levonásához szükséges, ezen túl az Szja tv. beéri egyéb bizonylatokkal is; ilyenek lehetnek pl.: szerződések, bankszámla kivonatok, átvételi elismervények, jegyzőkönyvek, határozatok, stb.).

Figyeljünk arra, hogy a két fenti jövedelemszámítási mód közötti választás egy egész adóévre vonatkozik és minden önálló tevékenység során ugyanazt a módszert kell alkalmazni. Tehát ha egy tevékenységre a 10%-os költségelszámolást alkalmazzuk, akkor egy esetlegesen új irányba történő számlázás esetén is ezt a módszert kell választanunk. Amennyiben viszont tételes költségelszámolást használunk, úgy ezt kell követni minden más önálló tevékenység esetén is. Ezen túl plusz szabály, hogy az éves adóbevallás elkészítése során az év közben alkalmazott 10%-os költségelszámolás helyett lehet a tételes elszámolást alkalmazni (ezért érdemes a bizonylatokat gyűjtögetni év közben is annak ellenére, hogy 10%-os költségelszámolást alkalmazunk), ám ha tételes elszámolással éltünk év közben és a bevallás elkészítésekor kiderül, hogy jobban járnánk a 10%-os elszámolással, mert csupán ez alatti költséget tudunk igazolni, sajnos nem alkalmazhatjuk helyette a 10%-os elszámolást. Emiatt pedig fontos, hogy már az év elején is legyünk tudatosak, és a számunkra megfelelőbb, biztonságosabb elszámolást válasszuk!

Tevékenység végzése magánszemélynek, kifizetőnek

Ebben a részben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy kapcsolatban különbséget kell tennünk a magánszemélynek, illetve kifizetőnek történő tevékenység-végzés során. Ugyanis amennyiben kifizetőnek számlázunk, a kifizető köteles az adóelőleg levonására, bevallására és befizetésére, melyről igazolást kell adnia a magánszemély számára. Sajnos a gyakorlatban rengeteg esetben találkozom azzal, hogy maga a kifizető sem tud e kötelezettségéről, sőt arról sem, hogy ő egyáltalán kifizetőnek minősül. A kifizető fogalmát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178.§ 18. pontjában találjuk (ilyen pl. az egyéni vállalkozó, a belföldi illetékességű jogi személy, egyéb szervezet, stb.), melyet az Szja tv. is kiegészít egy esettel.

Találkoztam már olyan helyzettel, ahol maga a magánszemély kérte a kifizetőtől egy nyilatkozatban, hogy ne vonja le tőle az adóelőleget, hanem ő maga vállalja, hogy befizeti azt. Ezen eljárás sem helytálló, ugyanis a jogszabály a kifizető számára nem lehetőségként, hanem kötelezettségként írja elő az adóelőleg levonást, befizetést, bevallást, így a magánszemély a kifizető e kötelezettségét egy nyilatkozatával nem írhatja felül. Amennyiben mégis megteszi, akkor a kifizető oldalán mulasztás jelentkezik, melynek számolnia kell a szankcióival is.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

Amennyiben tehát kifizetőnek számlázunk, annak érdekében, hogy a kifizető a megfelelő adóelőleget tudja levonni tőlünk, nyilatkoznunk kell felé az általunk alkalmazott jövedelemszámítási módról, valamint amennyiben kedvezményt szeretnénk alkalmazni, akkor a kedvezmény alkalmazásának választásáról.

A kifizetőnek történő nyilatkozattal kapcsolatos tudnivalók

A nyilatkozattal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy tételes költségelszámolás esetén a kifizetőnek történő nyilatkozatban nem a levonandó költség összegét, hanem annak a bevételhez viszonyított, százalékos mértékét kell megadni. Amennyiben tételes költségelszámolást alkalmazunk, nyilván ez a mérték 10%-nál nagyobb lesz, ám további feltétel, hogy a nyilatkozatban a költségek mértéke az 50%-ot nem haladhatja meg. Amennyiben a bevallás készítésekor nyilvánvalóvá válik, hogy a felmerült költség ténylegesen meghaladta az 50%-ot, úgy az érvényesíthető az éves adóelszámolás során.

Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy a kifizetői nyilatkozatunkkal ellentétben az éves elszámolás során kiderül, hogy a ténylegesen felmerült költség mértéke nem éri el az általunk nyilatkozatba foglalt mértéket. Ez esetben egy bizonyos mértékű eltérést különbözeti bírság terhel. Ezt az eltérést úgy kell meghatározni, hogy a bevallásban igazoltan kimutatott költség és a nyilatkozat szerinti költség 5%-át meghaladó költség-különbözet után 39%, valamint emiatt az adóbevallás alapján 10 ezer Ft-ot meghaladó befizetési különbözet után további 12% a különbözeti bírság (ez szintén személyi jövedelemadónak minősül, így erre a számlaszámra kell utalni). Emiatt tehát érdemes vigyáznunk arra, hogy a nyilatkozatban milyen költség-mértéket írunk! Inkább legyünk elővigyázatosak és kevesebbről szóljon, mintsem bírságot kelljen később fizetni miatta.

Egy esetben lehet 50%-tól nagyobb mértékű költségről nyilatkozni, mégpedig a költségtérítéssel kapcsolatban. Ugyanis amennyiben költségtérítés is elszámolásra kerül a kifizetővel, úgy a költségtérítés jövedelemtartalma lehet nulla is, így megtehetjük, hogy ez esetben akár 100%-ról nyilatkozunk (ha belegondolunk, ez ésszerű is, hiszen ez a kifizetés a ténylegesen felmerült költségeink egészéről vagy egy részéről szól, így amennyiben teljes egészében megtéríti a kifizető a költségeinket, akkor a „jövedelemtartalom” könnyen kiszámítható, így felesleges lenne adóelőleget fizetni utána.)

Előlegfizetés, adóbevallás

Akár magánszemélynek, akár kifizetőnek végzünk tevékenységet, mindenképp fontos tudnunk, hogy év közben is terhel minket a személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség. Amennyiben kifizetőnek számlázunk, úgy nincs különösebb dolgunk, mivel a kifizető levonja, bevallja és befizeti a személyi jövedelemadó előleget. Amennyiben viszont magánszemélynek (vagy magánszemélynek is) számlázunk, úgy az adott negyedévben képződött jövedelmünket meg kell határozni és a negyedévet követő hó 12-ig adóelőleget kell fizetnünk, azaz április, július, október és január 12-ig. Az előleg befizetése pedig a NAV személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára történik, melynek számlaszáma: 10032000-06056353; közleménybe mindig az adószámunkat írjuk!

Az adót évente csak egyszer kell bevallanunk, mégpedig az éves személyi jövedelemadó bevallásban február 25-ig illetve május 20-ig. (Ne feledjük, hogy a február 25. nem csak az egyéni vállalkozók határideje, hanem azon adószámos magánszemélyeknek is eddig kell benyújtaniuk a bevallásukat, akik áfafizetésre kötelezettek!)

Nyilvántartások vezetése

Végül nézzük meg az Szja tv. előírását a nyilvántartások vezetésével kapcsolatban is. Ugyanis annak ellenére, hogy magánszemélyek vagyunk, az Szja tv. 5. számú mellékletében meghatározottak szerint alap- és részletező nyilvántartás-vezetésre vagyunk kötelezettek. Az alapnyilvántartások típusa lehet:

• bevételi nyilvántartás,
• bevételi és költségnyilvántartás,
• pénztárkönyv, illetve
• naplófőkönyv

A részleteket a mellékletben találjuk, ám a legegyszerűbben úgy lehetne megfogalmazni, hogy:

• aki 10% költséghányadot alkalmaz, annak elég a bevételi nyilvántartást vezetnie (kivéve, ha csak kifizetőtől származik a jövedelme, hiszen akkor elég megőriznie a bizonylatokat és az igazolásokat);
• aki tételesen számolja el a költségeit, az minimum bevételi és költségnyilvántartást kell, hogy vezessen;
• aki áfafizetésre kötelezett, annak a jövedelem-elszámolás módjától függetlenül minimum pénztárkönyvet kell vezetnie, de
• bárki választhatja a naplófőkönyv vezetését.

Az Szja tv. e melléklete bemutat néhány típusú részletező nyilvántartást is, ám azokat a legegyszerűbben úgy lehet meghatározni, hogy: minden olyan adatról szükséges részletező nyilvántartást vezetni, mely az alapnyilvántartásokban nem szerepel, hanem csak kiegészíti, alátámassza azokat, ám szükséges ahhoz, hogy a számított jövedelmet, adót pontosan meghatározzuk általuk.

Mint a fentiekből is láthatjuk, egyáltalán nem egyszerű az adószámos magánszemélyek adózása, pedig egyelőre még csak a személyi jövedelemadóról volt szó. A következő cikkben megnézzük az adószámos magánszemélyekre vonatkozó egyéb adók- és járulékok elszámolási szabályait.

A cikk szerzője Kis-Vén Valéria közgazdász, okleveles adószakértő, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, az ADHATO Könyvelő- és Adótanácsadó Iroda vezetője.

1. Munkajogi kitekintés

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Gyámhatósági engedély birtokában kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység végzésére ennél fiatalabb munkavállaló is foglalkoztatható. A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló munkaszerződésének megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatának érvényességéhez.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására a munka törvénykönyve a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. A munka törvénykönyve szabályozza a fiatal munkavállaló számára elrendelhető heti munkaidőkeretet, a munkaközi szünet időtartamát, a napi pihenőidőt, és a pótszabadság mértékét.

2. Adóazonosító jel

A jövedelem kifizetéséhez és a felmerülő adókötelezettség teljesítéséhez az adóelőleg-levonási, -bevallási, adófizetési, igazoláskiadással kapcsolatban felmerülő kötelezettség teljesítéséhez nélkülözhetetlen az adóazonosító jel. Adóazonosító jelet kérhet nemcsak a diák, hanem a törvényes képviselője is. Ehhez az adott évi ’T34-es adatlapot kell kitölteni, és eljuttatni az adóhatósághoz. A nyomtatvány letölthető a NAV internetes oldaláról ezen a linken.

A nyomtatvány pontos megnevezése: 17T34 ADATLAP magánszemély adóazonosító jelének, vámazonosító számának egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez és levelezési cím bejelentéséhez. Az adóazonosítóval nem rendelkező munkavállalójának a munkáltató is kérhet adóazonosítót, az adott évi T1041 számú bejelentőlapon, amelyen a foglalkoztatott biztosítottak adatait is bejelenti.

Ez a nyomtatvány is elérhető elektronikusan a NAV honlapján, az alábbi oldalon.

A nyomtatvány pontos megnevezése: 75T1041 BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól.

3. A munkaviszony és az arra tekintettel adott juttatások

A foglalkoztatásra leginkább munkaviszony keretében kerül sor. A munkaviszony keretében kifizetett díjazás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely az összevont adóalap része. A nem önálló tevékenységgel összefüggésben költség elszámolására nincs lehetőség.

Az Szja tv. 46. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően a munkáltató a munkabérből megállapítja, levonja, bevallja és megfizeti az adóelőleget. A jövedelem után az adó mértéke 15 százalék. Az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató az adóelőleg-nyilatkozat alapján állapítja meg adóelőleget. Az adóelőleg-nyilatkozaton a fiatal munkavállaló is nyilatkozhat családi kedvezmény, személyi kedvezmény vagy első házasok kedvezményének igénybevételéről.

A munkaviszonyra tekintettel adott egyes meghatározott és béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni az Szja tv. 3. § 14. pontját, melynek azért van jelentősége, mert sok fiatal iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát. Az Szja tv. 3. § 14. pont c) alpontja szerint munkáltató: a szolgáltatás fogadója, az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatásjuttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében. Ennek megfelelően, akihez az iskolaszövetkezet a diákot munkavégzés céljából kiközvetíti, az a munkáltató.

Béren kívüli juttatásként a munkaviszonyra tekintettel a fiatal munkavállaló is kaphat az adóévben

• az évi 100 ezer forintos keretösszeget meg nem haladó pénzösszeget,
• a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 ezer forint támogatást, a vendéglátás alszámlájára utalt legfeljebb 150 ezer forint támogatást, illetve a szabadidő alszámlájára utalt legfeljebb 75 ezer forint támogatást.

Egyes meghatározott juttatások az alábbi esetekben munkavállalónak és az Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében nevesített magánszemélyeknek is adhatók.

A munkavállalók mellett a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak is adható az Szja tv. 70. § (1a) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásként azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ebben az esetben a termék megszerzése, választása, illetve a szolgáltatás igénybevétele, választása bármelyik munkavállaló, tanuló, hallgató stb. számára ténylegesen is elérhető kell, hogy legyen.

Belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján is juttatható a választható juttatások köréből a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott egyes meghatározott juttatásnak minősülő adóköteles bevétel. A juttatás feltétele, hogy a jogosultak körét csoportképző ismérvek alapján határozzák meg.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak juttatja [Szja tv. 70. § (3) bekezdése].

Átmeneti rendelkezés alapján [Szja tv. 89. § (6) bekezdése] egyes meghatározott juttatásnak minősülnek a 2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások – pl. Erzsébet utalvány, munkahelyi étkezés, üdülési szolgáltatás –, ha azokat a munkáltató a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.

 

Abban az esetben, ha a munkáltató a diák részére helyi bérletet biztosít, vagy Erzsébet utalványt ad, akkor ezen juttatások adókötelezettségét az Szja tv. 69. §-a szerint kell meghatározni.

Az egyes meghatározott juttatások esetében az adólap a juttatás értékének 1,18-szorosa, amely után a juttatónak 15 százalék személyi jövedelemadó és 22 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezik. A béren kívüli juttatásokat 14 százalék eho terheli.

Béren kívüli juttatás esetén a munkáltatónak az Szja tv. 70. § (4) bekezdésében és 71. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott keretösszegekre is figyelemmel kell lennie, amelynek meghatározása során a munkavállalás időtartama is meghatározó.

Az éves keretösszeg pénzjuttatás esetén 100 ezer forint. Ha a munkavállaló nem egész évben áll alkalmazásban a munkáltatónál, akkor a 100 ezer forintos keretösszeget arányosítani kell, a jogviszonyban töltött napokat figyelembe véve. Amennyiben a diák a nyáron 60 napot dolgozik, akkor a rá vonatkozó éves keretösszeg: (100 000 / 365 × 60) 16 438 forint. Abban az esetben, ha pl. július és augusztus hónapra is kap 10 000–10 000 forint pénzjuttatást, akkor a 16 438 forintot meghaladó rész után (3562 forint) nem 14, hanem 22 százalék ehot kell fizetnie a kifizetőnek abban a hónapban, amikor a keretösszeget átlépi.

A béren kívüli juttatásokra vonatkozóan azon munkavállalók esetében, akiknek munkáltatója költségvetési szerv, az Szja tv. 71. § (4a) bekezdése 200 ezer forintos éves rekreációs keretösszeget határoz meg. Abban az esetben, amikor a munkáltató nem költségvetési szerv az éves rekreációs keretösszeg évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.

Valamennyi keretösszegeket arányosítani kell a jogviszonyban töltött napok számával, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.

A diákalkalmazottak részére is megtéríthető a munkába járás költsége munkaviszonyhoz kapcsolódóan az Szja tv. 25. §-ában foglalt rendelkezések alapján, amelyet a jövedelem meghatározásánál nem kell figyelembe venni.

4. Megbízás

A megbízási jogviszony is gyakori formája a foglalkoztatásnak. A megbízási szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:272. §-a szabályozza. Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

Az Szja tv. 16. §-a alapján önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a megbízási szerződés keretében szerzett bevétel. Az önálló tevékenység bevételének része a megbízással összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.

A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható:

• az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad) vagy
• a tételes költségelszámolás alapján, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert költség, igazolás nélkül elismert költség.

Tételes költségelszámolás választása esetén a tevékenységhez kapcsolódó költségek elszámolására nyílik lehetőség. Ha a megbízás ellátásához utazás, internethasználat szükséges, akkor azok igazolása mellett ezek a költségek elszámolhatók a bevétellel szemben. Megbízás esetén az adóelőleg-nyilatkozaton lehet a választott költségelszámolás módjáról nyilatkozni. Az adóelőleg alapjául szolgáló összegből a kifizetőnek 15 százalék személyijövedelemadó-előleget kell levonnia. Aki év közben tételes költségelszámolás választásáról nyilatkozik, annak év végén is e módszer szerint kell a jövedelmét megállapítania.

Dr. Székely Zsuzsanna, az Adó Szaklap 2017/9. számában megjelent cikkében az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között alkalmazott diákmunkával kapcsolatos tudnivalókat is megismerheti. 

SZJA változások

Iskolarendszerű képzés

Új fogalomként kerül bele a jogszabályba az iskolarendszerű képzés definíciója.

Iskolarendszerű képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés. [SZJA tv. 3.§. 87. pont]

 

Költségelszámolás közös tulajdon esetén

Közös tulajdon esetén bármelyik tulajdonos nevére szóló számla elszámolható lesz. Nézzük a részleteket, az új rendelkezést kiemeltük.

Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben – e törvény szerint elismert – költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható. Házassági vagyonközösség fennállása alatt – az előzőekben említetteket kivéve – ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, vagy aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja. [SZJA tv. 4.§. (6)]

 

Egyéb jövedelem változásai

Egyéb jövedelemnek minősül a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.[SZJA tv. 28.§. (5) – hatályos 2017.06.20-tól]

Új rendelkezésként lép be a következő rész a praxisjog átruházásával kapcsolatban:

Egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része (e § alkalmazásában: számított összeg), ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik. Ha az átruházás a praxisjog megszerzését követő második évben vagy azt követően történik, a jövedelem a számított összeg

1. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

2. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

3. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

4. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és az azt követő években. [SZJA tv. 28.§. (6) – hatályos 2017.06.20-tól] [htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Egyéni vállalkozó átalányadózási értékhatárának számítása

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az adóévre vonatkozó 15 millió forintos bevételi átalányadózási értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. [SZJA tv. 50.§. (8) – hatályos 2017.06.20-tól]

 

Ingatlan átruházásából származó jövedelem utáni adó kiváltása

Pontosításokat hozott a jogszabály, melyek elsősorban technikai jellegűek. Kiemeltük a változásokat.

Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) bármely EGT-államban a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben férőhely – visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és bevallott adóból azt a részt nem kell megfizetnie, amely megegyezik a felhasznált jövedelem adójával. [SZJA tv. 63.§. (2)]

Új rendelkezés viszont, hogy ha a fenti esemény a bevallás benyújtása után történt meg, akkor is visszaigényelhető az adó az átruházást követő második adóév végéig.

Ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem (2) bekezdés szerinti felhasználása a bevallás benyújtását követően történt, a magánszemély a megfizetett adóból a felhasznált jövedelem adójával megegyező összeget – a felhasználás igazolásával egyidejűleg – az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházását követő második adóév végéig visszaigényelheti. [SZJA tv. 63.§. (3)]

 

Osztalék fogalma

Változott az osztalék fogalma, e szerint az osztalék a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem. [SZJA tv. 66.§. (1) a. pont aa. alpont – hatályos 2017.06.20-tól]

 

Egyes meghatározott juttatások körének bővülése

Egyes meghatározott juttatásnak minősül (új pontok): [SZJA tv. 70.§. (4)]

c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

 

Nézzük meg a hivatkozott részeket is.

Béren kívüli juttatásnak minősül:

71.§. (2) a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

71.§. (2) b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

Érdemes átnézni az új törvény hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseit, valamint a mellékletek változásait is.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője 

A sorozat előző részeiben bemutattuk a kapuadót, füstadót, ablakadót, az építéssel, lakhatással kapcsolatos régmúlt, illetve a közelmúlt és a jelenkor adózási furcsaságait. Most rátérünk a jelenlegi hazai adózási szabályokra.

Az épületek helyett a következőkben bővebb fogalomkörrel, az ingatlanok adózásával foglalkozunk. Külön kitérünk arra, ha ennél szűkebb kört, épületeket, építményeket, lakásokat, építési telkeket, földterületet stb. érintenek az adószabályok.

Az ingatlanokkal kapcsolatban a magyar adórendszer adókötelezettség alá vonja az ingatlan birtoklását, tulajdonlását, az ingatlan elidegenítését és az ingatlan hasznosítását (pl. bérbeadás) is. Az ingatlan elidegenítése esetében adókötelezettség keletkezhet az elidegenítő és az ingatlant megszerző személyénél is, függetlenül attól, hogy az ingatlan elidegenítése ellenérték fejében (visszterhesen) vagy ellenérték nélkül (ajándékozással, örökléssel) történik.

A legfontosabb adószabályokat a következő törvények tartalmazzák:

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény);

• a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao törvény);

• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa törvény)

• az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho törvény);

• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Hadó törvény);

• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.);

• az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.).

Emellett a helyi adózás szabályait helyi adórendeletek is részletezik, itt viszont fontos megjegyezni azt, hogy a helyi adórendeletben sem lehet (többek között) az Alaptörvényben, a jogalkotásról szóló törvényben, a Hadó törvényben és az Art-ben meghatározottakkal ellentétes szabályt előírni.

Kunyhó vagy palota, az adózási szabályok nem tesznek különbséget

 

Az adószabályok értelmezéséhez, alkalmazásához az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, illetve a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletet is fontos ismerni.

A következőkben az egyes adószabályok részletezésétől eltekintünk, helyette csak a leglényegesebb ismérveket tekintjük át (a részletes jogszabály-ismertetés, esetleg példák bemutatása vaskos könyvet eredményezne, ez most nem lehet célunk).

Sajátos szja szabályok vonatkoznak a társasház és társasüdülő jövedelmére, továbbá az ún. ingatlannal rendelkező társaságok és a lakásszövetkezetek társasági adózására. Ezekre most nem térünk ki.

Ingyenes ingatlanszerzés magánszemélyek között

Az ellenérték nélküli vagyonszerzésnek két módja lehetséges, vagy ajándékozással, vagy örökléssel.

Mind a magánszemélyek közötti ajándékozás, mind az öröklés mentes a személyi jövedelemadó alól (mindkét oldalon), függetlenül a vagyonszerzés mibenlététől (ingó, ingatlan stb.), illetve értékétől (ez akár milliárdos nagyságrendű is lehet!).

Ajándékozás és öröklés esetén a szerző félnek illetékfizetési kötelezettsége lehet.

Mentes az illeték alól az egyenes ági leszármazott és felmenő, valamint a házastárs megajándékozása, illetve az általuk való öröklés (a testvérre nincs mentesség!).

 

Az egyenesági le- és felmenők közötti ajándékozás, öröklés adó- és illetékmentes

Számos esetben az általános öröklési, ajándékozási illetékmérték (18 %) helyett kedvezményes (9 %) illetékmérték alkalmazható, vagy az illetékből kedvezmény érvényesíthető. Ilyen kedvezmény vonatkozik a lakásra, az építési telekre, ha lakást építenek rá, a termőföldre.

Az örökléssel, ajándékozással történő vagyonátszállás esetén további adó- és járulékkötelezettségek (áfa, tbj, eho stb.) nincsenek.

Ellenérték fejében történő ingatlan-átruházás magánszemélyek között

Visszterhes (ellenérték fejében történő) vagyonátruházás esetében az elidegenítő félnek személyi jövedelemadó, a szerző félnek illetékfizetési kötelezettsége lehet, ezen túlmenően áfa fizetési kötelezettség is lehetséges.

Az eladónak az ingatlanértékesítés számított jövedelme után kell szja-t fizetnie. Az ingatlanértékesítés jövedelme az eladási ár és a szerzési érték különbözete, de ez tovább csökkenthető az ún. értéknövelő beruházásokkal, illetve a szerzéssel és eladással kapcsolatos egyéb (igazolt) költségekkel. A jövedelemből a számított jövedelmet a Szja törvényben meghatározott évesítési szabályokkal (62.§) kell meghatározni, amelynek eredményeképpen a szerzést követő 5. év után már nincs adókötelezettség. Ez utóbbi szabály korábban csak a lakásokra vonatkozott, más ingatlanok esetében 15 év után volt mentesség, de 2017-től egységesen minden ingatlanra az 5 éves szabály vonatkozik., lakás esetében a szerzést követő 5. évtől nincs adókötelezettség.

További szja kedvezmény vonatkozhat például az idősek otthonában való férőhely vásárlására, illetve termőföld átruházására.

Mentes az szja alól a házassági vagyonközösség megszűntetése révén keletkezett jövedelem.

Ha az ingatlan értékesítése – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység keretében történik, akkor a jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Független felek: azok a személyek (természetes személyek, jogi személyek, egyéb szervezetek), amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthetők független feleknek különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve – a közeli hozzátartozókat megillető jogokat együttesen számítva – többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező magánszemély).

A szerző felet illetékfizetési kötelezettség terheli. Az illeték általános mértéke 4 %, de lakás, építési telek, földterület szerzése esetén kedvezmény érvényesíthető. Gépjármű és pótkocsi szerzése esetén az Itv. az előzőektől eltérő módon határozza meg az illeték mértékét.

Itt is igaz, hogy az egyenes ági rokon és a házastárs mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól, ide értve a házassági vagyonközösség megszűnését is. Az utóbbi rendkívül fontos, sokan kérdeznek rá, hogy válás esetén a vagyonmegosztás után milyen adó- és illetékfizetés lehet. Az előzőeken túl a gyermektartási díj is mentes a közterhek alól (aki fizeti, azt más adózott pénzből fizeti!).

 

A válás nem az adózás miatt nehéz

A magánszemélynél áfa fizetési kötelezettség akkor keletkezhet, ha az ingatlanértékesítés sorozat jellegűnek minősül. Ez lényegében azt jelenti, hogy két éven belül négy, vagy annál több ingatlant értékesít a magánszemély. Nem vonatkozik a sorozatjelleg a kisajátított és az öröklési illeték tárgyát képező ingatlanra, de a számításnál (4 db) ezt is figyelembe kell venni. Az áfát a NAV állapítja meg. Áfa-levonási lehetősége is lehet a magánszemélynek, ha az ingatlan szerzésekor áfát fizetett.

Ingatlan bérbeadása magánszemély által

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szja-köteles, kivéve a termőföld haszonbérbe adását, ha annak szerződés szerinti időtartama az öt évet eléri, illetve lakás települési önkormányzatnak történő lakáscélú bérbeadását (0 % az adó), ha az határozott időtartamú, és a bérbeadás időtartama eléri a 36 hónapot. Ha az önkormányzat a bérbevett lakást nem lakáscélra használja, akkor őt terheli szja-fizetési kötelezettség.

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után járulékfizetési kötelezettség nincs, ha annak összege nem haladja meg éves szinten az egymillió forintot. Az értékhatár túllépése esetén a teljes összeg után 14 % eho-t kell fizetnie a magánszemélynek.

 

A bérbeadás adóköteles tevékenység, sőt lehet, hogy járulékot is kell fizetni

Az ingatlan bérbeadása mentes az áfa alól, de helyette adókötelezettség választható (Áfa törvény 86-88. §).

Adózás ingatlantulajdon után

Magyarországon vagyonadó nincs. Bár több próbálkozás is volt az előző három évtizedben erre vonatkozóan, de a média, a politikai pártok, vagy az Alkotmánybíróság „hathatós” közreműködése mindig meghiúsította ennek bevezetését vagy fennmaradását.

Egyes vagyontárgyakat ugyanakkor jelenleg is terhel(het) vagyonadó. Legismertebb ezek közül a gépjárműadó és a cégautóadó, a helyi adózás rendszerében működő építményadó, telekadó, de a szintén a helyi adózás rendszerében alkalmazott magánszemélyek kommunális adója is vagyontárgyhoz köthető. A gépjárműadóra és a cégautóadóra nem térünk ki.

Az építményadó és a telekadó kötelezettje nem csak magánszemély lehet, hanem jogi személy is, így például a gazdasági társaságokat is terhelheti a kötelezettség.

Az építményadó és a telekadó bevezetéséről az önkormányzat rendelettel dönthet, természetesen figyelembe véve a Hadó törvény rendelkezéseit is, az ott előírt maximális adómértéket nem lehet túllépni. A tételes adómértékeket az önkormányzat az inflációval növelt összegben veheti figyelembe (Hadó törvény 6.§ c) pont). Az adó mértéke igazodik az építmény, a telek alapterületéhez és/vagy forgalmi értékéhez.

A magánszemélyek kommunális adóját az önkormányzat illetékességi területén építmény vagy telek tulajdonjogával rendelkező személynek, illetve nem magánszemély tulajdonában lévő lakásban bérleti jogviszonnyal rendelkező személynek kell fizetni. Az adó mértéke ebben az esetben tételes (fejadó), azaz nem igazodik a vagyontárgy értékéhez.

Ezeket az adófajtákat az önkormányzatok általában bevezetik, de a legtöbb önkormányzat a magánszemélyek kommunális adóját alkalmazza (több mint 2200 esetben). Az adótöbbszörözés tilalma miatt a lakáscélú építményeket ők már nem adóztathatják meg. Építményadót mintegy 900 település vezetett be, telekadót viszont csak félezer.

Települési adó

A helyi önkormányzatok folyamatosan forráshiánnyal küszködnek. A központi kormányzat ugyan jelentős mennyiségű feladatot (oktatás, egészségügy) átvett a településektől, de ennek korábban kiosztott forrásait is elvonta. Az önkormányzatoktól történt adósságátvállalás, illetve az eladósodást megnehezítő szabályozás bevezetése a forráshiányos helyzetet nyilván nem változtatta meg. (Azért nem árt megjegyezni, hogy vannak kifejezetten gazdag önkormányzatok is, ahol a forráshiány emlegetése eléggé disszonáns.)

Az önkormányzatok szabad rendelkezésű bevételeinek köre eléggé korlátozott, különösen a kisebb önkormányzatok esetében, szinte egyetlen lehetőségük helyi adókat bevezetni. Ezzel éltek is a települések, ma már alig van olyan település, amely ne adóztatna a saját területén.

A forráshiányra hivatkozva sokszor javasolták a települések, illetve különböző érdekképviseleti szervezeteik, hogy további helyi adók bevezetésére legyen lehetőségük. Ilyen javaslat volt például a közművezetékek adóztatása is. Ez megtetszett a politikusoknak, és be is vezették, de nem helyi, hanem központi adóként. 

Kincsem (Heinrich Schnaebeli fotográfiája)

Több évnyi vajúdás után született meg az a szabályozás, amely az önkormányzatok részére további adóztatási lehetőséget biztosított. A települési önkormányzatok 2015-től vezethetnek be ún. települési adókat. A felhatalmazást a Hadó törvény 1/A §-a tartalmazza, sajátos negatív taxációval.

Ezek alapján az önkormányzat

• olyan települési adót vezethet be, amelyet törvény nem tilt;

• olyan adótárgyat lehet megadóztatni, amelyet törvényben meghatározott más közteher nem sújt;

• a települési adónak nem lehet alanya az állam, az önkormányzat, más szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – a vállalkozó. Ez lényegében azt jelenti, hogy a vállalkozó lehet adóalany, de nem a vállalkozási tevékenysége alapján.

Ahogyan az várható volt, az önkormányzatok óvatosan nyúltak ehhez az eszközhöz, viszont ma már meghaladja a százat a települési adót bevezető önkormányzatok száma. Néhány önkormányzat többfajta települési adót is bevezetett.

A helyi és települési adókra vonatkozó összefoglaló információk megtalálhatóak a Magyar Államkincstár honlapján is, de az ado.hu honlapon is van egy részletes összefoglaló táblázat.

Legkönnyebben az ingatlanvagyon, és a nagyobb értékű ingóvagyon mérhető fel, így – természetesen – ezen a területen van a legtöbb adófajta is.

A legtöbben a termőföldet adóztatják meg, annak területe vagy termőképessége (aranykorona) alapján. Hiába tiltakoztak még miniszteri szinten is a föld megadóztatása ellen („nem erre gondoltak az illetékesek”), ha a fenti negatív módon megfogalmazott kritériumokat teljesítik, akkor a földterület adóztatható. (1992-től 2012-ig volt hatályban a földadóról szóló törvény, de 1994-től adót ténylegesen nem kellett fizetni. A törvény hatályon kívül helyezésével a termőföldet már nem terhelte központi adó.) Van olyan önkormányzat, amely csak a halastavakat adóztatja meg (Csepreg), más önkormányzat viszont a meghatározott belterületen folytatott mezőgazdasági termelést adóztatja (pl. Balatonfüred). A földadóval kapcsolatban született már kúriai megsemmisítő ítélet is, amely szerint, ha az önkormányzat bevezette a mezőőri járulékot, akkor a termőföldre már nem vezethet be adót (Balmazújváros).

A termőföld adóztatása után a „legdivatosabb” a magas építmények adó alá vonása. Ezt általában olyan kistelepülések alkalmazzák, amelyek területén egyetlen ilyen magas építmény van (a templomtornyon kívül, amely alapból mentes az adó alól), a mobiltelefon átjátszó-torony. A kritériumokat úgy határozzák meg, hogy ez az egyetlen magas építmény adóköteles legyen.

 

A mobil átjátszó torony gyakran válik adózás tárgyává

Egyes önkormányzatok olyan járműveket terhelnek adóval, amelyek nem minősülnek gépjárműnek. Van, ahol a hajókat adóztatják (Nagymaros), de több településen is a traktorokat.

Eléggé sajátos Pilisjászfalu adórendelete, amely a belterületi lótartást adóztatta. Ennek az adónak sajátos módon csak egyetlen adóalanya volt, de rögtön három ló után kellett fizetnie éves szinten 450 ezer forintot. A 2017-es adatbázis már nem tartalmazza ezt az adót.

A sajtóban is nagy érdeklődést váltott ki a főváros harmadik kerületének (Óbuda-Békásmegyer) adórendelete, amely szerint az újépítésű, 300 m2-t meg nem haladó lakóépületek, lakóházak után településkép-védelmi adót kell fizetni. Az adó mértéke 500 000 Ft/év. Adómentesség abban az esetben adható, ha az építtető beszerzi azt a főépítészi véleményt, amely szerint az épület megfelel az építésre vonatkozó helyi rendeleteknek. Külön is kiemeli az adórendelet a településképi előírásoknak való megfelelést. Ennek alapján nevezték el ezt az adófajtát a sajtóban ízléstelenségi vagy giccsadónak.

Szintén nagy visszhangot váltott ki Alsónémedi adórendelete, amely a településen tartózkodó, de ott munkaviszonnyal. lakással nem rendelkező személyeket kívánja adó alá vonni. Mint kiderült, a településen élő, bejelentett munkaviszonnyal nem rendelkező külföldieket kívánják a 800 Ft/nap adóösszeggel távol tartani a településtől.

A települési adó tárgyaként számos további ötlet is felmerült, így szó volt kátyúadóról, dugódíjról (nem csak a fővárosban), sőt a főpolgármester felvetette, hogy a Római-parton létesítendő mobilgát közelében lévő ingatlantulajdonosokra értéknövekedési adót kíván bevezettetni. Ez utóbbi adófajta természetesen feltételezi azt, hogy az értéknövekedés megállapítható. Az már csak költői kérdés, hogy azok az ingatlantulajdonosok, akiknek ingatlanja értékcsökkenést szenved el (például egy közelben létesített szagos élelmiszer feldolgozó üzem miatt), jogosultak lesznek-e emiatt kedvezményre, adó-visszatérítésre, esetleg kártérítésre.

A települési adók eddigi gyakorlata elég sok problémát felvet. A külterületi termőföld adóztatása önmagában is disszonáns: miközben az EU és a központi kormányzat is jelentős támogatásokat biztosít a termelő tevékenységre, a település adóval sújtja a legfontosabb termelőeszközöket. Szintén problémásnak tekinthető, ha az adó alanya és/vagy tárgya egyetlen személy/objektum; így az átjátszó-tornyok adóztatása, az egyetlen lótulajdonos sarcolása nem biztos, hogy kiállna egy alkotmánybírósági vizsgálatot (a pozitív diszkriminációk halmaza ezekben az esetekben már negatív diszkriminációt eredményez). Szintén gondot okozhat, ha szubjektív értékítéleten alapul az adóztatás; ez felvetődhet az ízléstelenségi adó vagy a főpolgármester által bejelentett értéknövekedési adó esetében is.

Reklámfelület adója

Új helyi adó fajtát lehet bevezetni 2018-tól. Az önkormányzat dönthet a reklámhordozó felület megadóztatásáról, az adó mértéke legfeljebb 12 000 Ft/m2 (két tizedesjegyre számítva!).

A módosítást még 2016-ban fogadta el az Országgyűlés. Hihetetlen az a politikai bátorság, hogy a 2018. január 1-jei hatályba lépés miatt, az adó érdemi alkalmazására csak a 2018-as választásokat követően kerülhet sor.

A nemzetgazdasági miniszter a bürokrácia csökkentése érdekében tett nagy lépésnek nevezte a NAV új rendszerét. Varga Mihály leszögezte: a hazai adózás történetében még nem volt arra példa, hogy határidőre mintegy 4,5 millió magánszemélynek volt érvényes bevallása, másfél millió honfitársunknak ehhez ráadásul semmit sem kellett tennie. Varga Mihály hozzátette: az új rendszer a gyermekek után járó kedvezményt automatikusan vette figyelembe, és a bevallásokban szerepelt az osztalék- illetve a más típusú jövedelmek elszámolása is. A tárcavezető az adóhivatal előtt álló feladatokról elmondta: jövőre már a jövedékiadó-bevallás tervezetét is a NAV készíti el. Jövő júliustól pedig elindul az e-számlázás, amelyet idén nyártól már tesztelhetnek a vállalkozók.

 

Tállai András közölte: a rekordidő alatt elkészült elektronikus szja-rendszer az adóhivatal önálló fejlesztése. A NAV vezetője elmondta azt is, az adóhivatal ezzel is bizonyította, hogy jó úton  jár az átalakulásban, amelynek célja egy ügyfélbarát, szolgáltató hatóság megvalósítása – írja közleményében az adóhatóság. 

A közleményt ügyfélkapun keresztül kell elküldeni a NAV-nak. Az adóhivatal elektronikus levélben is felhívta a szervezetek figyelmét az elszámolásra. Az elszámolásra kötelezett kedvezményezettek képviselői májusban háromszor kaptak elektronikus levelet az elszámolandó összegekről, utoljára május 25-én.

A kedvezményezettnek a 15KOZ közleményben jelölnie kell mindazon szja 1 százalékaként felajánlott összeg felhasználását, amelyet a NAV 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig kiutalt számára, illetve amit a 14KOZ közleményében tartalékolt. A 15KOZ közlemény és kitöltési útmutató letölthető a NAV honlapjáról.

 

Ha a civil szervezet jogutód nélkül megszűnik, soron kívül kell elszámolnia a felhasználásról. Ha a 15KOZ bizonylatban tartalékolt összeget is feltüntetett a szervezet vagy 2015. január 1-je után kiutalásban részesült, akkor a 16MKOZ bizonylatot is be kell nyújtania.

Előfordulhat, hogy a szervezet nem szűnik meg, azonban a kiutalt összegre nem tart igényt, akkor ezt az összeget is a 16MKOZ bizonylaton kell feltüntetni, és a benyújtással egy időben visszafizetni.

Ha a szervezet nem nyújtja be a határidőig a közleményt, illetve a közleményében számszaki hibás adatokat közöl, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és azokat nem javítja, a NAV kizárja a következő évi kedvezményezettek közül – figyelmeztet az adóhatóság.

(MTI)

Tállai András hozzátette: idén először, a NAV kérés nélkül mintegy 3,8 millió magánszemélynek készítette el az adóbevallási tervezetét, amelyek jelentős többsége mától hivatalos bevallásnak minősül. Idén az szja-bevallási korszak véget ért, a lakosság jelentős része mentesült a leglényegesebb és legbonyolultabb adminisztrációs kötelezettségétől, a bevallás-kitöltéstől. Jól vizsgázott az e-szja, mintegy 600 ezren küldték el az új rendszert felhasználva a bevallásukat – mondta. 

Tájékoztatott arról is, hogy a NAV által készített bevallás a kifizetői adatokat tartalmazza, amely már csak önellenőrzéssel vagy javítással módosítható. Aki például nem nyilatkozott időben munkáltatójának a családi vagy az első házas kedvezményről, az csak úgy kapja meg a neki járó kedvezmény összegét, ha önellenőrzést nyújt be. Továbbra is a magánszemély felelőssége, hogy jövedelméről precíz bevallás készüljön, és abból ne hiányozzék semmi, ezért annak, aki például ingatlan bérbeadásból szerzett jövedelmet, és nem módosította a tervezetét, mihamarabb érdemes elkészíteni az önellenőrzést. Az e-szja programja ebben is segít, hiszen csak az érintett, hiányzó sorokat kell kitölteni – közölte.

 

Az e-szja rendszerén keresztül mintegy 160 ezren módosították, egészítették ki a bevallásukat. Az e-szja felületet 1,7 millióan keresték fel. Az utolsó napon 40 ezren küldték meg az e-szja program segítségével a tervezetüket.  

Az államtitkár elmondta, hogy május 19-ig 848 ezer bevallás a postán keresztül, 778 ezer pedig elektronikusan érkezett. A visszajelzések szerint a kitöltésben rendkívül sokat segített az a 852 ezer postán kiküldött bevallási tervezet is, amelyekről csak át kellett másolni az adatokat a bevallásba, vagy csak a személyre szabott mellékletet kellett kitöltve visszaküldeni. A munkáltatóktól 660 ezer magánszemély bevallását várják. A papír alapon érkezett bevallások feldolgozása folyamatban van, az elmúlt napokban feladottak még meg se érkeztek a hivatalhoz – tette hozzá.

(MTI)

A felvezetőben feltett kérdésre a választ több jogszabály alapján lehet megválaszolni. A munkába járás jogi alapját a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), részletszabályait a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 39/2010. Korm. rendelet), az adókötelezettséget pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) határozza meg.

Az szja-törvény a munkába járással kapcsolatosan két juttatási formát nevesít. Az egyik a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban adható munkába járás térítése, a másik a csoportos személyszállítás.

 

1. Munkába járás

Az Mt. 51. §-a értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony létesítésével kapcsolatban indokoltan merül fel. Ilyen kötelező térítési körbe tartozik a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítése is, amelyet a már említett 39/2010. Korm. rendelet szabályoz. A 39/2010. Korm. rendelet hatálya kiterjed valamennyi munkáltatóra – ideértve a közigazgatási szervet is – és a velük munkaviszonyban álló személyekre.

Pontos meghatározásként a rendelet hatálya kiterjed

–   az Mt.,

–   a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,

–   a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény,

–   az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény,

–   a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény,

–   a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény,

–   az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint

–   a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. hatálya alá tartozó hivatásos, önkéntes katonák, önkéntes tartalékos katonák, közalkalmazottak tekintetében külön HM rendelet szabályozza a költségtérítést, de a 39/2010. Korm. rendelettel azonos tartalommal.

A 39/2010. Korm. rendelet 2. § f) pontja meghatározza a munkavállaló fogalmát, mely szerint munkavállalónak minősül a magyar állampolgár és az Európai Gazdasági Térség tagállamának (a továbbiakban: EGT-állam) polgára. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató 39/2010. Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettsége ezen magánszemélyek vonatkozásában áll fenn. Tekintettel azonban arra, hogy az Mt. hatálya minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amely alapján a munkavégzés Magyarország területén történik, a 39/2010. Korm. rendelet pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, ezért nem zárható ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a munkába járás költségeit.

Az Szja tv. 3. § 78. pontja határozza meg, hogy mely államokat kell EGT-államnak tekinteni. A fogalom meghatározása azonos a más jogszabályokban ekként használt fogalommal, mely szerint EGT-államnak minősül az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

A 39/2010. Korm. rendelet fontosabb fogalmakat is meghatároz, amelyekkel célszerű megismerkedni.

a) Munkába járás

Hétköznapi értelemben a munkába járás alatt azt az utat értjük, amit a munkavállaló – gyalogosan és/vagy közlekedési eszköz igénybevételével – a lakóhelyéről a munkahelyére oda-, illetve vissza megtesz. Azonban az szja-törvény munkába járásként kizárólag a 39/2010. Korm. rendeletben meghatározott fogalmat ismeri el, amely a hétköznapi értelmezésnél szűkebb kört határoz meg, a következők szerint:

–   a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás; továbbá

–   a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő

munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

A 39/2010. Korm. rendelet értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járással kapcsolatos utazási költségeit, amennyiben a munkavállaló lakóhelye és munkahelye nem azonos településen van, vagy, ha a közigazgatási határon belül a munkavégzés helye sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem érhető el. A költségtérítésre való jogosultság független attól, hogy a munkavállaló tartózkodási helyéről, vagy lakóhelyéről utazik a munkahelyére.

 

Nézzünk példát a 39/2010. Korm. rendelet szerinti  munkába járás fogalmára!

b) Napi munkába járás

A napi munkába járás alatt a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazást kell érteni.

c) Hazautazás

Hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Hazautazásnak minősül, ha a magánszemély Budapesten dolgozik, albérletben lakik, de szinte minden hétvégén hazautazik Debrecenbe, ahol az állandó lakhelye van.

d) Lakóhely és tartózkodási hely

Lakóhelynek minősül annak a Magyarországon vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Tartózkodási hely alatt azt a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakás címét kell érteni, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

2. Munkába járás „adómentes” térítése

Az Szja tv. 25. § (2)–(4) bekezdései a következők szerint rendelkeznek:

„(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén

a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy

b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy

bb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.”

Az előzőekben leírtak a gyakorlatban azt jelentik, hogy a 39/2010. Korm. rendelet szerinti munkába járás esetén a nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni azt az előzőek szerint meghatározott összeget, amelyet a munkavállaló a munkahelyre történő utazással kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére tekintettel kap a munkáltatójától.

Az adókötelezettség vizsgálata során nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló milyen típusú munkaszerződéssel rendelkezik, például határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyban áll-e vagy napi 8, 6, esetleg 4 órában dolgozik-e.

A munkavállalónak, amennyiben munkába járás címén utazási költségtérítést vesz igénybe, nyilatkoznia kell a munkáltatója felé a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Fontos figyelemmel lenni arra, hogy az szja-törvény a tömegközlekedésre vagy más közlekedésre adható térítést vagylagosan határozza meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató vagy a menetjegy, bérlet vagy pedig a lakóhely, tartózkodási hely közötti oda-vissza távolság figyelembevételével 15 forint/km térítés alapján ad támogatást a munkavállalónak, azaz a kétféle térítés együttesen nem adható.

3. A munkába járás térítése bérlet, jegy esetén

A munkáltató köteles megtéríteni a munkába járás azon összegét, amely megfelel a 39/2010. Korm. rendelet 3. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt következő feltételeknek. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 százalékát, amennyiben a munkavállaló

–   belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,

–   menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,

–   elővárosi vasúton (HÉV-en),

–   menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven

utazik a munkavégzés helyére.

Az szja-törvény értelmében ezt a térítést nem kell a jövedelem számítása során bevételként figyelembe venni.

Miután a munkába járás fogalmába beletartozik az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedéssel történő utazás is, ezért az ezen utazásra jogosító jegy vagy bérlet térítése esetén nem kell azt a magánszemély bevételeként figyelembe venni.

Fontos megjegyezni, hogy csak az átutazáshoz használt menetjegyet, bérletet köteles téríteni a munkáltató, azaz sem a munkavállaló lakóhelye, sem a munkahelye szerinti településen használatos jegy, bérlet juttatása nem felel meg a 39/2010. Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek. Amennyiben a munkáltató azt mégis megtéríti, akkor annak adókötelezettsége a 7. pontban leírtak szerint alakul.

 

A 39/2010. Korm. rendelet szerint a munkáltató a bérlettel vagy jeggyel történő elszámolás ellenében ezek árának legalább 86 százalékát köteles megtéríteni, azonban a térítés összege a munkáltató döntése alapján ennél több is lehet. A juttatás csak abban az esetben nem minősül bevételnek, ha a költségtérítés összege nem haladja meg a jegy, bérlet árát. Abban az esetben, ha például a magánszemély a vonaton nem 2., hanem 1. osztályon, esetleg Intercityvel utazik, és a munkáltató a bérlet vagy jegy árát teljes egészében megtéríti, akkor a magánszemélynek nem keletkezik adóköteles bevétele az szja-törvény alapján, amely a bérlet vagy jegy teljes árának megtérítését is lehetővé teszi, szemben a 39/2010. Korm. rendeletben foglaltakkal.

A munkáltató nemcsak a teljes áron megvásárolt menetjegy vagy bérlet árát térítheti meg, hanem az elszámolás alapjául elfogadhatja a közlekedési szolgáltató által üzletpolitikai célból biztosított kedvezmény vagy a fogyasztói árkiegészítés érvényesítése miatt kedvezményes áron megvásárolható menetjegyeket, bérleteket is. Így például, ha a munkavállaló életkora miatt jogosult valamilyen – fogyasztói árkiegészítéssel érintett – utazási kedvezményre – mint például a diák- vagy nyugdíjas bérlet –, a bérlet, jegy elszámolása során a munkáltató köteles megtéríteni a kedvezményes ár legalább 86 százalékát.

A 39/2010. Korm. rendelet szerinti munkába járásra megvásárolt bérletet – amennyiben az kizárólag a lakóhely és a munkahely közötti közösségi közlekedésre használható – a munkavállaló nemcsak munkába járási célból használhatja. Fontos tudni, hogy a munkáltató nem vonhatja le a térítés összegéből a szabadság, a munkaszüneti napok, a keresőképtelenség miatt munkából kieső napokra jutó arányos összeget.

Napjainkban egyre elterjedtebb, hogy a közlekedési szolgáltatók a hagyományos papír alapú bérlet, jegy helyett olyan utazásra jogosító kártyát vezetnek be, amely jegyváltás nélkül, az ország egész területén díjmentes utazást enged a tulajdonosának és ezen kívül egyéb kedvezményeket is biztosít.

Az szja-törvény kizárólag a munkába járással kapcsolatban engedi meg a kedvező adózási szabály alkalmazását. Ugyanakkor az említett kártyák tulajdonosai olyan plusz szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, amelyekre a munkába járás térítésével kapcsolatos kedvezmény nem vonatkozik, azaz azok megtérítése esetén a munkáltató nem kizárólag a munkába járást térítené meg. 

Ettől eltérően a MÁV START KLUB KÁRTYA olyan, névre szóló fényképes kártya, amely bármely belföldi viszonylatra 50 százalékos kedvezményt biztosít. Ha ilyet használ a dolgozó a lakóhelye és a munkavégzés helye közti, 39/2010. Korm. rendelet szerinti munkába járásra, akkor a kedvezményes ár 86 százalékát kötelező a munkáltató megtéríteni. A kártya árának megtérítése azonban nem része a munkába járás költségtérítésének, az a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok alapján válik adókötelessé.

Amennyiben a munkavállaló magánszemély a közigazgatási határon kívül lakik, és a közigazgatási határtól a munkahelye szerinti helyi bérletet használja (pl. BKK-bérletet) és emellett kiegészítő bérletet vásárol, akkor a munkáltató a kiegészítő bérlet árára tekintettel köteles térítést fizetni.

Az szja-törvény és a 39/2010. Korm. rendelet szabályai alapján a juttatás feltétele, hogy a dolgozónak a költségtérítést a bérlettel vagy jeggyel való elszámolás ellenében fizetheti ki a munkáltató. Az elszámolás történhet a bérlet, jegy leadásával vagy munkáltató nevére szóló számla alapján is. A bérlet, jegy leadása ellenében – számla nélkül – fizetett költségtérítés nem bevétel a magánszemélynél.

Miután a munkavállaló a bérletet hosszabb ideig használni kívánja és leadni csak a bérlet lejárta után tudja, ezért célszerűbb, ha a vásárlásról kéri a munkáltató nevére szóló számlát, ugyanis ebben az esetben a munkáltató a térítést összegét akár már a vásárlás napján kifizetheti. A törvényi rendelkezésnek az is megfelel, ha a munkáltató maga vásárolja meg a jegyet, bérletet, és azt adja át a munkavállaló részére.

Abban az esetben, ha munkáltató a munkába járással kapcsolatos költségtérítés igazolására az előzőekben említett módszerek egyikét alkalmazza, akkor az eljárása megfelel az adózási szabályoknak.

Kopányiné Mészáros Edda cikkéből, amely az Adó szaklap 2017/6. számában jelent meg, részletesen olvashat még a gépjárművel történő munkába járás térítéséről, a hazautazás költségének térítéséről, a csoportos személyszállítás szabályairól, valamint az gyéb utazási térítésekről. A szerző valamennyi esetet példával illusztrálja. Az Adó szaklap 2017/6. száma itt rendelhető meg.

 

Kitől kérdezzem? Hová küldjem?

Hétfőn a NAV központi ügyfélszolgálatai reggel fél kilenctől este hatig tartanak nyitva; az úgynevezett Általános Tájékoztató Rendszer – amely a 06-40/42-42-42-es telefonszámon érhető el – munkatársai pedig ugyanebben az időben hívhatók segítségért, tanácsért.

A NAV Igazgatóságainak elérhetősége itt található, számukra kell postázni az adóbevallásokat.

Az szja-bevallás határideje május 22-e éjfél, és eddig kell megfizetni is az adótartozást.

 

Mit tud a bevallástervezet?

Idei újdonságként 3,8 millió magánszemély számára készített bevallási tervezetet az adóhivatal; ezt legegyszerűbben – sőt, az utolsó napon kizárólag – a mintegy 2,7 millió, ügyfélkapuval rendelkező polgártársunk érheti el, nézheti meg. A NAV nem készített bevallás-tervezetet az őstermelőknek, az egyéni vállalkozóknak ás az adószámos magánszemélyeknek.

A NAV a munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatások alapján készítette el a bevallás-tervezetet. Mindez azt jelenti, hogy akinek 2016-ban olyan jövedelme volt, amelyről a NAV nem tudhatott (például ingatlan-bérbeadásból vagy ingóság-értékesítésből), akkor azt be kell vallania az adóhatóságnak. Hasonló a helyzet az adókedvezményekkel: ha valaki tavaly jogosulttá vált egy vagy több újabb adókedvezményre (például családi adókedvezményre vagy első házasok adókedvezményére), akkor ezeket is fel kell tüntetnie az adóbevallásában.

Aki hibátlannak találja a NAV bevallás-tervezetét, annak nincs teendője – az adófizetésen vagy visszaigénylésen túl – , mert a jogszabály szerint a tervezet éjféltől automatikusan bevallássá válik. Aki hanyagságból vagy bármilyen más okból nem ismerkedett meg a bevallástervezettel, annak is lesz határidőre adóbevallása – legfeljebb nem a valós jövedelmei alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy az adózó felelőssége, hogy határidőre pontos bevallást készítsen a NAV-nak, így a hanyagságból jóváhagyott bevallás-tervezet önellenőrzéssel korrigálandó.

A bevallás-tervez korrigálására két lehetőség van. Az egyszerűbb az ügyfélkapuval rendelkezők számára nyitott: ők a tervezetet elektronikusan kiegészíthetik.

Aki nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy a bevallás-tervezet nem keltette fel érdeklődését, az az szja-bevallás hagyományos útját választhatja, ami nem más, mint az önadózás, vagyis a 16SZJA nyomtatvány kitöltése és elküldése a NAV-nak. Az adóhatóság egyébként elsősorban az adózó által beküldött bevallást, vagy az adózó által javított tervezetet tekinti érvényes bevallásnak – ezek hiányában válik végleges adóbevallássá a NAV tervezete.

Jótanácsok papír alapú szja-bevalláshoz

A megszokott utat választóknak célszerű a NAV nyomtatványkitöltő programját használni, amely több dolgot kiszámít helyettünk és figyelmeztet egyes hibákra is. Aki papíron, kézzel tölti ki a bevallást, ügyeljen arra, hogy minden lapon szerepeljen a neve, adóazonosító jele és ha van, az adószáma. A munkáltatótól, kifizetőtől kapott 16M30-as igazolás segít eligazodnia a bevallás kitöltésekor. Ne feledjük a bevallást aláírni, mielőtt borítékba tesszük, és szerencsés, ha van másolatunk is róla.

 

Adófizetés, részletfizetés, visszaigénylés

A teljes éves elszámolás alapján kimutatott 1.000 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), valamint ekho különadót nem kell megfizetni, és ezek visszaigénylése sem lehetséges. Adóvisszaigénylés esetén a bankszámlaszámot is ki kell tölteni. Amennyiben az adó visszatérítés módjaként a postai kézbesítést választja, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a címet, amelyre az utalást kéri; postai címre kért utalásnál nem jelölhető meg külföldi cím. Mindezen adatok megadására a bevallástervezet személyre szabott mellékletében és a 16SZJA nyomtatványon is lehetőség van.

Ha a bevallásban szerepel fizetendő személyi jövedelemadó vagy egészségügyi hozzájárulás, és ezek összege nem több mint 200 ezer forint, akkor idén is kérhető pótlékmentes részletfizetés, amit a bevallásban kell jelölni. Az első részlet megfizetésének határideje 2017. május 22.

A részletfizetés legfeljebb hat hónapra kérhető. A kérelem elfogadásáról a NAV nem küld külön értesítést, kizárólag azok kapnak visszajelzést, akik nem felelnek meg a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek.

Fontos a fizetési határidők betartása, mert ha az esedékes részlet befizetése elmarad, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozást egy összegben kell megfizetni. Ilyenkor a NAV a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel. Kizárólag azon magánszemélyek kérhetik a pótlékmentes részletfizetést, akik nem vállalkozók és nem kötelezettek áfa fizetésre. Aki a 16SZJA nyomtatványon teljesíti bevallási kötelezettségét, ugyanúgy kérheti a részletfizetést a bevallás „C” lapján, az (A) mező kitöltésével.

Rendelkezzünk az 1 százalékokról!

Tavaly több mint 2,1 millióan ajánlották fel érvényesen adójuk egy százalékát. A magánszemélyek döntésükkel majd 25 900 kedvezményezettet, összességében 14,5 milliárd forinttal támogattak. Mivel csaknem 4 millióan nyújtanak be szja-bevallást, nagyon sokan nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy adójuk 1 százalékával egy regisztrált civil szervezetet, másik 1 százalékával pedig egy egyházat támogathatnak.

Az 1 százalékokról szóló rendelkezést az ügyfélkapus elektronikus felületen és hagyományos módon is megtehetjük hétfőn éjfélig.

 

Ahogy azt már valószínűleg sokan tudják, a NAV minden adózónak elkészíti a 2016. évi SZJA bevallás tervezetét az őstermelők, az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek kivételével. Akik nem tartoznak az előbb felsorolt kivételek közé, azoknak készül tervezet a munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatások alapján. A kérdés már csak az, hogy a tervezet hogyan jut el az adózóhoz?

A legegyszerűbb eset, ha az adózó rendelkezik ügyfélkapuval, mert ott megtekintheti, javíthatja azt. Aki eddig nem nyitott ügyfélkaput, még nem maradt le semmiről, most is megteheti, mert az ügyfélkapun a regisztráció után szinte azonnal hozzáférhet az elkészült tervezethez. Aki semmiképp nem akar ügyfélkaput, annak be kell fáradnia a NAV ügyfélszolgálatra és személyesen kérheti, hogy nyomtassák ki.

A jogszabály szerint az elkészült tervezetek május 22-én automatikusan végleges bevallássá válnak akkor is, ha a tervezet az adózóhoz semmilyen csatornán nem jutott el vagy eljutott, de az adózó nem ellenőrizte azt. Tehát aki jogosult arra, hogy a NAV készítsen az előző évi jövedelmeiről és annak adókötelezettségéről tervezetet, annak lesz érvényes bevallása, de nem biztos, hogy helyes is lesz. Szeretném hangsúlyozni, hogy továbbra is az adózó felelőssége, hogy határidőre hibátlan bevallása legyen a rendszerben, ezért fontos, hogy az elkészített tervezetet ellenőrizzük és ha szükséges javítsuk vagy adjuk be a 16SZJA nyomtatványt papír alapon vagy elektronikus úton. A NAV elsősorban az adózó által beküldött bevallást vagy az adózó által javított tervezetet tekinti érvényes bevallásnak, ezek hiányában válik a NAV által elkészített, javítatlan eredeti tervezet végleges bevallássá.

Az alábbiakban számba vettük (a teljesség igénye nélkül), hogy az adózók a 2016-os évről milyen úton-módon tehetnek vagy épp ellenkezőleg nem tehetnek eleget SZJA bevallási kötelezettségüknek:

• a korán kelő adózó: munkáltatói adó megállapítást kérhetett és kért is január 31-ig – a munkáltató elkészíti a bevallását, nincs további teendője
• a pedáns adózó: van ügyfélkapuja – van tervezete – ha jó a tervezete, jóváhagyja május 22-ig
• az akkurátus adózó: van ügyfélkapuja – van tervezete – ha nem jó a tervezete, kijavítja, kiegészíti május 22-ig
• a magára hagyott adózó: van ügyfélkapuja – nincs tervezete (nem kifizetőtől, munkáltatótól származik a jövedelme, őstermelő, egyéni vállalkozó vagy adószámos magánszemély) – 16SZJA nyomtatványt kell kitöltenie és elektronikusan beküldenie
• a progresszív adózó: nincs ügyfélkapuja – van tervezete – nem kérte, hogy postázzák részére (március 15-ig kérhette volna) – nyit ügyfélkaput, ott ellenőrzi, javítja a tervezetet május 22-ig
• a konzervatív adózó: nincs ügyfélkapuja és nem is akar nyitni – van tervezete – nem kérte, hogy postázzák részére (március 15-ig kérhette volna) – NAV ügyfélszolgálaton személyesen megtekintheti, javíthatja a tervezetet május 22-ig
• a konzervatív, pedáns adózó: nincs ügyfélkapuja – van tervezete – kérte március 15-ig, hogy postázzák a címére – jó a tervezete – nincs további teendője
• a konzervatív, akkurátus adózó: nincs ügyfélkapuja – van tervezete – kérte március 15-ig, hogy postázzák a címére – nem jó a tervezete – 16SZJA nyomtatványon elkészíti a bevallását a helyes adatokkal és papíralapon postázza május 22-ig
• a konzervatív, magára hagyott adózó: nincs ügyfélkapuja – nincs tervezete – 16SZJA nyomtatványt kell kitöltenie és papíralapon beküldenie május 22-ig
• a szkeptikus adózó: nincs ügyfélkapuja és nem is akar nyitni – van tervezete – de nem bízik benne – 16SZJA nyomtatványt kell kitöltenie és beadnia papíralapon május 22-ig, mintha nem is lenne tervezet
• a halogató adózó 1.: nincs ügyfélkapuja – van tervezete – le akarja ellenőrizni a tervezetet (akar nyitni Ügyfélkaput vagy a NAV ügyfélszolgálaton tervezi személyesen megnézni) – de május 22-ig egyiket sem intézi el – végleges bevallása lesz a NAV által elkészített tervezet (ha sikerül megnyitni az ügyfélkaput, akkor mindenképp ellenőrizze, hogy helyes-e a bevallása, ha javítani kell, önellenőrzéssel megteheti)
• a halogató adózó 2.: van ügyfélkapuja – van tervezete – le akarja ellenőrizni a tervezetet – de május 22-ig nem lép be az online felületre – végleges bevallása lesz a NAV által elkészített tervezet (később mindenképp ellenőrizze, hogy helyes-e a bevallás, ha javítani kell, önellenőrzéssel megteheti)

A cikk szerzője Tóth-Mihályi Zsuzsanna, az ABT Treuhand csoport adótanácsadója. 

További blogbejegyzések: 

A FATCA – Foreign Account Tax Compliance Act – egy amerikai jogszabály, mely célul tűzte ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok állampolgárainak adóelkerülését csökkentse és a külföldön tartott megtakarításaikat, valamint azok hozamát megadóztathassa. A FATCA törvény azonosítási, továbbá a NAV felé, valamint ezen keresztül az Egyesült Államok Adóhatósága, az Internal Revenue Services (IRS) felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettséget vezet be a magyar pénzügyi intézmények számára. A FATCA törvény végrehajtása minden magyar pénzügyi intézmény (bank, befektetési vállalkozás stb.) számára kötelező. A FATCA szabályozás végrehajtása céljából az Egyesült Államok nemcsak Magyarországgal, hanem szinte az összes fejlett pénzügyi piaccal rendelkező országgal (így pl. az Európai Unió több tagállamával) azonos megállapodást kötött, ezért az amerikai adózók FATCA szerinti azonosítása nem csak Magyarországon, de számos más országban is megkezdődött 2014. július 1-jével. A magyar pénzintézetek a jelentést a NAV részére továbbítják, majd az adatok onnan kerülnek továbbításra az amerikai adóhatóság részére. 

Kölcsönösségi alapon ugyanakkor Amerika is vállalta a magyar illetőséggel bíró személyek számlaadatainak az átadását. A jelentendő adatok köre 2014-től kezdve folyamatosan változik, bővül, 2017-től pl. az adóazonosító jel is ide tartozik. Az amerikai adóhatóság az adott évben betéti vagy letétkezelői számlák esetén a számlára érkező valamennyi passzív jövedelemről (osztalék, kamat, árfolyamnyereség), más számla esetén valamennyi bevételről tudomást akar szerezni.

Jónéhány magyarországi Kft. esetében előfordul, hogy amerikai illetőségű anyavállalata a társaság kiemelt munkavállalói részére ún. RSU (Restricted Stock Unit) csomagot juttat. A juttatás önmagában véve nem jelent részvényszerzést, csupán egy bizonyos (ún. vesting) időszak után válhatnak belőle részvények. A munkavállalók ez esetben egyfajta javadalmazási, ösztönzési célú vételi opciót kapnak, mely az anyavállalat részvényeinek megvásárlására jogosítja a magánszemélyeket egy meghatározott időtartam elteltével. Értékpapír megszerzéséről azon időponttól kezdve beszélhetünk, amikortól a magánszemély megszerezte a részvények feletti rendelkezési jogot. 

Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 77/B. § (4) bekezdése tartalmazza, mely szerint az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jogosult magánszemélynél az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni (Szja tv. 77/A. §) . A jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének a napjára vagy –ha ez korábbi időpont- arra az időpontra kell megállapítani, amikor az értékpapírt a magánszemély birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást). 

Az Szja tv. 77/A. § (1) bekezdése alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembe vételével kell megállapítani és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni. 

Tekintettel arra, hogy a juttatásban a magánszemélyek az amerikai anyavállalat magyarországi leányvállalatában fennálló jogviszonyukra tekintettel részesültek, ezért ez a juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, az adókötelezettségeket az Szja tv. 77/B. § (7)-(9) bekezdései alapján kell teljesíteni – kifizető hiányában- a magánszemélynek, illetve a magyarországi leányvállaltnak, amennyiben a bevétel kifizetőjeként (Szja tv. 2. § (6) bekezdés) jár el. A jövedelem megszerzésének időpontja az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének időpontja. 

 

A juttatással összefüggésben megállapított nem önálló tevékenységből származó jövedelem után – a 15 %-os szja mellett 2016. évben 27 %-os (2017. évben 22 %-os) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a magánszemélynek, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3.  § (1) bekezdése a) pontja alapján. Jelen esetben, tekintettel arra, hogy a magánszemély kötelezett a 2016. évben a 27 %-os (2017. évben 22 %-os) eho megfizetésére, az adó és az egészségügyi hozzájárulás alapja 2016. évben a juttatás összegének 78 %-a (2017- évben 82 %-a). 

Mindezek alapján érdemes megnézni a juttatás jogcímét, ugyanis önadózás keretében – kifizető hiányában- az adófizetési és bevallási kötelezettséget a magánszemélynek kell teljesíteni. Az adóelőleg -és az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a negyedévet követő hó 12. napjáig esedékes, a bevallási kötelezettséget 2016. év tekintetében 2017. május 22-ig kell teljesíteni. 

Az USA-ból származó osztalék-és kamatjövedelemre vonatkozóan is kaphat adatot a NAV

A magyar adóügyi illetőségű személy USA-ból származó osztalék- és kamatjövedelmének adókötelezettsége megállapítása során a 49/1979. (XII. 6.) MT rendelettel kihirdetett magyar-amerikai kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseit is figyelembe kell venni mind a magánszemélyek, mind pedig a társasági adóalanyok vonatkozásában. Az Egyezmény 9. cikke alapján belföldi magánszemély vagy társaság részére kifizetett osztalék a magánszemély vagy társaság adóügyi illetőségének helyén, jelen esetben Magyarországon adózik azzal, hogy az USA az osztalékot megadóztathatja. 

Az Egyezmény 10. cikke alapján a kamat a magánszemély vagy társaság adóügyi illetősége szerinti államban, azaz magyar illetőségű magánszemély vagy társaság esetében belföldön adóköteles. 

Az Egyezmény, az Szja tv. és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.), illetve a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) együttes értelmezése alapján kell meghatározni a magánszemély, illetve a jogi személy adófizetési kötelezettségét. 

A támogató eljárás

Azoknál az adózóknál, akik pl. osztalék és kamatjövedelmet szereztek Amerikából, azonban az onnan szerzett összeg nem szerepel a bevallásukban, a NAV támogató eljárást indíthat. Az adóhivatali rostán fennakadó mintegy 2 ezer adózót most a NAV támogató eljárással segíti. Abban az esetben, ha az adózókat nem támogató, hanem ellenőrzési eljárásban vizsgálja a NAV, az érintettek a befizetni elmulasztott adó megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírsággal és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékkal is számolhatnak. Ezzel ellentétben a támogató eljárásban az adózó lehetőséget kap a NAV-tól arra, hogy önellenőrzés keretében rendezze bevallását. Az adón kívül csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot kell megfizetnie. 

Javasolt mindezeket szem előtt tartani, illetve a bevallást határidőben benyújtani, az adófizetést teljesíteni annak érdekében, hogy az esetleges szankcióktól mentesüljünk. Kiemelendő az is, hogy adófizetés esetén, a magánszemély adózó pl.- bevallásában, saját maga által meghatározott, max. 6 havi részletben történő- részletfizetési lehetőséggel is élhet, szja és eho fizetés tekintetében. 

A cikk szerzője Bély Edina és dr. Veress Júlia a VGD Hungary Kft. adószakértői. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere. 

1. Részletekben is fizethető az szja

Jó hír azon magánszemélyeknek, akiknél az éves szja-bevallás elkészítése során kiderült, hogy adótartozásuk keletkezett, hogy részletekben is leróhatják azt. Erre akkor van lehetőség, ha a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás elmaradásának összege nem haladja meg a 200 ezer forintot. A részletfizetés pótlékmentes, és kérelmet kell rá benyújtani. Az első részlet megfizetésének határideje 2017. május 22. A részletfizetés legfeljebb hat hónapra kérhető. A kérelem elfogadásáról a NAV nem küld külön értesítést, kizárólag azok kapnak visszajelzést, akik nem felelnek meg a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek.

Fontos a fizetési határidők betartása, mert, ha az esedékes részlet befizetése elmarad, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozást egy összegben kell megfizetni. Ilyenkor a NAV a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.

Kizárólag azon magánszemélyek kérhetik a pótlékmentes részletfizetést, akik nem vállalkozók és nem kötelezettek áfa fizetésre.

2. Módosult információs füzetek

Az alábbi információs füzetek kerültek módosításra az elmúlt hét során:

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem

Az egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározása és járulékfizetésére vonatkozó szabályok

Magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatása

A visszterhes vagyonátruházási illeték

Az öröklési illeték

A gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatkozó illetékszabályok

Az ajándékozási illeték

A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

3. Újabb információs füzetek

Az alábbi információs füzetek láttak napvilágot:

Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű_jog átruházásából származó jövedelmek 2017. évre vonatkozó adókötelezettségének alapvető szabályai

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának szabályai 2017.

A mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2017.

4. Tájékoztató Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között létrejött szociális biztonsági egyezmény kiküldetési szabályairól

2016. szeptember 1-i dátummal lépett hatályba a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti szociális biztonságról szóló Egyezmény. Az Egyezmény érdekessége, hogy az abban foglaltak szerint abban az esetben, ha egy Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező anyavállalat a magyarországi leányvállalatához küld ki munkavállalót és ez a munkavégzés az Amerikai Egyesült Államok joga szerint kiküldetésnek minősül, akkor abban az esetben is a kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amennyiben a magyarországi leányvállalat munkaszerződést köt a kiküldött munkavállalóval, tekintve, hogy munkáltatót és a munkáltató leányvállalatát – az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerint – egy és ugyanazon munkáltatónak kell tekinteni. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettséget a kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

 

5. Pénzügyi biztosíték adattartalma

A pénzügyi biztosíték témájában a nyújtandó jövedéki biztosíték tartalmi elemeit érintő ajánlás készült, melyet az alábbi linken találunk.

6. Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések

Az alábbi linken tölthető le a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések teljesítéséről szóló tájékoztató.

7. Lefoglalt dohánygyártmányok

Felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által lefoglalt cigaretta, egyéb fogyasztási dohány és finomra vágott fogyasztási dohányról szóló jelentés, melyből kiderül, hogy mintegy 312 millió forintértékben foglaltak le dohánygyártmányokat 2017 első negyedéve során.

8. 2017. május 8-tól alkalmazható dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási árak

Felkerültek a NAV honlapjára a május 8-tól alkalmazandó árak.

9. ENSZ BT határozatok listája

 

Frissítésre került az ENSZ BT terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi es vagyoni korlátozó intézkedések határozatainak listája.

10. Engedélyezett Gazdálkodók Iránymutatás

Az Európai Bizottság helyesbítette a TAXUD/B2/047/2011-Rev.6 számú Engedélyezett Gazdálkodók Iránymutatást, mely valamennyi tagállam hivatalos nyelvén elérhető.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.